1. Göttingai ligetkör.
város Lajta-Bruck alsó-ausztria kerületi kapitányságában, 20 km.-nyire Brucktól, a Duna és vasut mellett, festői vidéken (1890) 5075 lak., nagy dohánygyárral (1800 munkás), tűgyárral, régi vár romjaival, melyről már a Nibelung-dalban van szó (V. ö. Laban, Die Hainburg-Epos); a városházban egy római oltár látható. A mai H. helyén az ókorban hatalmas erődítmények voltak, amelyek a régi kelta városhoz, Carnuntumhoz (l.o.) tartoztak és romjaik részben még maig is láthatók. A várromot a Nibelungenliedben említett Heimburc romjainak tartják. A honfoglalás után magyar kézen volt; III. Henrik császár 1042. AbaSámueltól elvette. 1482. Mátyás király ismét megszerezte a magyaroknak. 1683 jul. 7. a törökök egészen feldulták. H. fönállásának ezeréves ünnepét 1894 szept. 1-2. ülte meg. Közelében van Német-Óvár (l.o.) V. ö. Maurer, Gesch. der Stadt H. (1894). H. és Német-Óvár között emelkedik az a tumulus, melyet némelyek Attila, mások pedig (igy Lanfranconi Enea is) Árpád sirdombjának tartanak.
(ejtsd: en), 70 km. hosszu, jobboldai mellékfolyója az Escautnak Belgiumban és Franciaországban, Anderiuesnél ered és Condé közelében torkollik. A Trouille és Ogneau vagy Hogneau folyik belé.
város Lipcse szászországi kerületi kapitányságában, 66 km.-nyire Lipcsétől, a Striegisbach és vasut mellett, (1890) 8260 lakossal, bőr- és plüsgyártással. Különösen virágzik benne a flanellgyártás, mely áruból évenként több mint 12 millió márka értéküt készítenek és mindenfelé exportálnak. H. szülővárosa Gellert német költőnek, akinek emlékére 1865. szobrot is emeltek.
város, máskép Gaisszin (l.o.).
vagy Hayti (Santo-Domingo). 1. Egyike a Nagy-Antilláknak, köztük a legmagasabb, az Atlanti-oceán és a karibi-tenger közt; Portoricótól a 120 km. széles Morza-szoros, Jamaikától és Kubától pedig a 180, illetőleg 90 km. széles paso de los Vientos választja el. Területe 77252 km2. Partjai nagyon szakadozottak. Ny-nak Kuba felé kinyulik a S. Nicolas, Jamaika felé pedig a Tiburon nevü félsziget, amelyek közt a bejáratánál 150 kilométer széles öböl terül el. partjainak hossza 2900 kilométer. A legjelentékenyebb kikötők: Port-au-Prince, Santo-Domingo, Puerto Plata és Cap-Haitien; legjelentékenyebb hegyfokok: Engano, Beata, Tibruon, Dalmarie, Foux, S. Nicolas, a Cap Ysabela stb. A következő kisebb szigetek tartoznak hozzá: Saona, Beata, Alta Vela, la Vache, Cayemite, la Gonave és Tourrte. Bár a partok előtt zátonyok és korall-sziklák nem hiányzanak, mégis jobban hozzáférhetők, mint Kuba. A sziget É-i részén a Manzanillio-öbölnél kezdődve, mintegy 200 km.-nyi hosszuságban elhuzódik a Siera dee Monte Cristi, amelynek legmagasabb csúcsa a Loma Diego Campo (1220 m.). Ezen hegylánc D-i lábánál terül el a gazdag Vega Real (királyi völgy). Ezt D-en a sziget leghosszabb hegylánca határolja: ez 500 km. hosszu és 30-100 km. széles; a középső részében Cordillera de Cibaonak hivják; legnagyobb csúcsai a Monte entre los Rios (2440 m.). a Pico de Yaqui (2955 m.), a Loma Tina (3140 m.) és a Loma Rucillo, amely a legmagasabb, Gabb szerint 4155 m. Az említett két hegyláncon kivül, tőlük D-re, egymással csaknem egyközüen még két hegylánc vonul el. Az északibb 250 km. hosszu és a Loma Barrancában (2285 m.) éri el a legnagyobb magasságát. A déli parton végighuzódó hegység 400 km. hosszu és a Sierra de la Selleben (2715 m) éri el a legnagyobb magasságát. Sik földje a Vega Realon kivül kevés van; a Neyba-lapályon az Enriquillo és Fondo nevü tavak láthatók. Folyók és patakok minden irányban öntözik a szigetet. A legnagyobb a Guayayuco és Cantildas összefolyásából eredő Artibonite, továbbá a Yaqui, a Yuna, az Omaza és a Neyba. Az éghajlat olyan mint a többi Antillákon, csakhogy a magasabb helyeken hüvösebb; Port-au-Princeben a legnagyobb meleg 36,7 °, a legnagyobb hideg 14,9 °; az évi esőmennyiség ugyanott 1,55 m. Két száraz és két esős évszak van; az első esős évszak októbertől december végéig; a második pedig áprilistől junius közepéig tart; közbeesnek a száraz évszakok. A sárgaláz nem ritkán nagy pusztításokat visz véghez. A növényzet teljesen tropikus. Több ezer km2 -nyi területet értékes fákból álló erdők takarnak. Ragadozó állatok és mérges kigyók hiányzanak. Arany és egyéb ércek, valamint szén még most is találhatók a szigeten, mindamellett a bányászat jelentéktelen. A lakosság 9/10-e néger, 1/10-e mulatt. Az uralkodó nyelv Ny-on a francia, K-en a spanyol. jelenleg két köztársaság közt oszlik meg, ezek a Haiti és Santo-Domingo (l.o.).
Történelem. 1492 dec. 6. jutott el először Kolumbus H. szigetére, amelyet az indusok Quisqueyanak (a. m.a nagy föld) vagy H.-nak (a. m. magas, hegyes föld) neveztek, és itt alapította a Puerto Real (Caracoli-öböl) partján a Natividad nevü erősséget; ez azonban csak rövid ideig állott fenn, midőn Kolumbus másodszor másodszor érkezett meg a szigetre, a benszülöttektől feldulva találta. Ekkor H.-n, amelyet ő Hispanolának keresztelt, az Ysabela foknál másik erősséget épített, amellett Nueva Isabela néven 1496. a déli partra helyeztek át és ez képezi Santo-Domingónak alapját. A spanyolok kegyetlenségei folytán a benszülöttek, kiknek számát Kolumbus 900000-re becsülte. 1750. teljesen kipusztultak és négerekkel helyettesíttettek. 1632 körül a sziget Ny.-i részében franciák telepedtek le és azt elfoglalták; a K-i nagyobb rész spanyol kézen maradt. 1789., midőn a francia forradalom kitört, egyedül a francia birtokon 500000 fekete rabszolgával szemben 30-35000 fehérbőrü és 26-27000 mulatt volt. A forradalom kitörésének hirére először a mulattok, 1791. pedig a feketék is fegyvert fogtak szabadságukért. Az iszonyu kegyetlenséggel folytatott háboruban a fehérbőrüek vagy kipusztultak, vagy a szigeteket elhagyták. A baseli béke a spanyol részt is a franciáknak adta, akik Toussaint Louverture néger embert tették a sziget kormányzójává, de ez magát függetlenítette. A franciák hiába kisérlették a sziget visszafoglalását, mire az 1804 jan. 1. Gonaiveban tartott kongresszus kimondta H. függetlenségét. 1805. a franciák ujra elfoglalták a sziget egy részét, de 1808. az angolok és spanyolok elfoglalták Santo-Domingót, amelyet a bécsi kongresszus nekik meg is hagyott, mig a többi részeken megint a négerek maradtak az urak, akik 1822. a spanyol birtokokat is elfoglalták és akkor az egész sziget egy köztársaságot alkotott. Ez az állapot 1844-ig tartott, midőn a Santo-Domingo-köztársaság H.-tól végleg elszakadt. Ezóta mindkét köztársaságban a néger elnökök gyakran váltakoznak és leggyakrabban erőszakos módon.
2. H., a Ny-i néger-köztársaság az ugyanily nevü szigeten, 28676 km2 területtel, (1887) 960000 lak- A lakosság táplálékául szolgál a maniok, a banána, a batáta és néhány hüvelyes növény. Az egykori cukornádtermelés nagyon aláhanyatlott és ma már csak a belső szükséglet fedezésére szolgál. legfontosabb kiviteli cikk a kávé, amelyből átlag 32 millió kg. az évi termés és ebből 30 millió jut kivitelre, ezenkivül fontos termék a dohány (évi termés 1 millió kg.), az akazsu- és kampes-fa (ez utóbbiból 1888. a kivitel 103500 t.). A külföldi forgalomban 818929) a bevitel 4526620 piaszter (papirban), a kivitel pedig 3164961 piaszter (aranyban). A hajóforgalom (1892) 282 hajó 316911 t. tartalommal. Az 1867. megszabott alkotmány szerint a végrehajtó hatalmat a nép által 4 évre választott elnök gyakorolja 6 miniszter által. A törvényhozó hatalom a 3 évre választott alsóház és a 39 tagból álló szenátus kezébe van leéve. Közigazgatási szempontból 5 départementra (É-i, Ény-i, Artibonite, Ny-i és D-i) van fölosztva. A főváros Port-au-Prince (l.o.) Az 1892-93. budget szerint a kiadások összege 8498524, a bevételeké 7691530 piaszter. Az államadósság 1892. 16.993524 piaszter (1 =5 frank). A hadsereg összesen 6828 főből áll. Az államvallás a katolikus, de minden más vallás is szabadon gyakorolható. A népnevelés, bár az általános iskolakötelezettség törvényben ki van mondva, gyönge lábon áll.
(növ.), l. Fourcroya.
Amália, német szinésznő, szül. Karlsruheban 1800 máj. 5., megh. Bécsben 1884 aug. 11. Eleinte operaénekesnő volt, később mint szinművésznő működött s nagy hirnévre tett szert. Első férjének, Neumann szinésznek halála után H. Antal szinészhez ment nőül, kivel 1829. Párisba ment, hol Mars de l'Allemagne néven ünnepelték; 1846. a bécsi Burg-szinház tagja lett s ott 1875. megülte 60 éves művészi jubileumát. Második férje, H. Antal szül. 1796. Wilfersdorfban, megh. 1869. Karlsruheban, mint operaénekes hirnévre tett szert.
(pili), rövidebb-hosszabb, vastagabb és vékonyabb fonalszerü képződmény, u. n. bőrfüggelék (l. Bőr), amely az emberi test egyes helyein és a legtöbb emlős állat nagy részén található és a test melegét tartja vissza, s egyuttal a bőrt megóvja a külbehatásoktól vagy pedig, mint p. az állatok tapintószőre, tapintókészülékekül is szolgál; végül az állat és ember szépségét is emeli. Az emberen csaknem az egész testen el van terjedve, de nagyon finom, sokszor láthatatlan pelyhecskék alakjában, mig a bőrmetszeten mikroszkóppal könnyen felismerhető; hiányzik azonban a tenyerén és talpon az ujjak izeinek belső és a harmadik ujjperecek külső felszinein és az ajkakon. Még az orrlyukak kezdetein és a fülben is megvan és bizonyos korban ezen említett nyilásokból pamutszerűen ki is lóghat. A hajat a fejen hajnak, az állon szakállnak, az orr alatt bajusznak, a pofán pofaszakállnak, a test többi részén szőrnek szokás nevezni. A fejtetőn 1 cm.-nyi területre közönségesen 171, az állra 23, a felkar elülső felületére, ahol nagyon kevés szőr szokott lenni, 8 szőrszálat, illetőleg hajat szoktak venni s e számítás utján a haj összes szálait 80000-re, a többi testrészen 20000-re vehetni, noha ezek a számok nagyon ingadozók, ha egyszer szőrtelen v. máskor Miss pastrana-szerü embereket veszünk vizsgálat alá. A haj súlya is különböző az egyének szerint; átlag a nő haja 250 grmmot nyom; de sokkal több is lehet annak a súlya. A barnákon és feketéken sürübb és vastagabb rendesen a hajzat, mint a szőkéken s a hajszálak is finomabbak ez utóbbiakon. Az arány e tekintetben a feketék, barnák és szőkéken 86:95:107. A haj a magzatban (embrio) már a 3. hónap végén kezd a bőrből képződni és pedig akként, hogy egyes helyeken az epidermisz a keletkező haj helyén dudorocskát képez, s egyuttal az epidermisz lefelé az irhába (corium) epitelcsapot ereszt be, amelyet hajcsirának nevezünk. Most a dudor csakhamar eltünik, mig a hajcsira hosszabb lesz, alsó végén bunkót kap s beléje a koriumból a hajszemölcs képződik ki és a kötőszöveti hajtüsző is megkészül körötte. Most a csira egy tengelyrészre és egy külső részre különül el s abból a hajszál maga, emebből pedig a hüvelye képződik ki. A kifejlődött emberben is e módon készül a haj a hajváltáskor. A hajváltás a szülés után tökéletes lesz, mig a felnőttön állandóan folytonos hajváltás van jelen; vagyis a haj kihull s helyette uj képződik bizonyos korig. A kihullást a hajpapilla (haj szemölcs) sorvadása vezeti be s helyét a hajhagyma elemei foglalják el. Ez által a hagyma teltgyökérré, hajbunkóvá lesz, mire az összes hajtüsző megrövidül. A most seprüszerüen felbomló, telt gyökéren a belső és külső gyökhüvely közös sejttömeggé, a hajcsira telepévé válnak, amelyből uj hajcsira fejlődik ki, a mélybe nyomulva. Most ez a csira éppen oly módon képződik ki hajjá, mint az embrionális (magzati) fejlődésnél fentebb említettük. Az ekként képződött uj haj a régi haj alatt és mellette felfelé tolul, mig a régi haj elsorvad és kihull. A fejhaj váltására, illetőleg kiképződésére több hónap (3-4) is kell, mig a pillaszőrökére 100-150 nap is szükséges.
Először képződnek ki a magzaton a szemöld és szempillák szőrei, azután későbben a fej hajzata s csak azután a test többi szőrei, sőt egyes testhelyeken, p. a szeméremtesten és a hónaljban a fanosodási (pubertas) szakban képződnek csak ki tökéletesen a szőrök. A magzati élet 24. hetén már kiállanak a bőrből a haj és szőrszálak, de csak finom u. n. gyapjuhajak ezek, amelyek nagyrészt kihullanak s helyettük azután ujak képződnek. A hajváltás (szőrváltás) sok állatban periodice történik, az emberen folytonosan észrevétlenül. Naponta 100-nál is több haj hull ki s a napi növésük 0,2-0,3 mmter tesz állítólag ki. Borotválás, nyirás sietteti a növésüket. A fejhaj állítólag 2-4 évig él, mig a pillaszőr 100-150 napig. Egy kitépett hajat beültethetünk más sebzett bőrhelyre s az ott tovább él, mint más talajba ültetett fa; vagy saját talaj - kivágott bőrdarab - is átültethető mástestrész bőrére. A haj fodrozatossága a haránt metszetének alakjától és a fajtától függ s csavarulata annál nagyobb, minél jobban elüt alakja a körtől. A haj szine a legkülönfélébb lehet az ezüst- v. hófehértől kezdve a legmélyebb barna- vagy kékfeketéig (hollófekete) és változik a korral; igy egészen világos hajzat későbben sötétebb, világosbarna sötétbarnává lesz. A haj szinét az állományban levő festék (pigment) és a velőjében levő levegő határozza meg. A szürkülő v. fehér hajban a hajállomány sejtjei közt is van levegő. Az őszülésnek két tényező az oka; ugyanis vagy nem képződik többé a hajban már festék, vagy a léggel telt üregecskék szaporodnak benne. A rögtönös őszülés oka ismeretlen, de szintén ilyen levegőüregek képződésével kapcsolatos.
A haj erőssége elég nagy: ugyanis az emberi hajszál csakis 180 grm-nyi megterheltetésre szakad el. A haj igen vizszivó (higroszkopikus). Nedves haj megnyulik, száraz megrövidül, azért is száraz, zsirtalan haj szokott nedvességmérőkben is alkalmaztatni, p. ilyen van a Saussur-féle hygrometerben (nedvességmérő) is. Száraz szőrök dörzsölésre villamosságot is fejlesztenek, sőt szikrák is pattanhatnak ki belőlük, mint a macska simogatásánál tapasztalhatni. H. a növényeken, l. Hajszálképletek.
a disznónál a lágy hasfalakban a bőr alatt felhalmozódó zsirréteg. Embernél a megfelelő helyen a zsirnak nagyobb felszaporodása hozza létre a potrohos hasat (l. Has). - A H.-at a marhánál faggyunak nevezik.