(régi neve Hév-jó), kisközség Bihar vármegye központi j.-ban, (1891) 433 oláh és magyar lakossal, közigazgatásilag hozzátartozik a nagyváradinak nevezett Püspökfürdő (l.o.).
(Schiffsmäkler), aki az áruknak tengeren szállítását iparszerüleg közvetíti.
l. Hajómester.
l. Bak.
(nolo), a bérbe vett hajó után fizetendő bérösszeg. Irányadó a bérszerződés. Bizonyítására a bérszerződés v. a hajó-fuvarlevél (l.o.) szolgál. Meghatározó az egész hajó v. annak egy része után, egy egész utazásra v. meghatározott időre s másképen, ha a hajóbérlet hónapszámra szólt. Ellenkező kikötés hiányában a H. az elindulás napjától jár. Ha a bérlő egész hajót bérel, de egész hajórakományt nem ad, a hajóparancsnok a bérlő beleegyezése nélkül más árukat fel nem vehet; a hajórakomány kiegészítésére felvett áruk után járó bér a bérlő javára esik. A bérlő a szerződésben megállapított egész árumennyiség után fizeti a bért, akkor is, ha a kikötöttnél kevesebb árut fuvaroztat; ha a kikötöttnél nagyobb mennyiséget fuvaroztat; a többlet után a szerződésben megállapított ár szerint fizet bért. Ha a bérlő az elindulás előtt a szerződéstől áláll, kártérítés cimén a kötelezett egész H. felét tartozik megfizetni. Ez a kötelezettség megszünik, ha a hajóparancsnok kárt nem szenved, mert más oldalról elegendő hajórakományt kapott. A hajóparancsnok, aki hajóját a valódinál nagyobb tonnatartalmunak mondotta, kártérítéssel tartozik, de a valódi tonna-tartalomnak 1/40-ed részét meg nem haladó, vagy az akoló által kiállított bizonyítványnak megfelelő bemondás téves bemondásnak nem vétetik. árumennyiség szerinti bérlet esetében a bérlő a hajó elindulása előtt a bér felének lefizetése mellett áruit visszaveheti, de tartozik az összes be- és kirakodási költségeket s az okozott késedelem költségeit is viselni. Oly árukat, melyeket a bérlő neki nem jelentett, a hajóparancsnok kirakathat, v. azok után a helyi szokásnak megfelelő legmagasabb bért követelheti. A bérlő, aki áruit utazás közben veszi vissza, az egész bért megfizetni s teljes kártérítést adni tartozik, de ha a hajóparancsnok a hibás, az összes költségekért ő felel. Az utazásban a bérlő ténye által okozott késedelem költségei a bérlőt terhelik. Az oda- és visszautazásra szóló bérlet esetében a bérlő az egész bért tartozik megfizetni akkor is, ha a hajó üresen, vagy nem teljes rakománnyal tér vissza. A hajóparancsnok az általa okozott késedelemért szakértők által megállapítandó kártérítéssel tartozik. Ha a jókarban elindult hajónak iszkábálása válik utazás közben szükségessé, a bérlő várni, vagy az egész bért megfizetni tartozik. Ha az iszkábálás nem lehetséges, a hajóparancsnok más hajót állítani köteles; ha ezt nem teheti a bérlő, a bért csak a megtett utazás arányában viseli. ha a bérlő bebizonyítja, hogy a hajó elindulásakor az utazásra alkalmatlan állapotban volt, a hajóparancsnok a bért elveszti, s teljes kártérítéssel tartozik. A bér azok után az áruk után is jár, melyeket a hajóparancsnok utazás közben élelmiszerek bevásárlása, a hajó iszkábálása, v. más elkerülhetetlen szükségeltek fedezése céljából eladni kényszerült. Ha utazás közben a rendeltetési hely forgalmi tilalom alá esik, s a hajó visszatérni kénytelen, a bérlő csak az odautazás bérét viseli. Mentési célból tengerbe dobott áruk után a bért meg kell fizetni, ellenben nem jár bér az áruk után, melyek hajótörés, partravettetés folytán elvesztek, v. ellenség v. kalózok kezébe kerültek. Az áruk kiváltása v. megmentése esetében azonban a rablás v. a hajótörés szinhelyéig járó bért meg kell fizetni. Ha a cimzett az árukat elfogadni vonakodik, a hajóparancsnok az árukat a bér erejéig biróilag eladathatja, az árutöbbletet letéteményezheti. Bér cimén az árukat hajón vissza nem tarthatja, de azokat harmadik személy kezéhez letételét követelheti. Az áruknak kiszolgáltatása után is 15 napig a hajóparancsnoknak elsőbbsége van, amennyiben az áruk harmadik kézre át nem mentek. A bér és hajókár (avarie) követelés erejéig a hajóparancsnoknak feltétlen elsőbbsége van az árukon akkor is, ha bérlő v. az igénylő az áruk kiszolgáltatásából számított 15 nap alatt csődbe esnek. (V. ö. Code de comm. 286. s következő §-ait.)
(contratto di noleggio) szerződést irásban kell megkötni. A szerződésnek tartalmaznia kell: a hajónak nevét és tonna-tartalmát; a hajóparancsnoknak nevét; a bérbeadó és berbevevő neveit; a be- és kirakodásnak helyét és idejét; a bérlés árát vagyis a hajóbért (nolo); annak kitüntetésé, vajjon a hajó egészben vagy részben képezi a bérlet tárgyát; a késedelem esetére megállapított kártérítést. Ha be- és kirakodás iránt a szerződés intézkedést nem tartalmaz, a helyi szokás irányadó. Ha a hajó elindulása előtt a rendeltetési hely forgalmi tilalom alá esik, a szerződés kölcsönös kártérítési igények nélkül hatályát veszti, a be- és kirakodás költségeit a bérlő viseli. Ha erőhatalom (vis major) a hajó elindulását csak ideiglenesen akadályozta, a szerződés érvényes, de késedelem cimén kártérítési igénynek helye nincs. Ugyanez áll utazás közben előállott erőhatalom esetében. Az elindulási akadály tartama alatt a bérlő áruit saját költségén kirakathatja, az alatt a feltétel alatt azonban, hogy az akadály megszüntével az árut ismét berakatja v. a hajóparancsnokot kártalanítja. ha a rendeltetési hely kikötője tengeri zár (blocus) alá kerül, a hajóparancsnok, ellenkező utasítás hiányában, ugyanannak az államnak legközelebbi kikötőjébe, amelyben kikötnie szabad, tartozik a hajóját vezetni. A hajó s tartozékai, a bér és az áruk a szerződés teljesítésének kölcsönös biztosítékául szolgálnak. (V. ö. Code de com. 273 s következő §-ait.)
l. Biztosítás.
a hajókon előforduló tüzeset. Többnyire a hajókazánok közelében, avagy p. kőszénszállító hajóknál, a kőszén öngyulása folytán, a rakodóban szokott keletkezni és ha gyorsan eleje nem vétetik, a hajóra végzetessé válhatik. Addig, amig a tüz kisebb mérvü, annak elfojtását az ily esetre előzetesen beosztott legénység a hajón található fecskendővel fogja megkisérelhetni, főleg oda törekedvén, hogy a tüz oly hajórészek felé ne terjedhessen, ahol tüzveszélyesebb anyagok, u. m. kőszén, petroleum, gyapot, fa, stb. rakományok vannak, vagy ahol a hajót mozgató és kormányozó gépek elhelyezvék. A tüz zárt helyen pusztítván, nemcsak a hőséggel, hanem a füsttel is számot kell vetni, miért is légzőkészülék alkalmazása igen előnyös. Ha a tüz oly mérveket öltött, hogy a hajó többé meg nem menthető, akkor első sorban a rajtalevők megmentéséről kell gondoskodni, másodsorban pedig - ha a hajó kikötőben állván, más hajókra, vagy kikötői épületekre veszélyes lehet (p. petroleumrakománya miatt) vontató gőzös által a szabad tengerre vontatandó. Némely esetben a nagyobb mérveket öltött hajóégés elfojtása is sikerülhet, ha p. valamely tüzoltóság más hajókon, csónakokon segélyül jön, az ezen hajókon felállított fecskendők sugarait az égő hajóra átvezeti és oly erővel tud fellépni, mely az égés elfojtására kivántatik; igy p. 1893. sikerült Fiumében egy már majdnem teljesen lángba boruló gőzhajót megmenteni.
A hajókon, akár hadi- vagy kereskedelmi célokra, akár személyek (kivándorlók, zarándokok stb.) szállítására szolgálnak, aránylag kis térben rendszerint nagyszámu egyén foglal helyet. Ilyen viszonyok közt könnyen állhatnak elő zavarok az emberek egészségében. S ha a szárazföldi lakásokban nagygondot fordítanak arra, hogy az emberek tömeges együttlakásából ne támadjon az egészséget fenyegető veszedelem, éppen olyan gonddal kell őrködni afölött, hogy a hajón mindazok a szempontok érvényesüljenek, melyek az emberek egészségét megóvni alkalmasak. Különösen szigoru eljárás van helyén p. valamely ragadós betegség felmerülésével, mert ez egyrészt a gyors elterjedés veszedelmével fenyegeti a hajón levőket, másrészt, ha révbe ért a hajó, az illető vidék népességét is sujthatja.
A hajó építésében a fa nagy szerepet játszik, ami egészségügyi szempontból kedvezőtlen, mert a fa nedvességgel, szennyel ivódik be, kellemetlen szagot vesz magába s makacsul meg is tartja. Fertőző anyagot is könnyen fölvehet, sőt a hajó nedvességi s hőmérsékleti viszonyainál fogva azt konzerválni is képes. A hajó tisztántartása, tökéletes szellőztetése nehéz feladat, amit nem kis mértékben sulyosit az a körülmény, hogy a hajó ablakai s egyéb - a levegő s a világosság bejuttatására való - nyilásai rendszerint igen csekélyek. Az ujabb hajók építésében mindinkább a vasat alkalmazzák. A vasszerkezet nemcsak gyorsabbá s biztosabbá teszi a hajót, hanem a tisztaság s az egészségügy érdekeit is jobban szolgálja; nem engedi ugyanis a hajófenékben rendszerint meggyülő viz felszivárgását, másrészt a világosság s a levegő számára nagyobb nyilások alkalmazását teszi lehetővé. Fontos az is, hogy a vasszerkezetü hajónak kevesebb s vékonyabb közfalai lévén, térséget jobban ki lehet használni, mint a faalkotmányét. A hajók egészségügye szempontjából (a technikai vivmányok mellett) nagy jelentőségüek azok az intézkedések, melyek a hajókon az 1-1 egyénre való alapterület s térfogat minimumát szabják meg. P. az angol törvény a kivándorlókat szállító hajókon az alapterületet 1,62 m2 -ben s a magasságot 2 m.-ben, kivételesen 1,8 m.-ben állapítja meg. Utóbbi esetben (t. i. ha a helyiség magassága kevesebb 2 méternél), az alapterületnek - egyénenkint - legalább 2,25 m2-nek kell lennie. Kereskedelmi hajókon a legénység részére fejenkint 2 m3, hadi hajókon pedig 3,6 m3 térfogat van megszabva.
A hajók mesterséges szellőztetésére leginkább levegő-kémények vannak használatban, melyeknek felső meghajlított vége tölcsérszerü, öblös nyilásban végződik, alsó nyilása pedig a hajó megfelelő helyiségébe vezet. Ha a felső nyilás a hajó futásával, vagy a széllel szembe van állítva, a friss levegő behatol a helyiségbe, megfordított helyzetben pedig a helyiségből a romlott levegő áramlik ki. Okszerü szellőztetéséről csak ugy lehet szó, ha egyrészt a friss levegő bevezetéséről, másrészt a romlottnak kivezetéséről gondoskodnak. A transzatlanti nagy személyszállító hajókon olyan levegő- kéményeket is alkalmaznak, melyekben csavaros kerék van mozgásban, a mely tehát mechanikai módon eszközli a levegő megujítását (szellőzés, pulsio). A hajó egyes emeleteit külön csövekkel kell szellőztetni, mert különben a romlott levegő az alsó emeletből a felsőbe áramlik. Szintén a levegő jóságát mozdítja elő az az ujítás, mely villamos fényt hozott az olaj s petroleum helyébe, nemkülönben az is, hogy számos személyszállító hajó nemcsak robbanó, de kellemetlen szagu anyagokat is kizár a szállítani valók köréből.
A hosszu tengeri utat járó hajókon az élelmezés nem könnyü feladat. A friss élelmiszer (u. m. friss, hus, friss zöldség, gyümölcs stb.) beszerzése nagy nehézséggel jár s igy a hajó népessége konzervált élelmi szerekre (besózott husra, szárított zöldségre s különböző konzervekre) van utalva. A hajón adott élelem tehát általában nehezebben emészthető. Az Északnémet Lloyd fedélközi utasainak étrendje a következő: reggel: tejes kávé cukorral, kenyérrel s hetenkint 375 gr. vajjal: délre: leves friss, vagy szárított zöldséggel, hetenkint kétszer friss), továbbá hüvelyesek, tészták, hetenkint egyszer savanyu káposzta burgonyával és szalonnával, végre kávé tejjel cukorral: estére: tejes kávé, vagy tejes tea, buza- v. rozskenyér. Az élelmezés tekintetében is határozottan javultak a viszonyok. Bizonyság erre az is, hogy manapság a süly (skorbut) igen ritkán fordul elő. Parkes, kiváló angol higienista, a süly elhárítására főképen friss zöldséget s gyümölcsöt kiván; ajánlatosnak tartja a citromnedvet s az ecetet is. Angol hajókon hosszu menetek alatt tényleg használják is a citromot. Az ivóviz beszerzése is nehéz kérdése a H.-nek. Legjobb természetesen a forrásviz, azonban kutviz, esetleg a ciszterna vize is használható. Fahordókban a viz, akár honnan szerezték légen is, rothadni szokott. Ha azonban felforralják s aztán lehütvén, ecettel vagy pálinkával látják el, élvezhetőbbé válik, ugyszintén akkor is, ha teának vagy kávénak főzik. Célszerübb a viz eltartására faedények helyett pléhből valókat használni. Gőzhajókon most rendszerint viz-desztilláló készülék is található, amely - beálló szükség esetén - hivatva van vizet szolgáltatni. A hajón naponkint s fejenkint legalább 2,5-3 liter vizről kell gondoskodni. A vizen kivül italul szóba jöhet a bor s a sör. Csakhogy a gyöngébb 8 % alkoholnál kevesebbet tartalmazó) borok ugyszintén a sörök a hajón hamarosan romlanak. Ecet s pálinka ki mértékben szintén iható, különösen vizhez keverve. A pálinkaivást azonban szigoruan korlátozni kell.
A H.-nek további sarkalatos követelménye, hogy a hajón, nevezetesen az utasok s a személyzet helyiségeiben a leggondosabb tisztaság uralkodjék. Bőséges vizzel való mosogatás helyett azonban célszerübb lesz a helyiségeknek kővel vagy homokkal s kevés vizzel való surolása, mert igy nem nedvesedik át annyira a hajó falazata. A hajófenék üregében viz szokott meggyülni, amely, miután beléje mindenféle hulladék, olaj s egyéb szenny jut, bomlásnak indul s rendkivüli büzt fejleszt. Dezinficiálására szublimát (HgCL2) oldatot ajánlanak. Még helyesebb kiszivattyuzni s kiöblíteni, csakhogy ezt a műveletet el kell végezni, mielőtt a hajó valamely gyanus kikötőbe ér, mert különben fertőző csirákat is vehet föl s igy veszélyeztetheti a hajón levőket. Az árnyékszékek elrendezésében, tisztántartásában annak a szempontnak kell érvenyesülnie, hogy a hajóhelyiségek egyáltalán ne szennyeződjenek. Dezinficiálásukról (karbol-, szublimát-, mész- stb. oldattal) különösen kolerára v. tifuszra gyanus betegség setén szigoruan kell gondoskodni. Ügyelni kell arra, is hogy a hajónépesség ágynemüje, ruhája s egyéb holmija a napra kitétessék s kiporoltassék, még pedig hetenkint legalább kétszer. A ruhamosás, minthogy minden transzatlanti gőzösön mosókonyha, sőt párolt viz is áll rendelkezésre, könnyen eszközölhető. A test kellő ápolhatására kivánatos volna, hogy a személyszállító hajók egy kőfürdőt v. legalább megfelelő mosdóhelyiségeket. Hogy a hajón megbetegedettek kellő elhelyezésben s ápolásban részesüljenek, a kivándorlókat szállító hajók rendezzenek be. Kivánatos, hogy a hajó-kórház lehetőleg izolált, mindazáltal térfogat, szellőztetés, világosság, tisztaság tekintetében is megfelelő legyen. A betegek gyógyítását illetőleg az angol törvény (Passenger's Act) vitorláshajót 80 napi, gőzhajót pedig 45 napi járat s 200 főnyi létszám mellett okleveles orvos alkalmazására s megfelelő gyógyszertár berendezésére kötelez. Az orvost a kikötő hatóságának be kell jelenteni. Többé-kevésbé hasonló rendelkezések vannak érvényben más népek hajóira is. A hajó s a rajta levők egészségügyi viszonyainak a kikötő hatósága részéről teljesített ellenőrzést l. Quarantine s Veszteglő intézetek.
csak irásbeli szerződés mellett érvényes. Az okirat lehet köz- v. magánokirat. Az eladásnak tárgyát az egész hajó v. annak (karátokban kifejeztetni szokott) része lehet. Az eladás a kikötőben v. a tengeren utközben történhetik. utóbbi esetben azonban a hitelezők jogait nem érinti.