1. József (Dömsödi), gazda, szül. Dömsödön (Pest) 1819 nov. 11., megh. Budapesten 1888 dec. 28. Iskoláit Kun-Szt.-Miklóson, utóbb Pozsonyban végezte; 1843. az ügyvédi vizsgát Pesten tette le. 1845. Pest vármegye szolgálatába állott s 1848. másodfőjegyzővé választották; 1849. a cs. kir. kormánybiztos első főjegyzővé nevezte ki; utóbb a birói szakba lépett át, de az ország politikai helyzetével elégedetlen lévén, állásáról 1851. lemondott és dömsödi birtokára vonult vissza. 1852. azonban ismét Pestre költözött, hol mint a pesti hazai első takarékpénztár választmányi tagja és néhány év mulva igazgatója ezen intézet érdekében, melynek 27 évig volt élén, kiválóan sikeres tevékenységet fejtett ki. Az orsz. m. gazdasági egyesület alapító tagja, 1864. választmányi tag volt, azután a kertészeti, méhészeti és selyemtenyésztési egyesített szakosztály alelnökévé, 1870. pedig az egyesület másodelnökévé választották, Utóbbi állásáról 1876. betegeskedése következtében ugyan leköszönt, de a kertészeti szakosztálynak egész haláláig elnöke maradt s e tevékenységének, kivált mikor 1887. a pesti hazai takarékpénztár igazgatóságától teljesen visszavonult, egész odaadással szentelte magát. H. főtényezője volt annak, hogy 1858. br. Prónay Gábor elnöksége alatt Magyar kertészeti társulat keletkezett. Mindamellett, hogy buzgó férfiak állottak élén a társulatnak, rövid ideig állott fenn, de a vele kapcsolatos csarnokot, melyben magkereskedést is nyitottak, dr. Pólya Józseffel szövetkezve. H. még néhány évig fentartotta. A gyümölcskiállítások tartására és helyes rendezésére nagy súlyt fektetett. Dömsödi birtokán, a Somlyószigeten két nagy gyümölcsöst, a leányai után elnevezett Erzsébet- és Margittelepet létesített, hol a legnemesebb gyümölcsfajokat gyüjtötte össze s azokat nagy szorgalommal és szakértelemmel kezelte. Az Erzsébettelepen konyha- és diszkertet rendezett be, dinnyetenyésztése nagy hirű volt s a földiepret nagyban termelte, 24 holdnyi területen nemes asztali szőllőtelepet létesített és gyümölcsfa csemetéket nevelt és adott el. V. ö. Galgóczy K., Emlékkönyv 6-ik füz.
2. H. József, az előbbinek fia, szül. Dömsödön 1854. Középiskoláit Budapesten és Stuttgartban, az egyetemet Budapesten és Berlinben végezte, 1878. segédszolgabiró, 1887. a pestmegyei hitelszövetkezet igazgatója lett. 1892. képviselőnek választották. A pesti hazai takarékpénztár igazgatósági tagja.
3. H. Zsigmond, operaénekes, szül. Cegléden 1839. Közép- és felsőiskoláit Nagy-Kőrös és Budapesten, magasabb tanulmányait az utrechti és heidelbergai egyetemeken végezte. 1887. Budapest Stoll Péter énekmester vezetése mellett operaénekessé lett, s a nemzeti szinház akkori intendánsa, Radnótfáy Sámuel, mint tenoristát szerződtette. Norma Sever szerepében lépett fel először 1868. hat évi működés után megvált az intézettől, s Lipcsébe, onnan Prágába szerződött. Prágából elment Olaszországba, s mint nemzetközi dalművész Milano, Róma, Nápoly, Palermo, Bukarest, Rotterdam, Amsterdam, Hága első szinpadain aratta művészi sikereit. Az 1878-ki párisi világkiállítás alkalmával a párisi olasz operának (saal Ventadour) volt első tenoristája, mig végre Európán keresztül-kasul vendégszerepelve 1882. visszatért Budapestre, hol ujra két éven át volt tagja a nemzeti szinháznak, s a magyar királyi operának. 1889. vált meg ez intézettől, s nyugdijba lépvén, a magánéletbe vonult vissza.
szaktanfolyam hajósok elméleti kiképzésére. A tanítás rendszerint a téli hónapokra, a hajózás szünetelési idejére szorítkozik, tekintettel arra, hogy a gyakorlati szolgálatban levő hajósok rendes szolgálatuk teljesítésében akadályozva s keresetükben károsítva ne legyenek. Nálunk 1868-tól 1875-ig szintén állott fenn ily tanfolyam mint «hajózási téli iskola», Kenessey Albert igazgatása alatt. Az iskola két osztályu volt; az alsó a kormányosi, a felsőbb a gőzhajóvezetői, kapitányi állásra adta meg az elméleti kiképzést. Különösen fennállása első éveiben, amikor egymásután keletkeztek a hazai gőzhajózási vállaltok, nagy szolgálatot tett a hajózás ügyének, rövid idő alatt kellő képzettségü egyéneket adván a keletkezett vállalatoknak. A hazai gőzhajózási vállalatok tönkremenése s illetőleg a Dunagőzhajózási társaság birtokába jutása után, érdeklődés és pártfogás hiánya miatt megszünt. Ismét tervben van ily tanfolyam létesítése.
tulajdonképen a hadihajó parancsnoka, azonban általában igy nevezik a kereskedelmi hajók, gőzösök parancsnokait, vezetőit is. A H.-t állására a hatóság (nálunk a kereskedelemügyi miniszter), megfelelő vizsga után, oklevél kiadása ellett képesti. A vezetése alatt álló hajóért, annak helyes terheléseért, szakszerü kezeléseért, a fennálló rendszabályok pontos követéseért, a hajón levő személyek és áruk biztonságáért s általában mindazért, mit vezetői minőségében művel vagy mulaszt, személyesen felelős. L. Hajóparancsnok.
súlymérték hajóterhek számára, mely rendesen 2 tonnát tartalmaz s 2000 kg. súlyu. Belgiumban a H. = 1000 kg.
l. Hajókölcsön.
a hajósnak, illetve a tengerésznek az illetékes (tengerészeti) hatóság által kiállított legitimációs könyve, hasonló egy gyári munkásnak munkakönyvéhez.
l. Matróz.
a haladó hajó nyomában keletkező forgós habzás. Nyugodt és mély vizben igen tartós és néha több kilométernyi hosszu sávban huzódik el s teszi felismerhetővé a hajó utirányát.
régente Magyarországon, különösen a Hunyadyak idejében a Dunán és Száván, folyamhajókon (csajkákon) működő fegyveres erő, mely tekintet nélkül a fegyvernemre vagy az egyes személyek katonai képességére, ezen járművek fegyveres őrségét, illetve katonaságát képezte, jelenleg a hadihajókat és az azokon szolgálatban álló személyek összeségét hajóhad névvel illetik. L. Hajóhad.
l. Szamoa-szigetek.