ugy készül, hogy cseréplábasba felváltott rétegekben több füstölt szalonnaszeletet tesznek, majd savanyított káposztát, sült hust, v. kolbászt, amig a lábas megtelik; mindezt paprikás tejfellel leöntik, s a sütőben megsütik.
azelőtt a hajduknak önálló törvényhatósága, melynek területe 966,2 km2, lakóinak száma (1870) 62914 volt. A kerület 6 városból állott. u. m. Hadház, Böszörmény, Dorog, Nánás, Szoboszló és Vámos-Pércs. Székhelye Böszörmény volt. Az 1876. XXXIII. t.-cikk a H.-et 9 szabolcs-vármegyei s 3 biharvármegyei község, valamint Debrecen sz. kir. város területével Hajdu vármegyévé egyesítette, Debrecen székhellyel.
l. Nánás.
l. Szoboszló.
l. Vámos Pércs.
az 1876. XXXIII. t.-c.-kel Hajdu vármegyébe kebelezett hat hajduváros: Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs; szabadságuknak alapítói, a 9254 szabad hajdu, kiket Bocskay István erdélyi fejedelem 1605 dec. 12. (Korponán) megnemesített. Azonban sem ez, sem több erdélyi fejedelemtől nyert privilégiumaik a magyar törvényhozás részéről nemesi jogok törvényes alapjául el nem ismertetvén, a H. kerületének lakosai nem nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a jászok és kunok szabadságához nagyon hasonlított. Municipális statutimaukat a H. az 1791. LXVII. törv.-cikk által kiküldött bizottmánynak (deputatio pubblico-politica) mutatták be, ily cim alatt: Hajdonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa empptiones et venditiones jurium possessionariorum introduitae (a fekvő birtok eladására és vételére vonatkozó statutumok és szokások) és Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum Hajdonicalium in foriseorum judiciariis observari solitae. A fekvő birtokra vonatkozólag különösen megjegyzendő, hogy az nem nemesi, de szabad és pedig (a 9254 hajdunak Bocskay által adományozott) közös tulajdona volt, melyből különös statutumok által szabályozott egyéni szabad birtok alakult; s hogy miután a H.-ban az adományozás mindig mindkét ágra szállott (militibus nostris hajdonibus haeredibusque et posteritatibus ipsorum utriusque sexus universis) örökösödési viszonyaikban a H. a mindkét ágbelieket illető nemesi vagyon szabályozását követték. L. még Szabad hajduk.
Vencel (Libocani), cseh krónikás és prágai pap, megh. Prágában 1553 márc. 19. megirta cseh nyelven Csehország krónikáját 1527. (Prága 1541). E krónika sokáig legfontosabb kutforrás volt a cseh történelemre nézve, mig végre Palacky 1830. bebizonyította, hogy az csaknem minden kritika nélkül való, mesékből és ferdítésekből álló tákolmány.
l. Hajviselet.
(állat), egy élődi fonalféregfaj régi, nem alkalmas neve, l. Ostorgiliszta.
a haj szinének tetszés szerinti változtatására, főképen szürke hajak festésére szolgálnak. Többnyire fémvegyületek, melyek javarésze mérges lévé, a használatnál nagy óvatosságot igényelnek. a legegyszerübb hajfestőszer az ólomfehér, mely a hajat ez utóbbinak kéntartalma következtében keletkező ólomszulfid révén feketére festi, de csupán hosszabb használat után. Általában vannak egyszerü H., melyek a hajat közvetlenül szinezik és vannak kettős H., melyeknél két egymásután használandó és egymásra ható szer adja meg a kivánt hajszint. Az egyszerü H.-et kényelmes kezelésük miatt inkább használják ugyan, de ezek hatása csak lassan, mig a kettős H. hatása rögtön nyilvánul. Az egyszerü H. közül a leghasználtabbak a következők: ólomoxid és mésztej keveréke; ólomoxidnak kálilugban való oldata; káliumpermanganat vizes oldata; pokolkőoldat. Az első kettő mérges, az utóbbi kettő vigyázatlan használat mellett a fejbőrt is megfesti. Ide tartozik még a pirogalluszsav vizes oldata is. Kettős H. a következők (az I és II-vel jelölt oldatok egymáshoz tartoznak): I. ammoniás pokolkőoldat és II. káliumszulfid, vagy az utóbbi helyett pirogalluszsav; továbbá I. sárga vérlugsó és II. rézgálic. Bajusz és szakáll festésére a felsorolt szereken kivül kinai tust vagy maskaro-t is használnak, mely utóbbi szappan és lámpakorom vagy barna földfesték keveréke. A szemöldök festésére használt rudacskák összetétele a maskaróéval egyezik. Mindezeken kivül vannak még u.n. szőkítő vizek is, melyek a sötétebb haj szinét vereses szőkére, sőt erősebb használat után sárgára változtatják, tehát inkább fehérítő (Bleichmittel) mint H. ilyenek az Eau de fontaine de Jouvence, Auricome, Golden Hair-water, valamennyi csupán hidrogén szuperoxidnak vizes oldata. Az u. n. dióolaj hatástalan barnára festett zsiros olaj. A H. használata előtt a hajat zsirjától ammoniás viz, sziksóoldat vagy legább is szappannal való mosás által kell megfosztani, hogy a H. a hajnak minden részéhez hozzáférhessék. A növő haj töve mindenkor az eredeti szint mutatván, a festés időnként megismételendő.