A nemzetközi jog szerint a hajók uszó területrészei (portion du territoire) annak az államnak, amelyhez nemzetiségök szerint tartoznak és melynek lobogóját viselik. A nyilt tengeren levő hajóknál ennek az elvnek minden következményeivel elismerése nehézségbe nem ütközik. Ennek egyik folyománya, hogy a nyilt tengeren levő belföldi hajón elkövetett büncselekmények belföldön elkövetetteknek tekintendők s a belföldi törvény alá esnek. Ez nemcsak a hajón, hanem a hajó körül, p. a hajó közelében uszó s a hajóhoz tartozó személyek által elkövetett büncselekményekre is áll. Komplikáltabb az eset akkor, midőn a belföldi hajó külföldi területen, kikötőben, folyóban van, mert itt két állam területfelsősége követel elismerést. Az általánosan irányadónak elfogadott nemzetközi jogi elv itt az, hogy területkivüliséget (extra territorialitas) élveznek: a) azok a hajók, melyeken szuverén személyek v. idegen követek utaznak, feltéve, hogy a hajó az ő kizárólagos rendelkezésökre áll; b) az államnak beleegyezésével vizeibe befutott idegen hadihajók. A területkivüliség azt jelenti, hogy az itt említett hajók, habár tényleg idegen államterületen vannak, saját államuk területén lévőknek tekintendők. Más hajókra nézve az ellenkező, vagyis az az elv képezi a szabályt, hogy azok annak az államnak területfelsősége alá tartoznak, amelyeknek területén tényleg vannak. A szabály alól azonban vannak kivétlek, sőt a gyakorlat a kivételeknek mind nagyobb tért enged, annyira, hogy a területi hatóságok az idegen hajón elkövetett cselekmények miatt csak akkor lépnek közbe, ha az ügyben a hajóhoz nem tartozó személy, vagy a kikötőnek közrendje van érdekelve. A hajón a hajó személyzete között felmerült s a szárazföld belrendjét nem érintő ügyekben a hajó nemzeti hatósága általános elismerésben részesül. A nemzeti hatóságot a konzulok közvetítik. hajók, amelyek csak az idegen államnak partszélei mellett elhajóznak, az idegen területfelsőségnek csak annyiban vannak alávetve, hogy az idegen állam által területének s partlakosainak védelmében kibocsátott katonai s rendészeti szabályokat megtartani tartoznak; minden egyéb tekintetben nyilt tengeren levőknek tekintendők. Hogy az idegen hajók a kikötőrendnek, s különösen a kikötői rendészeti szabályoknak magukat alávetni kötelesek, magától értetik. Ilyen rendészeti szabályok p. azok, melyek a révkalauzolásra, hajóvontatásra, az érkezé jelzésére, a kikötésre, a hajóknak a parthoz erősítésére. a kikötői intézmények igénybevételére vonatkoznak: ilyenek továbbá a tüz- és egészségügyrendészeti szabályok. Az elv itt az, hogy a különböző nemzeti hajók egyforma elbánásban részesítendők. A feltételeket, melyek alatt az állam saját hajóinak nemzetiségét elismeri s azokat lobogójának viselésére feljogosítja, az állam határozza meg. Ezen a téren az államok minden szükkeblüségtől mai napig sem mentesek, habár a viszonyok a mult időkhöz képest jelentékenyen javultak. Az angol 1651. évben Cromwell alatt kibocsátott hajózási akta p., mely lényegében 1849. évig érvényben volt, kizárólag az angol tengerészet érdekeit tartotta szem előtt: az 1849. évi hajózási akta szerint is még angol nemzeti hajónak csak az a hajó tekinthető, melynek parancsnoka s a legénységnek 3/4 része angol. Hason állásponton áll a francia törvényhozás. Észak-Amerikában a legénységnek 3/3 részben, Oroszországban csak 1/4 részben nemzetinek kell lenni. A német törvény, melyet a legszabadelvübbnek mondanak, csak azt követeli, hogy a hajótulajdonos német állampolgár legyen s hogy a hajó a hajólajstromba beiktattassék. pedig ennél is szabadelvübb a magyar 1879. XVI.. t.-c., mely szerint nemzeti hajó lehet minden kereskedelmi tengeri hajó, mely a hajólajstromba be van iktatva, illetőleg bizonyos esetekben ideiglenes utlevéllel ellátva, s arra, hogy a hajó a hajólajstromba beiktatható legyen, elegendő, ha az 2/3 részben magyar állampolgárnak birtokában van. Az a további megszorítás, hogy nemzeti kereskedelmi hajónak parancsnoka csak magyar állampolgár lehet, s hogy hosszujáratu hajón a magyar parancsnokon kivül belföldi hajóhadnagynak is kell lennie, nem nemzeti szükkeblüség, hanem fiatal tengerészetünknek elutasíthatatlan követelménye.
Nemzeti hajókkal szárazföldi államok is birhatnak. Másrészt a szabad hajózás s a nemzeti lobogó viselésének jogát csak azok a népek élvezhetik, amelyek részökről is a nemzetközi jogi kötelességeket elismerik. Azért barbár törzsek, amelyek a világkereskedelem s a hajózás biztonságát veszélyeztetik, a szabad hajózás jogában nem részesülnek, s hajóikat a civilizált államok a nyilt tengeren sem türik meg. A hajó nemzetiségének igazolására a hajóokmányok (l.o.) szolgálnak. Idegen lobogónak használata, az illető állam engedélye nélkül, tilos. Ily engedély magadása nemzetközi jogilag nehézségekbe nem ütközik, feltéve, hogy justa causa képezi alapját s a szándék nem csalásra v. egyéb visszaélésekre irányul. Igy p. valamely állam saját lobogója alá veheti oly másik államnak hajóit, amelyeknek van kereskedelmi, de nincsen hadi tengerészete, s ennélfogva állampolgárait a tengeren meg nem védheti. Meg nem engedett dolog ellenben p., ha A. állam B. államnak hajóit azért fedné a maga lobogójával, hogy ez által a C. állammal szemben szerződésileg őt megillető vámkedvezményekben B. állam hajóit részesítse. Nyilt tengeren a hajók egymásnak rendszerint jobbra kitérni tartoznak. Keskeny vizekben a gőzhajók, amennyire csak lehetséges, a kormányfél oldalán (Steuerbord) fekvő vizen haladni tartoznak. L. még Hajótörés és Hajózási jelek.
révkalauz (pilota) az, akire a hajókormányos mellett a hajózás bizva van. H.-nak és hajókormányosnak csak tapasztalt s az előirt vizsgát letett egyének alkalmazhatók, mert a vizeknek nem ismeréséből a legnagyobb veszélyek származhatnak. A révkalauz különösen az, aki az idegen hajókat a kikötőbe be- s a kikötőből kivezeti, ami azért szükséges, mert az idegenek a kikötő vizi viszonyait kellően nem ismerhetik.
a tengeri kereskedelmi hajónak főnöke és vezetője, ki diplomáját csak a kereskedelmi kapitányi vizsgának letevése után kapja, mig ellenben hajóskapitány elnevezésen inkább egy folyamhajónak főnöke v. vezetője értendő.
(ol. avaria; ném. Havarie; franc. avarie; ang. avarage, anchrage), általában a hajó v. az áru v. mindkettő érdekében tett minden rendkivüli kiadás; továbbá mind a kár, mely a hajót és az árut a berakodás és elindulástól a visszatérés és kirakodásig éri. A H. kétféle: nagy v. közönséges; és kis vagy különös H. Az első osztályba tartoznak: 1. váltságdij cimén tett fizetés: 2. tengerbe dobott ingók (getto, l. Hajórakomány); 3. elszakadt vagy levágott horgonykötelek vagy árbocfák; 4. közös megmentés érdekében elhagyott horgonyok és egyéb ingók; 5. a getto által a hajón maradt árukon okozott károk; 6. a hajó védelmében megsérült matrózok gyógyítási s élelmezési költségei, a matrózoknak fizetése s élelmezési költségei a letartóztatás tartama alatt, ha a hajót valamely államhatalom elfogta, s ugyanaz a közös megmentés érdekében önkényt szenvedett károk kijavításának idejére, ha a hajó hónapszámra volt bérelve; 7. ha a hajó vihar v. üldöző ellenség elől valamely öbölbe vagy folyóba menekülni kénytelen és ebből a célból a hajó terhén könnyíteni szükséges, a kirakodásnak költségei; 8. a zátonyra jutott hajónak elinditása érdekében a hajó megmentésének szándékával tett kiadások; s általában közös jó és a hajónak s az áruknak megmentése érdekében indokolt határozatok folytán tett kiadások s önkényt szenvedett károk.
A második osztályba tartoznak: 1. az árukon természetes minőségük, vihar, rablás, hajótörés vagy zátonyrajutás folytán esett kár; 2. az áruk megmentése érdekében tett kiadások: 3. horgonykötelek, horgonyok, vitorlák, árbocfák, köteleken szenvedett veszteség vihar v. más tengeri baleset folytán; a kötéssel járó költségek, ha a kikötést a most nevezett tárgyakon véletlenségből szenvedett veszteség, élelemmel ellátás v. a meghasadt hajónak kijavítása teszi szükségessé; 4. a matrózoknak ugy mint fent 6. alatt a letartóztatásának illetőleg a kár kijavítás idejére járó fizetés és élelmezés, ha a hajó utazásra volt bérelve, 5. a matrózoknak fizetése és élelmezése a veszteglő (quarantaine) idejére, ha a hajó hónapszámra v. utazásra van bérelve. És általában kizárólag a hajó által, vagy kizárólag az áruk által (tehát nem a hajó és az áruk által) tett költségek vagy szenvedett károk a berakodás és elindulás időpontjától a visszatérés és kirakodás időpontjáig. A közönséges H.-t viselik az érték arányában: az áruk, a fél hajó és a fél hajóbér; a különös H.-t a kárt szenvedett vagy a költséget okozott dolognak tulajdonosa. A hajóparancsnok vagy a legénység gondatlansága által az árukban okozott kár szinte különös H., melyet az árunak tulajdonosa viselni tartozik, de visszkereseti joga van a hajóparancsnok, a hajó s a hajóbér ellen. Véletlen hajóösszeütközés folytán történt károsodást a károsodott hajó viseli, kártérítési igény nélkül (casus novet domino), ha az összeütközést az egyik hajóparancsnok gondatlansága okozta, ennek hajója, ha kétséges, ki vagy mi okozta az összeütközést, az összeütközött hajók közösen s egyenlő arányban viselik a kárt. H.-ból igénynek nincs helye, ha a közönséges H. a hajó és az áruk értékének 1 %-át, a különös H. a károsított dolog értékének 1 %-t meg nem haladja.
(halászat), erős, hegyes cölöp, amelyhez a hajót akkor erősítik, amidőn a tanyavetés a tó szinén a hajóhoz történik.
minden oly művelete, mely azt eszközli, hogy a hajó rendetlenségének megfeleljen. Ide tatozik a hajó szabályos mozdítása és irányítása az e célra szolgáló szerelvények és eszközök, a gép, a vitorlák, evezők, a kormány, a kötelek, láncok és horgonyok, stb. helyes alkalmazása és célszerü használása; továbbá több, közösen egy célra működő hajó elrendezése stb. Lényege az elméleti tanok helyes és célirányos gyakorlati alkalmazása.
(ném. Schiffsküche; franc. cambuse; ol. la cucina; ang. the galley, cookroom), az az elzárt hely, ahol főznek, sütnek, illetve ahol a hajón levő összes személyek élelmezésére szükséges ételeket készítik. Kisebb hajókon a H. rendesen a felső fedélzeten van, mig nagyobb hajókon felállításuk többnyire elől a helyi viszonyoktól függ. Nagyobb hadihajókon és óceángőzhajókon több konyha is van. A főzést - tengeri hajókon - kizárólag csak férfiak (szakácsok) végezik.
nagy oceángőzösökön és hadihajókon egy nagyobb hajószoba, mely 4-8 függő- (ingó-) ággyal és egy gyógyszerszekrénnyel ellátva, a betegek elhelyezésére szolgál, kik orvosi felügyelet alatt vannak. Nehéz betegek a legelső alkalommal a kikötői kórházaknak adatnak át.
l. Hajókalauz.
a. m. hajómérés (l.o.).