egy-egy öreghálóhoz tartozó halászok szövetkezete.
(állat), l. Gyikok.
(növ.), a. m.a sósföldi növények, sós vizben v. talajon tenyésző növények.
l. Alkóv.
v. haloid-elemek. A klórhoz kémiailag hasonló sajátságu elemek csoportja. E csopotba a klór (Cl), bróm (Br), a jód (J), meg a fluor (Fl) - mely utóbbi elem azonban az előbbiektől némileg eltérő sajátságu - tartoznak. Ez elemek a természetben szabd állapotban nem fordulnak elő. Vegyületeik közül a klóréi - a kloridok - leggyakoriabbak (konyhasó, NaCl, szilvit K Cl stv.) Ezért ez elemeket a klórcsoport elemeinek is nevezik. A bromidok és jodidok igen elterjedtek ugyan, de nagyobb mennyiség belőlük felhalmozódva nincsen és a kloridokat csak kisérik. A fluoridok közül a folypát és a kriolit a közönségesebbek. Fizikai sajátságaikra nézve ez elemek nem hasonlók, de annál inkább kémiai sajátságaikra nézve. Ez elemek igen erélyesek; alegtöbb fémmel közvetlenül egyesülnek, gyakran igen hevesen. Ilyenkor sók keletkeznek; innen az elemek elnevezése; sóképzők. A hidrogén vegyületeik erős savak. Vegyületeikben többnyire 1 vegyértéküek, de a fluor némely vegyületeiben 3, mig a klór, bróm, meg a jód 3, 5 és 7 vegyértékü is lehet.
A haloid-elemek hidrogénnel képezett vegyületei. e savak a sósav (H Cl), a brómhidrogénsav (H Br), a jódhirogénsav (H J), továbbá a fluorhidrogénsav (H Fl vagy H2Fl2). Egyes munkákban az e savakhoz némileg hasonló cianhidrogénsavat v. kéksavat (H CN) ezekkel kapcsolatosan tárgyalva találjuk. L. Savak.
A haloid savak (l.o.) sói: tehát haloidsavmaradék és fém vegyületének tekintendők. E csoportba a kloridok, bromidok, és a jodidok, továbbá a fluoridok is tartoznak.
a kémia egyik ága, mely a sókról tanít.
a hálóínra súlyzóul erősített kő- v. tégladarab.
(Netzen, faire de filets). Fonal-csomózásnak tekinthető. A csomózást kézzel vagy géppel végzik. A kézi hálókötéshez egy fonalat használnak, amelyet villaszerü végekkel biró tűre helyeznek el.
[ÁBRA] Kézi hálókötés.
Ezen tűvel és egy hengeres pálcával készül a H. az 1. szövegábrán látható módon, vagyis szilárdan kötött a b szegélyfonalból kiindulva olyképen, hogy h hengeres pálcát balkézzel tartják a hálószem nagyságának megfelelő távolban; a jobb kézzel pedig a fonalat a pálca körül vezetik, mig a balkéz kis ujja az s hurkot támasztja, ezután a balkéz hüvelykujja alá helyezik a fonalat, miaáltal a d hurok eáll elő s végre az s és m hurkon a tűt átdugják.
[ÁBRA] Gépies hálókötés
A háló gépies kötését Jacquard találta fel 1804. Ehhez két fonal szükséges, amint ez a 2. szövegábrából is kitünik. A munka folyama a következő: b fonalból hurkot képeznek azáltal, hogy kampós tűvel megfogják b fonalat s egyszer megpedrik a tűt, ezen a hurkon áthuzzák az a fonal hurokját s átdobják a b fonal csévéjén, miáltal csomó keletkezik.