bőrképlet (növ., trochoma), a bőr hajszálképletei, szőrképletek, részben a növények bőréből eredő vékony és hajlékony képletek. Ugy támadnak, hogy a bőrnek egy-egy sejtje hosszura és pedig tömlőalakuan tagolatlanul (egysejtü, v. egyszerü szőr) v. sejtekre osztódva (többsejtü v. tagolt szőr) megnyulik. H. továbbá a tüske, fullánk és serte is, a pajzsalaku pikkely (bőrpikkely), p. az ezüstfán, a hólyagalaku nyeletlen v. kurtanyelü sejtgömböcskék (bőrhólyag), p. ajakas növényeken. A H. vagy egyedül a bőr sejtjeiből képződik, p. a platán szőre, v. a bőr alatt levő alapszövetből (periblema) is (l. Emergens). A H. külső szabad falának legkülső rétege szintugy elkutikulásodik, mint a bőr külseje.
(bány.), a mérnöki és csillagászati műszerek messzelátójában egymást merőlegesen keresztező pókszálak, vagy ujabban üvegre vésett vonalak.
v. hajvirág (növ., Trichosanthes L., Anguina Mich.), a tökfélék génusza, 42 fajjal Ázsia tropikus részein, Ausztráliában meg a malaji szigeteken. Hosszurojtos v. pillás szirma tünteti ki. A Trichosanthes anguina L. (kigyóbarka) Khinában és Kelet-Indiában honos. gyümölcse 45-90 c. hosszu, de csak 5 cm. vastag, hengerded, görbe, piros. Nálunk a Trichosanthes colubrina Jacq., Trichosanthes palmata Rox. éás Trichosanthes Japonica Rgl. kerti disz.
l. Kúpszelet.
a vadászatban a vadakat emberekkel (hajtók) v. kutyákkal (kopók, tacskók) hajtják a vadászok felé. Mikor a kutya a vad nyomán csaholva fut: hajt.
(draisine). A vasutak nyilt vonalának megvizsgálásakor a pályafentartó közegek v. a beteget látogató pályaorvosok H.-okon utazzák be szolgálati szakaszukat. A H. négykerekü járómű, melyet a középen álló négy munkás az ábrán látható emeltyüknek előre és hátra tolásával hajt. Az utasok részére a hajtány elején és hátsó részén háttámmal ellátott ülések vannak.
[ÁBRA] 1. A hajtány oldalnézete.
[ÁBRA] 2. A hajtány hátulnézete.
Az egyszerü szerkezet működése az ábrából látható; csak azt jegyezzük meg, hogy az elérhető sebesség a pálya emelkedési viszonyaitól függ, vizszintes vonalon e H.-ok 15-20 km. sebességgel is hajthatók. A nagyobb emelkedések könnyebb legyőzésére szerkesztettek u. n. hegyi H.-okat is, melyeknél a két hátsó, vagyis a hajtó kerekek átmérője kisebb mint az első futó keréké. Vannak továbbá mótorokkal felszerelt H.-ok is, de ezeket nálunk nem használják. Végül megemlítendők a velociped (l.o.) H.-ok, melyeket a rajta ülő egyén hajt.
(növ.), fás növényeknek rügyből fakadó, fiatal, még nem egy esztendős ága. Keletkezésekor a rügy tengelye megnyulik, a fiatal levelek meg a rügypikkelyek egymástól eltávolodnak, emezek végre lehullanak, amazok pedig tovább növekednek. A fás növények szára, gallya és ágazata több egymás után következő esztendőben keletkező H.-ok sorozatából áll. Az uj H. az évnek egyik részét mint rügy (l.o.) éli át s tavaszkor kezd kifakadni. Van megnyult és kurta H. (ramulus macroblatus és r. brachyblastus). A megnyult H. rügytengelye annyira kiterjeszkedik, hogy a levél, levélpár v. levélörv, valamint a tövében levő rügy is egymástól többé- kevésbé eltávolodik, amelynek tengelyét kifejlődött cikkek alkotják. A kurta H.-t fejletlen cikkek alkotják, azért nagyon rövid s közelmaradó levelek sürüen, sőt sindelyszerüen is borítják. Ilyen a rozmafenyő és a cédrusfa bokros levele, v. a sóskafa tövise tövében a levélbokor. A kurta H. fajtája a törpe H., mely a levelének kifejlődése után többé nem növekszik. p. az erdei fenyő párostűjének az alapja. A megnyult H. mindig karcsu, sőt egész vesszőnemü is lehet; levéltelen állapotában oldalrügyeket visel. A kurta H. ellenben vastag, csomónemü, gyakran gyürüzött, de csak egy tetőrügye van. Ebből keletkezik a kurta H. ujabb darabja. A gyümölcsfák és más fák megnyult hajtásain kivül, gyümölcsöző korukban, kurta H. is keletkezik s a virágot s azután a gyümölcsöt ez viseli (cseresznyefa, almafa, általában az almafafélék meg a mandolafélék), azért a pomologus termő- v. gyümölcsöző ágnak nevezi. A megnyult H. tulajdonképen a fás növények megifjodó ága, a fák és cserjék tengelyrésze, levelekkel megrakva pedig az átsajátító szerve. A kurta H.-t a megnyult táplálja, enélkül elhal, azután leesik. A kurta H. gyümölcsözés után, sőt enélkül is, néhány esztendő mulva elhal, hacsak tetemes táplálkozás folytán a tetőrügyre tovább nyult hajtása nem növeszti. Nem ritkán mielőtt elszáradna, teljes lombjával lehull.
[ÁBRA] A rezgőnyárfa kurta hajtása. A * az évi növekedést jelzi.
A H. növekedése 1. korlátolt, ha a teteje vagy tövissel v. rüggyel végződik (varjutövis, ezüsttövis), 2. korláttalan, midőn egész nyáron és őszön át növekszik, mig végre késő ősszel a növekedését vagy a fagy vagy a táplálékhiány meg nem akasztja (füz, éger, sóskafa, hárs stb.) A rüggyel végződő H. jövő esztendőre természetesen tovább növekedhetik. Gyakran a H. mint megelőző sarj jelenik meg, t. i. a jövő tavasz helyett még azon a nyáron kifejlődik. Ez a másodhajtás, Jánosnapi v. Szt. Ivánnapi H. (Johannistrieb) nyári rügyből lesz, mely az idei vagyis tavaszkor keletkező megnyult hajtás tető- v. oldalrügyéből még annak a nyárnak derekán részint bő táplálkozás (tőhajtás), részint belső ismeretlen ok folytán keletkezik (a tölgy vénebb fáin is). E nyári hajtás levele gyakran másforma, mint a tavaszié. A H. alvó és járulékos rügyből is támad, ekkor nincs határozott helyzete. nagy számmal fejlődik ilyen a kivágott fatörzsek tuskóin (tuskóhajtás), Ilyen a tőhajtás és fattyu-H., ide számítják a fünemüek indáit és tarackjait is; l. Gömbhajtás.
H. a bányászatban, 1. vágatban, a táró vagy vágat végének továbbvájása; 2. az aknában, a bánya terményeinek az aknából kihuzása.
l. Gyümölcsfák hajtatása.
l. Higlófa.
l. Hajlítás.