(állat), a piócák egyik faja.
l. Hemoglobinvérüség.
l. Hemoglobin.
(gör.-lat.) a. m. aranyeres hipokondrikus ember.
l. Aranyér.
Antal, németalföldi származásu orvos, szül. Hágában (Hollandia) 1704., megh. 1776. Boerhaave alatt Lejdában tanult, doktorrá avattatása után nagy sikerrel működött szülővárosában; 1754. Bécsbe hivatott, hol megalapította hires klinikáját. Swieten halála után Mária Terézia első udvari orvosa lett. H. volt a régibb bécsi orvosi iskola tulajdonképeni megalapítója. Számos művei tartós értékkel birnak. Leghiresebb köztük a Ratio medendi in nosocomio practico stb. (Bécs 1858-73, 15 rész, folyt. 1771-79, 3 köt.). Opuscula omnia mdico-physica stb. c. műve Nápolyban 1780. jelent meg. fehér himlő gyógyításáról irt művét Szeli Károly magyarra fordította (Bécs 1775.).
Johanna Hernriette Rozina, német mimikai művésznő és szinésznő, szül. Döbelnben (Szászország) 1772 febr. 13., Schüler szinész leánya, megh. Köslinben 1849 márc 7. 1786. egybekelt Euniche énekessel Berlinben s itt nagy tetszés között működött. 1802 elvált férjétől s Meyer stetteni orvos neje lett, de 1805 attól is elvált s Haendel ottani városi orvos neje lett. Ez utóbbinak halála után Halleba ment s ott egybekelt Schütz tanárral, kinek kiséretében vendégszereplés céljából számos utazást tett s mindenütt tanujelét adta fényes tehetségének. 1820. visszavonult a szinpadtól, 1824. negyedik férjétől is elvált.
(lat.), a. m. örökségvadász. Az angol jogban a legközelebbi örökös.
(lat.), a. m. örökség; H. delata, kinált vagyis az az örökség, melyet az illető megszerezhet, ha akarja; H. acquisita, megszerzett örökség: H. fidei commissaria, hitbizományi, H. jacens, fekvő örökség (l.o.).
(lat.) a. m. örökös: H. ab intestato, törvényes örökös; H. ex asse, egyedüli örökös; H. necessarius et voluntarius, római jogi különbség, az első az örökséget nyomban a delatio percében, ipso jure szerezte meg, a másik ellenben csak az örökségnek elfogadása által. Amazokhoz tartoztak az örökhagyó rabszolgái és suus haeresei, vagyis azok, akik az örökhagyó atyai hatalma alatt állottak, s akiket megkülönböztetésül a rabszolgáktól, «sui er necessarii haeredes» névvel jelöltek.