A magyar tengeri kereskedelmi hajózásnak, a határok szerint, melyekben üzetik, az 1879. XVI. t.-c. szerint három osztályzata van: 1. kisparthajózásu hajók (bastimenti al piccolo cobataggio); 2. nagyparthajózásu hajók (bastimenti al grande cabotaggio); 3. hosszujáratu hajók (bastimenti al lungo corso). A kisparthajózás az Adriai-tengerre szorítkozik, még pedig Ny-felé Santa Maria di Leuka hegyfokig, még pedig K-felé Cap Clarenzáig, ide értve lepantói öblöt az ióni szigetekkel, Zante kikötőjét és csatornáját, s az említett vizekbe ömlő folyókat. A nagyparthajózás az Adriai- és a Földközi-tengerre terjed, de Gibraltar-szoroson tul nem igen szabad; továbbá a Fekete- és az Azovi-tengerre, a Suez-csatornára, a Vörös-tengerre, az Adenig terjedő partokra és az említett vizekbe ömlő folyókra. A hosszujáratu hajózás korlátlan. A kis- és a nagyparthajózásu hajóknak megengedhető, hogy minőségük megváltoztatása nélkül a megszabott határokon tul is üzhessék a parthajózást. A törvény által megállapított határoknak tullépése kisparthajózásnál 100 frtig, nagyparthajózásnál 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető.
egy hadihajónak legfőbb tisztje, parancsnoka, legyen az bármily tiszti rangfokozatban. Alattvalói nem rangfokozata szerint, hanem a «parancsnok ur» szavakkal szólítják. Az 1879 XVI. t.c. szerint nemzeti kereskedelmi hajónak parancsnoka csak magyar állampolgár lehet, hosszujáratu hajóknál (l. Hajóosztályzatok) a parancsnokon kivül belföldi hajóhadnagynak (tenente) is kell lennie. A H.-nak különös kötelmeihez tartozik jelesül: 1. Az utazás megkezdése előtt különös gonddal meggyőződést kell szereznie, hogy a hajó minden tekintetben teljesen jó karban van. 2. különös gonddal s minden körülmények között szigoruan őrködni kell afölött, hogy a hajólobogónak reá bizott becsületén csorba ne essék. 3. Hogy a hajónak neve s anyakikötője a hajónak kellően jeleztessék. A jelzésnek látható helyen, a hajó oldalán vagy balkányán (hátulsó rész, poppa) fekete alapon, 10 centiméternél nem kisebb, fehér v. sárga betükkel alkalmazva kell lennie. 4. Hogy a tisztek s a legénység a hajót bármily súlyos körülmények között el ne hagyják, amit tehát neki annál kevésbé szabad tennie. A hajó elhagyása csak a legvégsőbb közvetlen veszély esetében van megengedve, s a H. ekkor is tisztjeinek hozzájárulását kieszközölni s a hajón levő értékeket lehetőleg megmenteni tartozik. Egyébkint a H. a hajót mindaddig nem hagyhatja el, mig az a horvát-magyar tengerpart valamely kikötőjébe nem érkezett. 5. Őrködnie kell a rend s a legénységnek erkölcsisége fölött a hajón s afölött, hogy bármely veszély idején a legénység minden tagja a hajónak s a lobogó becsületének megvédésében minden lehetőt elkövessen. 6. Veszélyben levő hajóknak -a lobogóra való tekintet nélkül -a segélyére kell sietnie. 7. Különös gonddal őrködnie kell a jogok, szabadalmak s előjogok sértetlensége fölött, melyek a nemzeti hajókat s a lobogót szerződés vagy szokás alapján a külföldi kikötőkben megilletik; a körülmények szerint célszerü eszközök - erőszak v. tiltakozás - alkalmazása veszélyességétől függ. 8. A be- és kirakodásnál lehetőleg személyesen, éjjel pedig feltétlenül a hajón jelen kell lennie. 9. A hajót ért szerencsétlenséget, amely a hajónak vagy rakománynak elvesztét vagy megsemmisülését vonta maga után, a szerencsétlenséget bizonyító okiratot (prova di fortuna) kell fölvennie, a legközelebbi kikötőben az esetről a révhivatalnál, illetve a konzulnál jelentést tennie, s bizonyítványt kivenni arról, hogy mikor, mily állapotban érkezett s elindult. Ha a hajó elveszett, a H. a legénység megmenekült részével szintén a révhivatalnál, konzulnál vagy bármely más helyi hatóságánál jelentkezni, jelentést tenni, s a legénység által megerősített jelentésnek másolatát kivenni tartozik. A jelentés a H. eljárásának igazolására szolgál; a legénység által meg nem erősített jelentés nem bizonyít, hacsak a H. az egyedüli, aki menekült, s ebben az esetben is az érdekeltnek az ellenkezőnek bizonyítása meg van engedve. 10. Az érkezéskor s elinduláskor a H.-nak feltétlenül a hajó fedélzetén kell lennie, s hajóvezetéssel mást semmi szin alatt meg nem bizhat. Ellenkező esetben a felelősség föltétlenül őt is terheli. 11. Felügyelni kell, hogy a hajó tul ne terheltessék, hogy az áruk - a rakodó beleegyezése nélkül -a fedélzeten el ne helyeztessenek. 12. Felügyelnie kell az egészségügyi és a halál esetére fennálló szabályok szigoru megtartása fölött. A halálestről jelesül két példányban jegyzőkönyv veendő fel, mely a legközelebbi kikötés alkalmával az illetékes hatóságnak bemutatandó, az elhunyt tulajdonát képező tárgyak pedig leltár mellett kiadandók. 13. Kötelmeihez tartozik külföldi kikötőkben a konzulok, belföldi kikötőkben a hatóságok iránti kötelességeinek pontos megtartása. 14. A legénységet lelkiismeretesen megválogatnia kell; hadnagynak, kormányosnak s a gőzgéphez csak oly egyéneket fogadhat fel, kik az előirt vizsgákat letették. 15. Őrködnie kell a fegyelem szigoru megtartása fölött, melyet az «Editto politico» s későbbi rendeletek részletesen szabályoznak. 16. A H. minden hibájáért felelős; az utazást, amelyre felfogadtatott, kártérítés kötelezettsége mellett befejezni tartozik, s ha közös haszonra utazik, a saját számlájára külön ügyleteket, áruinak az érdektársak részére elvesztésének terhe alatt, nem köthet. Viszont jogosítva van kellően igazolt szükség esetében hajókölcsönöket felvenni, sőt a hajózásra teljesen alkalmatlanná vált hajót eladni.
v. hajóperem, tulajdonképen a hajó oldalfalazatának a vizből kiemelkedő része (holt résznek is hivják). Magas párkányu, nagyobb tengeri utaknak megtevésére alkalmas hajók, tehát oly hajók, melyeknek falai, oldalai a vizvonal fölött magasan kiemelkednek, viharos időben a hullámoknak a fedélzetre való felcsapódásától lehetőleg mentve vannak.
(franc. escadre; ol. squadra; ang. squadron), bármely tengeri állam hajóhadának egy része, mely kegkevesebb három hadihajóból áll és egy lobogós tisztnek, al- vagy ellentengernagynak vezénylete alatt mint önálló H. vagy hajóhad-kötelékben mint annak egy része van hivatva működni. L. Flotta.
egy hajórajnak rendesen altengernagyi v. ellentengernagyi rangban levő parancsnoka, ki hajórajával vagy önállóan, vagy pedig a hajóhadkötelékben felsőbb parancs szerint működik.
l. Hajófuvarlevél.
mindaz az áru, amit a hajó szállít. E H. egy részt a hajó megmentése érdekében a tengerbe szabad vetni (getto). tengeri vihar, ellenséges támadás tehetik szükségessé. A hajóskapitány, ha a H. tengerdobásának szükségét találja, a rakomány hajón levő tulajdonosainak v. egyéb érdekelteknek és a főbb tiszteknek véleményét meghallgatja. Nézeteltérés esetében a kapitány nézete irányadó. A követendő sorrend az, hogy első sorban a kevésbé szükséges, a legsulyosabb, és a legkevésbé értékes tárgyakat kell kidobni. A tengerdobás elrendeléséről, mihelyt lehetséges, jegyzőkönyv veendő fel. A kár a tengerbe hányt és a megmentett árukra, továbbá a hajónak és a hajóbérnek felére szétosztatik. A közelebbi módozatokat a törvény határozza meg. Igy p. a hadikészletek, a hajószemélyzet málhái nem járulnak hozzá a kártérítéshez. A megmentett fedélzeti rakomány hozzájárul a kártérítéshez, de a tengerbe dobott fedélzeti rakomány után kártérítés nem követelhető. Ha a tengerbedobás a hajót meg nem menti, a kárfelosztásnak nincs helye. Ha a kárfelosztás után a tengerbe hányt dolgok megkerülnek, a tulajdonosok a kártérítés cimén kapott összeget a tényleg szenvedett kárnak levonásával visszafizetni tartoznak.
(ném. Wrack; ol. nave naufragata; ang. wreck), hajótörés folytán vagy más okból használhatatlanná vált hajónak töredéke.
nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye solti j.-ban, (1891) 4227 német és magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Látogatott bucsujáróhely. régi érsekuradalmi kastélya hajdan a kalocsai érsek kedvelt nyárilaka és mulatóhelye volt, vadaskerttel. határa (11393 ha.) mocsaras.
minden olyan személy, ki a hajón valami hivatalt, vizen vagy hajó körüli szolgálatot tesz, szorosabb értelemben inkább folyamhajókon durvább kézi munkával foglalkozó egyén, miután a tengeri hajókon szolgáló személyeket általánosságban inkább tengerészeknek hivják.