hires alföldi halászeledel, melyet egyéb paprikáshoz hasonlóan, aprított halhusból, zsirban paprikával, sóval, hagymával megabálva, tejfeles lében tálalnak.
ugy készül, mint más pástétomtészta, azaz igen finom vajastésztába burkolva, vágott, morzsában törött és hajszitán áttört halhust pogácsa alakjában megsütnek s a haschéhez hasonlóan előétel gyanánt adják nagyobb ebéd v. vacsora alkalmával. L. Pástétom.
a hal héja vagy hal pikkelye.
l. Ichtiozis.
1. Ferenc, hollandi festő, szül. Amsterdamban 1580 körül, megh. Haarlemben 1666. Már gyermekkorában Haarlembe került és Karel van Mander tanítványa, utóbb az ottani retorikai társaság tagja és a festőcéh egyik elöljárója lett. Agg korában, részben könnyelmü életmódja miatt is, nyomorba került, ugy hogy a céh fölmentette a járulékok fizetése alól ésavárosi tanács volt kénytelen támogatni. Legszebb, legbefejezettebb összes képei közül a Cluvenier-lövészek képe 1633-ból, vele talán egyenrangu a Szt. György-testület 19 tisztjének nagy képe 1639-ből. Rembrandt hatását tünteti föl az Erzsébet-kórház előljáróinak képet(1641), agg korának sötét szinezését, elnagyolt képe (1641), agg korának sötét szinezését, elnagyolt kezelését az elagottak háza elöljáróinak és elöljárónőinek két képe (1664). Családi csoportképei közül leghiresebb az a kép, amelyen H. önmagát ábrázolta második felesége, Reyniers Lysbeth társaságában; A budapesti orsz. képtárban levő arckép (277 sz.) is kitünően bemutatja hatalmas, eredeti moderát. Képmásaihoz hasonlók genreképei, melyek közül különösen említendők: A boszorkány (haarlemi muzeum); Halászfiu a tengerparton (antwerpeni muzeum); Ramp urfi és kedvese; a Rommelpot-játék több példányban. Egyes képeit szinte mesés árakon adják-veszik. H. sok tanítványt képzett ki, de közvetlenül is sokan állottak az ő hatása alatt. V. ö. Vosmaer szövegét a Frans H. Galerie-hez (Amsterdam 1873); Bode, Frans Hals (Studien zur Geschichte der holländischen Malerei, Braunschweig 1883).
2. H. Dirk, holalndi festő, az előbbinek öccse és tanítványa, szül. Haarlemben 1600 előtt, meghalt u. o. 1656. Főleg a korabeli gazdag, jódekvü körök társas összejöveteleit ábrázolta: dorbézolást, játékot, szerelmi jeleneteket, sétákat, hangversenyeket. legismeretesebb művei: A dorbézolók (berlini muzeum); Az ünnepi gyülekezet, A gordonkás (Bécs, akadémiai gyüjtemény); Társaság (kopenhágai képtár), Társaság parkban (Páris, Louvre); Kettecskén (Bécs, Liechtenstein-képtár) stb.
3. H. Ferenc, hollandi festő, H. Ferenc fia, szül. 1620 körül, megh. 1669 után. Genreképeket és csendélteket festett. Atyjának képei közül néhányat másolt vagy utánzott. Képei a schwerini, a drezdai képtárban, a karlsruhei műcsarnokban és egyebütt láthatók. A budapesti orsz. képtárban levő Csendélete 1640-ből (265. sz.) remek technikájával, az arany, ezüst és gyöngyház gyönyörü ragyogásával tünik ki.
falu Dresden szász kerületben, Freiberg kerületi kapitányságában; (1890) 1760 lak. Nevezetes bányáiról. 1815. itt volt az első világítógáz-telep az európai kontinensen.
Hardinge Stanley Giffard báró, angol államférfiu, szül. oxfordban 1826. Tanulmányait Oxfordban végezte; 1850. ügyész, 1865. a Queens Counsel-nél tanácsos lett. 1875-80-ig Beaconsfield alatt fóállamügyész volt, 1877. pedig beválasztatott a parlamentbe, hol a konzervativekhez csatlakozott. 1885. a Salisbury-minisztériumban mint H. Lord peerméltóságot kapott és a lordkancellár állására emelkedett. 1892. aug. a Gladstone-kabinet megalakulása után ezen állásától felmentetett. A titkos tanács tagjának ellenben megmaradt.
Hugó Fülöp Egmont, német kriminalista, szül. Hirschbergben (Szilézia) 1817 márc. 29., megh. Bonnban 1889 márc. 17. Boroszlóban és Berlinben jogot tanult, 1843. magántanár lett Bonnban, 1847. rendkivüli, 1850. rendes tanárrá, 1868. pedig az urakházának éelthossziglani tagjává nevezték ki. 1870 ótatikos igazságügyi tanácsosvolt. Művei közül említendők. Die preussische Verfassungsfrage (Bonn 1846); Die Staatserbfolge der Herzogtümer Schleswig-Holstein (u.o. 1846), Das preussische Strafecht (3 rész, u. o. 1855-68), Die Lehre vom Unrecht und seinen verschiedenen Formen (u.o. 1869), Beiträge zur Beurteilung des Entwurfs eines Strafgesetzbuchs für den Norddeutschen Bund (u.o. 1870), Das gemeine deutsche Strafrecht systematisch dargestellt (2 köt., u. o. 1881-87).
Bergen norvég tartományhoz tartozó sziget a Bömmelfjordban, a Hardangerfjord egyik mellékágában, 37 km2 területtel, 1200 lak.; festői tájairól ismeretes.
János György, társalapítója az elektrotechnika terén világhirü Siemens és Halske cégnek, szül. Hamburgban 1814 jul. 30., megh. Berlinben 1890 márc. 18. Szüleivel 15 éves korában Berlinbe költözött s mekanikusnak készült, később Hamburgban Repsoldnál a művezetőségig vitte. 1844 jul. 1. Berlinben Bötticher társaságában mekanikai mühelyt nyitott, mely főleg a Mitscherlich tanár laboratóriumában szükségelt kémiai készülékek készítésével foglalkozott. 1845. résztvett a berlini fizikai társulat alapításában, 1846. megismerkedett Siemens Wernerrel, ki akkor tüzérhadnagy volt, s vele 1847 okt. 1. megalapította a Siemens és Halske telegráfkészítő céget, melyből csak 1867. lépett ki. A berlini müipari muzeum alapításában és fejlesztésében is jelentékeny része van; 1867. ezen intézet választmányi tagjának, 1881. pedig második helyettes elnökének választották.