Hálókötőfa

az a fadarab, melyen a háló szemeit a hálótű segélyével kötik.

Halolaj

l. Halzsir.

Halom

l. Hegy.

Hálómentő

a karikán levő az a keresztvas, mely a hálónak a tengelyre való feltekerődését akadályozza meg.

Halométer

sürüségmérő a sótartalom meghatározására.

Hálónehezék

l. Halászat.

Halonezosz

(Chelidromia, Cheliodromia), az É-i Sporádok, valamint a Nomos Euboa Skopelos eparchiájához tartozó sziget, melynek területe 82 km² és mely egyetlen DNY-ról ÉK-re huzódó, 22 km. hosszu, 457 m. magasságnyira is felérő, részben fenyvesekkel beültetett hegyhátból áll. Az ókorban H.-nak két városa volt, melyeknek egyikét Ikosnak hivták; ma csak egy kis faluja van, (1889) 498 lak.

Haloragis

Forst. (növ.), a róla nevezett Haloragae-család génusza, 46 fajjal Ázsia keleti részén, Ausztráliában meg a szigeteken. Hazslinszky tengerfürtnek nevezi tengerparti termőhelyéről és fürtös virágzatáról.

Hálórekesz

(ném. Koje; ol. cocetta; ang. sleeping berth), négyszögeletes, a hajók legénységének nyughelyül szolgáló rekeszek, melyek azonban hadihajókon hiányzanak és a függőágyak által helyettesíttetnek.

Hálós boltozat

a gazdagabb - sokszor tulgazdag - boltozásoknak egyik késői neme, l. Boltozat.

˙