Gyula, geologus, szül. Zsenán (Krassó) 1853 jul. 7. Tanulmányait Miskolcon, Szarvason, Selmecbányán és Nagy-Kőrösön végezte. Selmecbányára 1874 nov. 1. kinevezték a földmivelésügyi minisztérium keretébe tartozó magyar királyi földtani intézethez, ahol jelenleg is működik mint osztálygeologus. Több művet irt, amelyek a Földtani Közlönyben jelentek meg. 1882-től évenként egy-egy jelentést adott ki a hivatalos fölvételekről: Tabellarische Uebersicht ungar. mediterra Gasteropoden 1882. (Verhandl. d. k. k. geol. R.-A.) Azonkivül több értekezése a földtani intézet Évkönyvében jelent meg.
Magdeburg porosz kerület székhelye, azelőtt az ugyanily nevü hercegség fővárosa, 43 km.-nyire Magdeburgtól, a Holzemme és több vasuti vonal mellett, (1890) 36786 lak., bőr-, papir-, szivar-, cukor-, cikória-, gép- és szeszgyártással, kesztyü- és gummiárukészítéssel. A régies külsejü városnak a késő-középkorból néhány érdekes épülete van; a XV. és XVI. századbeli faarchitektura kinyuló emeleteivel és gazdag diszitéseivel itt sok épületben feltünően jól megmaradt. A legkiválóbb ilynemü épületek a városháza által két részre osztott Markton (piac) láthatók. A XIV., illetőleg XVII. sz.-ból való gót városházán egy Roland-szobor, a városi szabadságok jelképe látható; vele szemben van az egykori püspöki palota, most vámhivatal, közelében az ugynevezett Rathskeller 1461-ből, a legszebben megmaradt faarchitekturával. A város legjelentékenyebb épülete az 1850. helyreállított, 1181. megkezdett és 1490. beszentelt szt. Istvánról elnevezett dom, igen érdekes, a gótika fejlődésének tanulmányozására alkalmas pillérekkel, gazdag templomi kincsekkel; belsejében a gazdagon diszített Lettner (szentélyrekesztő) elválasztja a templomhajót a kórustól; fölötte egy XIII. századbeli faragvány a keresztre feszített Jézust Máriával és Jánossal ábrázolja; ugyanezt mutatja az 1500-ból való szép alabastromfaragvány az oltárnál. Érdekes még a Liebfrauenkirche a XII. sz.-ból való reliefekkel. H. a IX. sz.-ban a róla elnevezett püspökséggel együtt alapíttatott. 1113-ban V. Henrik császár, 1179. pedig Oroszlán Henrik feldulta, hogy igy a benne székelő püspökön boszut álljon. 1648-ban a vesztfáliai békében az ugyanily nevü püspökség világiasíttatván, Brandenburghoz került és mint H.-i hercegség (1820 km2) bizonyos autonomiát élvezett. 1807. Vesztáflia királysághoz tartozott, de 1813-ban visszakerült Poroszországhoz. 1809 jul. 29-én Braunschweig-Oels fekete csapatai itt a vesztfáliai ezredet teljesen megverték és elüzték. V. ö. Zschiesche, H. sonst u. jetzt (1882).
Joost Hiddes, németalföldi iró és filologus, szül. Grouwban (Frizország) 1789 okt. 23., megh. Deventerben 1869 febr. 27. Pap volt s több munkát irt bátyjával (l. alább) együtt. Maga a németalföldi irodalom köréből több monográfiát irt. Becsesek a következők: Hulde aan Gysbert Jaőpiks (2 köt., 1827); Het geslacht der Van Hareus (Deventer 1829) és Aan teeekeningen op den Spieghel Historiael van Jacob Maerlant (u. o.. 1851, 2 köt., Hága 1854). Utolsó munkája a friz népnelv egy befejezetlen szótára volt, mely 1874. jelent meg.
Öccse H. Eeeltje, szül. Grouwban 1797 okt. 8., megh. u. o. 1858 márc. 22. Orvos volt és nagy népszerüségre tett szert a friz népéletből merített természethü és friz népnyelven irt műveivel. Megemlítjük közülük a következőket: De Lape Koer fen Gabe Skoor Deventer 1822, 3. kiad., (1834); Twingen uw ien alde Stamme (u.o. 1849); Minne Jerrits Reis (1851); Ee Quikborn (Leeuwarden 1857); De Jonkerboer of Krystijd yu ald Friesla n (u.o. 1858, 2. kiad. 1859), Mindkét testvér költeményeiből és elbeszélséeiből Deventerben (1871) teljes kiadás jelent meg.
(német). Teljes 52 lapu francia kártyával játszható hazárd játék. Van egy bankadó és játékos 2-8-ig, de rendesen 3 vagy 4. A bankadás lehet állandóan egynél, de lehet «repülő» is, vagyis felváltva egyik játékos után a másiknál. A kártyák értéke: disznó 11, minden figura, tehát a király, dáma, pub 1/2-et számít, a többi kártya pedig annyit ér, ahány szem van rajta. A legjobb számítható érték 11 1/2 egység; a bankár a játékosoknak egy-egy lapot ad s azok tesznek, mielőtt ezt megnéznék, tetszés szerinti összeget, de csak a bank erejéig, megelégedhetnek az első izben nyert lap értékével, vagy kérhetnek reá még kártyákat; a játékosok több lapot már nem véve, a bankadó megnézi saját kártyáját s vesz reá vagy megáll. Bankár felkérve a lapokat, nyer az, kinek 11 1/2-ig legtöbbje van.
1. Endre, német szobrász, szül. Donnersdorfban (Bajorország) 1807., megh. Penzingben (Bécs mellett) 1869. Ferdinánd Miksa főherceg meghivásából egy oltárt készített a fogadalmi templom számára. Ő állította helyre a würzburgi Mária-kápolnát, tőle való volt az a szentháromság-oszlop, mely Budapesten az Eskü-téren állott, de amelyet lebontottak.
2. H. János, német szobrász, az előbbinek öccse, szül. Donnersdorfban 1814 jul. 13., megh. Münchenben 1882 aug. 29. Münchenben tanult, ahol 1845. a szobrászat tanára lett a politechnikumon. Legjelesebb művei: oroszlánok a müncheni képtár épületén; Róma és Minerva szobrai a müncheni Hofgartenben; kitünő festők szobormintái a szt. pétervári muzeum számára; az óriási oroszlán négyesfogat a müncheni diadalkapun; két nagy oroszlán és egy dombormű a wittelsbachi palota számára; 18 szobor mintái a kelheimi szabadságcsarnokon; II. Miksa bajor király szobra Lindauban; Platen szobra Ansbachban; Frauenhofer szobra Münchenben; emancipáció csoport New-Yorkban; József nádor szobra Budapesten a József-téren (1869); egy nagy márványfeszület, melyet II. Lajos bajor király rendelt meg Oberammergau számára; a Fürdő nők; Párducon ülő leány stb.
Ciprián Gáspár, szt. benedek-rendi apát, szül. Dákán, veszprém vármegyében 1840 jul. 6. Középiskoláit Pápán és Győrött, felsőbb tanulmányait Pannonhalmán végezte; tanárkodott Győrött, gimnáziumi igazgató volt Komáromban; 1879-től könyvtáros Pannonhalmán, 1885. alperjel, 1891. perjel, 1894 májustól tihanyi apát Munkái: Adatok Pannonhalma multjához (1880); Benső vonatkozások a földrajz és világtörténelem között (Komárom 1879); Az 1809-iki Győr-Kis-Megyer táján vivott csata (Győr 1878); Könyvtárak (Budapest 1882). Szerkesztette a győri Nagy Képes Naptárt 1877. és 1878-ban, ahol József kir. herceg, Zalka János dr. győri püspök, Kruesz Krizosztom dr. pannonhalmi főapát és Litzen-Mayer Sándor festő életét és működését méltatta; szerzett még több egyházi beszédet, ifjusági elbeszélést és novellát. Németből átdolgozta Grüson Paula több ifjusági művét.
halétető, halmszlag tészta vagy kenyérbélbe gyurt növényi méreg, mely apró borsó nagyságu darabokban vizbe dobva alkalmas arra, hogy a halak által felszedetvén, azokat megbódítsa, sőt megölje.
l. Bőr.
a jég alatt meghalászott egy-egy hely, melynek nyomát a lékek mutatják.
a cetnek csontja, melyet a női ruhakészítésnél alkalmaznak leginkább. L. Cetek.