v. hajagfa (növ.), l. Hólyagmogyoró.
Ag. (növ., a. m. tengerbőr, tengerszalag), virágmoszat. Teleplombja szalagnemü, lapos, vékony, kocsonyanemü v. sikamlós, különben különböző alaku. A H. edulis Ag. az Északi-tengerben meg az Atlanti-oceán európai partján él, vastag, leves, sötét vérpiros, arasznyi egész lábhosszuságu, csaknem ékalaku, sallangos v. épszélü, a vége nyélbe keskenyedik. Irországban és Skóciában főzelékül és salátául eszik.
szószerint hártyát, hólyagot jelent, melyről azt hitték, hogy a szembogarat eltakarja s a látást megrontja. Mai értelmében rendesen a szürke hályogra értik, ha nem tesznek hozzá más jelzőt. Fekete H. (amauroxis) az olyan vakság, mely kivülről meg sem látszik a szemen, a szembogár tiszta fekete, sőt rendesen tágabb lévén, még feketébb a rendesnél. Szemtükörrel azonban a szakember látóideg-gyuladást, látóideg-sorvadást, ideghártya-leválást, érhártya-sorvadást, emboliát stb. állapít meg; avagy tükörrel sem találni elváltozást, ha az agyvelő baja szüntette meg a látást, csak utólagosan fejlődik ki látóideg-sorvadás. A látóideg-gyuladás abban nyilvánul, hogy a látóidegnek a szemben látható része duzzadt, vérrel telt, a sorvadást a látóideg elfehéredéséről ismerhetni meg. Az ideghártya leválása hirtelen támad ütés után, avagy nagyobb fokban közellátó szemben önként is; az ideghártyát folyadék választja le az érhártyáról s szemtükörrel a szem belsejében libegő hólyagot látni. Az érhártyasorvadás elpusztítja az érhártyát s a pusztulás helyein fehér foltokat látni szemtükörrel. Az embolia kis vérrög, mely eldugja az ideghártya verőerét, megszünteti az ideghártya táplálkozását s hirtelen vakságot okoz. Hisztériás betegeken is mutatkozhatik fekete H., de önként elmulik ismét. Zöld H. (l. Glaukoma). Fehér H.-nak nevezik a szaruhártya fehér elhegesedését (leukoma). Szárnyas H. (pterygium) a szemtekei kötőhártyának a szaruhártyára való legyezőszerü ránövése.
Tulajdonképeni H. a szürke H. (cataracta), a szemlencsének elszürkülése, átlátszatlanná válása. Előfordul, hogy a gyermek világra hozza baját; az operálással nem szabad sokáig várni, mert különben az ideghártya érzéketlenné válik s utóbb operálás után sem lesz elég látás. A világra hozott vagy a gyermekkorban fejlődő H. némelykor nem teljes, hanem csak részleges (cataracta pirnuclearis), melyet csak akkor kell operálni, ha már a látást nagyon rontja. Fiatalkori az ugynevezett lágy H. is (c. mollis), amikor az egész szemlencse kékesszürke lesz. ha nem operálják, vagy összetöpörödik a lencse, vagy elhigulnak a lencsetokban foglalt részek. Fiatal korban, ugy 20-25 éves korig, ugy lehet a H.-ot operálni, hogy sarlós hályogtűt szurnak be a szaruhártyán, meghasítják a lencse tokját, ekkor azután a csarnok vizétől megduzzad a zavaros lencse, duzzadt részei vagy fölszivódnak, vagy a szaruhártyába szurt 4-5 mm.-nyi seben át ki kell őket ereszteni. Sérülésből is származhatik H. (c. traumatica), ha t. i. valami szurás éri a szem lencséjét, ez elszürkül, megduzzad s ha föl nem szivódik, ki kell ereszteni. Öreg korban, többnyire 40 éven tul, fejlődik az öregkori H. (c. senilis). A látás lassankint romkil, ködössé válik, anélkül, hogy külsőleg okát lehetne látni; azonban szemtükörrel már a legkezdetén szürke rögöket vagy küllőket látni a szem lencséjében. Leghamarabb rontja a látást, haa hályogosodás a lencse középi részeiben, az u. n. magjában kezdődik. A H. fejlődését nem lehet föltartóztatni, a homály mind kiterjedtebb és sürübb lesz, végre teljessé válik, megérik (c. matura). A teljes H. a szembogár területén szürke szinben látszik, egy ideig még csillogó, gyöngyházfényü, küllős repedezésü (éretlen), az érés haladtával csillogását veszti, az egyöntetübb szürke lencsekérgen átsárgállik a tömöttebb lencsemag. Az operálásnál nem kell ugyan sietni, de ha sokáig halogatják, mégis nehezebbé válik az elérett H. (c. hypermatura) operálása, mert vagy töpörödik a lencse s operálás közben könnyen megszakad a függesztője, üvegtest ömlik a sebbe, vagy pedig elhigul a kérge (c. morgagniana) s a magja könnyen ficmodik operáláskor, sőt elmerülhet az üvegtestben. Az öregkori H.-ot azelőtt H.-tűvel félretolták, ezt az operálást laikusok is végezték, sőt itt-ott mai napság is teszik. Minthogy azonban utólagosan rendszerint elpusztul az igy operált szem, ma már szemorvos nem operál igy, hanem kiveszi a hályogos lencsét (extractio cataractae). Kis finom Graefe-késsel a szaruhártya felső széle mentén 8-10 mm.-nyi sebet vág, azután a szivárványhártya megcsonkításával vagy anélkül is, meghasítja a lencse tokját, kis vályualaku kanállal megnyomja a szaruhártya alsó részét, hogy a lencsét tokjából kibuktassa s azután a seben át kisimítja. A maradékokat még kitisztogatja, a szemet beköti. Az operált beteg négy napig marad ágyban hanyatt fekve, azután fülkel, szemét nyitva hagyják, de még mintegy négy hétig marad sötét szobában. A meggyógyult szem állapotát afákia (lencsehijasság) néven nevezik: fénytörése többnyire nagyfoku hipertropia, amihez képest erős konvex-szemüveg, u. n. hályogüveg kell a látás javítására; minthogy továbbá az ilyen szemnek alkalmazkodása sincs, a körülnézéshez, p. olvasásához, erősebb szemüveg kell, mint a messzire nézéshez. Ha a lencserészeket nem lehetett egészen kitisztogatni, mert p. a H. nem volt egészen éret, vagya lencse benhagyott tokja utóbb megvastagszik, azt mondjuk, hogy utóhályog (c. secundaria) fejlődött. Ezt H.-tűvel hasítják meg (discissio). H. ezután többé nem fejlődhetik. A H. operálása legtöbbnyire sikerül. Egyes esetekben azonban genyedő gyuladás (iridochorioiditis) ronthatja meg az erdményt, sőt elpusztíthatja a szemet. Minél inkább ügyelnek operáláskor a legszigorubb tisztaságra, annál ritkábban esik meg ilyen szerencsétlenség. Lelkisimeretes szemorvos kezén a veszteség nem szokott 1-2 %-nál több lenni, sőt ezen is alul marad, ugy hogy 100 operált szem közül nem pusztul el egy sem, csak több száz között akad veszteség. Ha a hályogos szemen gyuladásos állapot vagy ennek maradványa is van, komplikált H.-ról szólunk, p. szivárványhártyagyuladás miatt a hályogos lencsére tapadt a szivárványhártya, vagy zöld H. volt a szemen. Ilyen esetekben az operálás eredménye nem olyan boztos. Veszedelmes az operálásra nézve, ha a könytömlőben genyedség ült meg, mert megfertőzteti operáláskor a szemet s végzetes gyuladást támszthat benne. nagyobb hurut esetén sem tanácsos a szemet operálni.
Vannak olyan szembajok, melyek a szemlencse táplálkozásának megrontásával H.-ot fejlesztenek. Elhomályosodik a zöld H-tól megvakult szem lencséje, valamint az érhártya-gyuladástól, ideg hártya leválásától megvakult szemé is. Ilyenkor természetesen szó sem lehet arról, hogy operálással kapja vissza látását a szem. Megvakult szemek H.-ja el is szokott meszesedni. Mivel em operálható H.-ok isvannak, operálás előtt mindig meg kell győződni, operálható-e a szem. Ennek az a módja, hogy megvizsgálják a H.-os ember sötét szobában 5 méternyiről a gyertya világosságát, meg tudja-e mondani pontosan, mikor takarják el a gyertyát s mikor világít szabadon továbbá meg tudja-e pontosan mondani, hol van a gyertya, mikor a feje fölé, a jobb meg a bal oldalára s előtte a földre teszik, miközben ő egyenesen maga elé néz. ha nem veszi észre mindig pontosan a gyertya világosságát, akkor nem lehet teljesen jó látásra számítani, ha még oly jól sikerül is az operálás; ha pedig egyáltalában nem vesz észre világosságot, avagy csak sejti, akkor nem is perálják, mert operálás után is vak maradna. Természetesen a fekete H. operálásánál sem lehet szó, amit különben is csak átvitt értelemben hivunk H.-nak. Nem lehet a fehér H.-ot sem operálni, mert ez meg a szem átlátszó ablakának, a szaruhártyának elbetegedése; ha levágnák, ujabb hegedés nőné be. A zöld H. operálása az iridektomia (l.o.) A szárnyas H.-ot lefejtik a szaruhártyáról s a szélen összevarrják a kötőhártyát, hogy megint vissza ne nőjön. - H., lovaké, l. Havi vakság.
vékony nyaku, elszélesedett végü szuró eszköz, mellyel azelőtt a hályogos szemlencsét helyéből eltolták. Most csupán sarlós végü H.-t használnak hályogmaradékok megszakgatására és lágy hályog megahasítására.
az ókorban Kisázsia legnagyobb folyója, most Kizil-Irmak.
tengeri emlősök- és halaknak kiolvasztott zsirja, mely közönséges hőmérsékletnél cseppfolyós olaj. A bálnák- és fókákból eredő zsirt közönséges H.-nak, mig a halakból eredőt májolajnak nevezik. A H.-t a tengeri emlősök hájából és csontjaiból, a halaknak pedig főképen májából készítik. A bálnák és fókák szalonnáját üstökben olvasztják ki, mig feldarabolt csontjaikat hidraulikus sajtóval ellátott, alól kifolyással biró, erős vaskádakba rakják és a zsirt kisajtolják. A kereskedelemben kétféle közönséges H.-t különböztetnek meg és pedig sajtolatlan és sajtolt H.-t,az utóbbi olyan H., melyből lehütés által szilárd zsirt választottak ki. Ezen váladékot bálnazsirnak v. bálnafaggyunak is nevezik. A világossárga májolaj részint a halmájaknak gőzfürdőn való melegítése közben folyik ki, részint forró vizgőznek a felaprított májakra való behatása következtében válik ki (Gőzmájolaj). Ezen világos májolaj leválasztása után a májaknak erősebb hevítése és kisajtolása utján készítik a világosbarna májolajat. Ezen fajnak kilvasztása után kifőzés által még barna májolajat kapnak. A májolajat a gadus-halfajok szolgáltatják. A legjobb májolaj az u. n. csukamájolaj (l.o.) Még egy H.-faj kerül a világpiacra, u. i. melyet egész halak v. halhulladékok kifőzése utján készítenek. A közönséges H. főbb termeleő helyei New-Foundland, Grönland, Norvégia ésAusztrália, mig a halmájolaj legnevezetesebb készítőtelepei Bergen Norvégiában, New-Founlandban és Newhaven Skóciában. A H. fajok általános fizikai és kémiai tulajdonságai, származottak legyenek akár tengeri emlősökből, akár tengeri halakból, ugyanazok. A H. szine a viztiszta ésa sötétbarna árnyalatok között változik, szaga és ize többé-kevésbé kellemetlen. Minél kevesebb a szine, szaga, ize - annál értékesebb. A világos májolajat a gyógyításnál, a sötétet a bőrgyártásnál hazsnálják fel. Az utóbbiból - olcsóbb zsir hiján - régente szappant is főztek. A közönséges H.-t gyántaolaj- vagy vazelinolaj-, a drágább májolajat pedig más tengeri állatokból olvasztott H., vazelinolaj- és növényolajokkal hamisítják.
Hamilt., növénynevek után Hamilton W. nevények rövidítése (Flora Westindiens 1825).
(ejtsd: amm), 1. város, Somme francia départementban, 25 km.-nyire Péronnetól, a Somme partján, vasut mellett, nagy mocsarak közt, (1891) 2755 lak., tőzegbányászattal, cukorgyártással, szefinomítással, fémolvasztókkal és olajpréssel. A XII. sz.-ban alapított apátságból fenmaradt egy templom, melynek kriptájában érdekes sirok vannak; a többi közt IV. Odoné, aki 1216. megkezdte azon hatalmas erősséget építeni, amelyet a XV. sz.-ban Saint-Pol connétable fejezett be és amelyet későbben államfogházzá alakítottak. Ebben voltak elzárva a többi között 1830-36. X. Károly utolsó miniszterei, Polignac herceg, Peyronnet, Guernon de Ranville, stb. 1840. pedig Bonaparte Napoleon Lajos, aki 1846. szökött meg belőle. A vártorony 11 m. széles falakból áll. V. ö. Feuillide, Le Chateau de H., son histoire, ses seigneurs et ses prisonniers (1864).
2. H., London (l.o.) külvárosa.
(növ. epidermis), l. Bőr.
(bány.), az aknakötélen, az aknakötél végére erősített hámalaku ülőhely, melybe ülve bocsátották le még nem régen a beszálló munkásokat az aknába. Jól fölszerelt bányáknál most már nem alkalmazzák. L. még Öv.