(ném. Seezeichen; ol. marca; segnale, ang. sea-mark), hallgató v. látható jelek, melyek nagyobbára a tengerpartok mentén, kikötők bejáratánál, vagy más szük közlekedésü vizi utakon, a zátonyok, szirtek, vagy más hajózási akadályoknak megjelölésére és következetesen a tengerészeknek vagy általában hajósoknak tájékoztatására szolgálnak. Nappali, éjjeli, valamint ködös időben adandó H. külömböztethetők meg. A nappali H.-hez tartoznak: a világító tornyok (mint építmények) szinesre festett (többnyire veres) világító hajók (tüzhajók); a szilárdan álló H., mint kőoszlopok, több facölöpből gúlaalakban készült és külömböző ismertető jelekkel ellátott alkotmányok (Dückdalben, mely Alba hercegtől mint feltalálójától [duc d'Albaj] vette nevét), a tengerfenékbe vert karók, seprőalaku póznák: továbbá uszó H., melyek többnyire a betartandó utnak kijelölésére szolgálnak, mint uszorok, tonnák, fatuskók stb. Az éjjeli H.-hez tartoznak a világító tornyok (mint világító eszközök), a világító hajók és a világító uszorok. Ez utóbbiak közönséges uszorok, melyek oly lámpával láttatnak el, hogy az a felcsapó hullámok által ki nem oltható. Ködös időben hallható jeleket adó készülékek csaknem minden világító toronyban vagy hajón találhatók; e célra 3 m. hosszu és megközelítőleg 60 cm. széles torkolattal biró kürtök v. gőz-szirének szolgálnak, melyek vagy sürített levegő által, v. pedig gőzerővel hozatnak müködésbe és kedvező atmoszféra idejében 6 tengeri mérföldre, de minden körülmények között 3 tengeri mérföldre hallhatók. Azáltal, hogy ezen kürtök bizonyos előre meghatározott időközökben (30 másodpercenként egy, két, vagy három egyes, vagy kettős fuvás) hallhatók, egész határozottsággal lehet következtetni arra, hogy a part melyik pontjának közelében van a figyelő hajó, hasonlólag a világító tornyok ismertető jeleihez, a fénynek bizonyos időközönkénti szines v. fehér felvillanásaihoz. Ködös időben az ágyu is igen megbizható H., különösen ha több ágyu áll rendelkezésre, hogy a lövések egymásután gyorsan következhessenek (minden 2-5 percben), mely mellett még azon előny is mutatkozik, hogy a lövés fénye, tüze, a ködben áthatolván, gyakran látható is. Harangok kongatása, harangozás szintén a ködben adott H.-nek egyike. A ködben használt H. hallótávolságát a levegő minősége és a légáramlat iránya nagy mértékben befolyásolja, mert mig a köd maga a hangnak tovaterjedését elősegíti, egy gyengébb ellenszél is ezt már nagy mérvben gátolja. Valamennyi a földgömbön létező, vagy bizonyos tengereken található H. jegyzékét külön könyvekbe irják, mely könyvek aránylag olcsó pénzért bárki által megszerezhetők. V. ö. Verzeichniss der Leuchtfeuer und Nebelsignalstationen aller Meere (Berlin 1886), évenkint megjelenő adatokkal; sailing directions és bármely Merkator-féle tengerkép.
l. Gőzhajózási jog.
(ném. Schiffahrtssprämien; ol. premio di navigazione; ang. shippingspremium), az államok által a hajóépítés, építészet és megfelelő felszerelésnek könnyítése és előmozdítása céljából kiosztott dijak, vagy adott engedmények, melyek a hajó legénységének számához, a tonnatartalomhoz, a gépezet súlyához, a felszerelési tárgyak minőségéhez stb. mérten szabatnak ki, és főleg a hosszujáratu hajók javára esnek. A H. különfélék és nem minden államban egyformák, de engedélyeztetésök mindenütt államtörvényeken alapszik.
(ném. Segelhandbuch; ol. portolano; ang. sailing directions), kötetekből álló több nyelven kiadott könyv, mely a hajózásnak megkönnyebbítésére szolgál és az egyes tengerpartoknak, szigeteknek stb. nautikai sajátságait, megvilágítását, a tengerfenék talajának minőségét, az uralkodó szeleknek irányát, erejét és az ezt megelőzőleg a felhőzetnek minőségét, az áramlatokat, ezek gyorsaságát, az esetleges horgonyzó helyeket, egy kikötőnek érintésénél a bejárat megközelítésénél betartandó irányt, a kikötőnek hajózási ressourcait stb. ösmerheti. Ezen H. adatai külön körözvények által, melyeket minden hajós megszerezhet és amelyekről az észlelt változásokat bejelenteni tartozik, mindig nyilvántartatnak.
v. hajósnap, déltől délig számított 24 óra.
a hajózási vizhasználat és a hajózási üzlet biztonsága és közérdekü rendje, továbbá a hajózási ut és kikötő müveinek kimélete érdekében hatóságilag kiadott szabályzatok, melyekhez minden hajózási vállalat, hajótulajdonos, a hajók vezetői és személyzete kihágási büntetések terhe alatt alkalmazkodni köteles. A H. kibocsájtása nálunk a kereskedelmi kormány (miniszter) joga, de állandó miheztartásul szolgáló utasítások kibocsátására a belvizi hajózást és tutajozást illetőleg a m. kir. vasuti és hajózási főfelügyelőség, a tengeri hajózást illetőleg pedig a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság is jogosult. jelenleg legfőbb forrása a magyar korona országaiban gyakorolt belvizi-közlekedés rendszabályainak, az 1869 ápr. 11. kelt és 1883. 1007. sz. a. ujra kiadott közlekedési miniszteri rendeletben foglalt «Folyó-, csatorna- és tóhajózási rendszabály.» Ezenkivül egyes viziközlekedési vonalakra azok különleges helyzetéhez képest külön rendszabályok állanak hatályban, igy p. a Ferenc-csatorna hajózására 1890. speciális rendszabály bocsájtatott ki a kereskedelmi miniszter által. A tengeri hajózást illető rendszabályok némely része törvényben foglaltatik, igy: az 1883. XXX. t.-c. szól a tengeri kikötői illetékről, 1879. XVI. t.-c. a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról; 1871. XVI. t.-c. a tengeri kereskedelmi hajók köbözéséről. Főforrásául azonban még ma is az 1774 ápr. 25. kibocsájtott Editto politico di navigazione mercantile szolgál a tengerészeti hajózási rendtartásnak, mely bár korához képest jeles alkotás, ma már sok irányban elavultnak mondható.
a hajózás szabadságának biztosítása érdekében az egyes államok között kötött nemzetközi szerződések. Tárgyukat különösen a hajótörés, zátonyrajutás esetében nyujtandó segély, a hajóroncs, a hajótöröttek s a rakománynak megmentése érdekében tett kiadások megtérítésének szabályozása, a hajókról megszökötteknek kiadatása stb. képezi. A magyar állam által kötött H.-et l. Államszerződések alatt, amelyekhez azóta a következő H. járultak: Olaszországgal 1892. VI.; Belgiummal 1892. VIII.; Svéd- és Norvégországgal 1893. XXV.; Koreával 1893. XXVII. t.-c. kötött H.
Vizi fuvarozással, teherszállítással és hajóvontatással foglalkozó üzlet. Lehet egyes egyén, jogiszemély, közkereseti vagy részvénytársaság. Az ipar-, illetőleg a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek érvényesítésén kivül ily vállalat megalakításához külön engedély is szükséges, melyet közönséges, nem gőzerejü hajókkal fuvarozó vállalat részére a közigazgatási bizottságok, gőzhajózási vállalatok részére a kormány ad meg, engedély-okirat alakjában. A gőzhajózási vállalatok háromfélék, u. m.: rendes szállítmányozási üzletet gyakorló, átkelési szolgálatot teljesítő és folyamszabályozási vagy egyéb építési munkákkal foglalatoskodó vállalatok. nevezetesebb H.-aink: I. cs. k. szab. Dunagőzhajózási társaságon kivül a m. k. államvasutaké (13 gőzhajó és 46 usza), a magyar gőzhajózási részvénytársaság (6 gőzhajó, 30 usza), a Drávagőzhajózási vállalat, Schenker társa és Henry A. (5 gőzös, 38 usza), Luczenbacher Pál utódai (6 gőzös, 30 usza), Eggenhofer József (6 gőzös és 6 usza), Guttentag Gusztav (6 gőzös és 26 usza), Balatontavi gőzhajózási részvénytársaság (4 személyszállító gőzös a Balatonon), mindannyi budapesti székhellyel. Az átkelési vállalatok között legnevezetesebb a budapesti csavargőzös átkelési vállalat 11 csavargőzösével. Ez időszerint összesen 32 kisebb-nagyobb H. áll fenn együtt 115 gőzössel.
(ném. nautik; ol. nautica; ang. navigation), azon tudomány, mely a hajónak a tengereken való pontos meghatározását tanítja. A H. két részre oszlik, t. i. a földi v. geográfiai H.-ra és az asztronomiai v. csillagászati H.-ra. A geográfiaia H. számításainak alapját az egyszerü háromszögtan képezi, a következtetések azonban a matematikai földrajzt is érintik; nélkülözhetetlen eszközei: az iránytű, a mérő orsó (log), a mélységmérő és a tengerképek. Az asztronomiai H. az égboltozaton látható égi testeknek ismeretét foglalja magába, melyeknek megfigyelése alapján határoztatik meg a hajó helye, az egyes műszereknek hibái, az áramlatoknak elterelő minősége. A számítások a gömbháromszögtannak alaptételei szerint történnek, következtetésekkel az asztronomia tanaira; eszközei: a kronometer, tükörműszerek és a tetőpontszögi iránytű, melyekhez mint segédeszközt a logaritmus, trigonometriai és asztronomiai jellegü nautikai táblázatok is számítandók. Mindkét H.-nak főfeladatát azon pont szélességének és hosszuságának meghatározása képezi, amelyen a hajó a megfigyelések pillanatában áll.
l. Hajólobogó.