(növ.), l. Dorema.
1. Málnapatakhoz (l.o.) tartozó üveggyártelep Nógrád vármegye losonci j.-ban.
2. Alsó- és Felső-H., kisközség Borsod vármegye miskolci j.-ban, (1891) 953 tót és magyar lakossal. A két község a Szinva regényes völgyében fekszik s Alsó-H.-on a Zartel testvérek hajlított fabutorgyára (a hajdani acélműtelep helyén) s egyszerü vasas fürdő van, melynek vizét izzóvá hevített vasdarabok által melegítik fel; közelében van a Szinva szép vizesése s a Taj név alatt ismeretes szép tő, mely a völgy legszebb részét képezi. Közel oda az országut alaguttal furja át a hegyoldalt s ott van István főherceg 1847. évi látogatására emlet emlékoszlop. A Tajtól D-felé a Szt. Istvánhegy (553 m.) és Fehérkőlápa közt nyilik az a keskeny szép völgy, melyben 1891 gr Bethlen András akkor iföldmüvelésügyi miniszter kezdeményezésére Lillafüred nevet nyert s már is szép fejlődésnek indult nyaralótelep keletkezett. Az erdős hegyvidék erre igen alkalmasnak bizonyult, de a közlekedés hiányossága hátráltatja a telep felvirágzását. Jóval odább Ny-felé van Felső-H., mely fölött meredek hegylejtőn a Szentlélek pálos kolostor romjai vannak (l. Dédes), V. ö. Istvánffy Gyula: A diósgyőr-H.-i völgy (Turisták Lapja III. évf. 65.-77. l.)
3. Felső-H., kisközség Bars vármegye garam-szent-kereszti j.-ban, (1891) 1147 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
4. Kassa-H., kisközség Abauj-Torna vármegye kassai j.-ban, (1891) 654 tót lakossal; Jakobs Ottokárnak itt a Bélapatak mentén vasgyára van, mely két pörkölőkemencével s egy nagy olvasztóval működik s a birtokosnak Göllnicbánya és Krompach vidékén levő bányáiban termelt vaspát és barnavasárceket s a Kojsó határán levő bányájában termelt vörös vasárcet dolgozza fel. A gyár 250 munkást foglalkoztat s (1891) 60000 q. vaskövet dolgozott fel s 10000 q. nyers- és 13000 q. öntöttvasat állított elő 140000 forint értékben.
kisközség Vas vármegye kőszegi j.-ban, a csinos lékai völgyben, (1891) 327 német lakossal; hajdan papirgyár volt itt s a tágas völgy töltések által (melyeknek maradványai ma is látszanak) volt elzárva, miáltal a Gyögyös-patak tóvá szélesedett ki.
(pöröly), oly ipatelep, melyben vasat vagy vörösrezet nagyobb s súlyosabb vaskalapácsokkal dolgoznak fel. Rendesen ásókat, kapákat, csákányokat, szerszámokat és serpenyőket készítenek hámorokban. Hazánkban a H.-ipar különösen a felvidéken s p. a Bodva-völgyében. Alsó-Metzenzéfen van nagyon elterjedve, ahol az évszázados ipari foglalkozás. A.-Metzenzéfen közel 200 H.van, melyek közül ma alig fele van már üzemben. Valamennyi vizerőre van berendezve s csak ásókat s kapákat készítenek. Ezenkivül van tekintélyes H.-ipar Erdélyben (Szentkeresztbányán s Vajda-Hunyadon), valamint hazánk déli részén (Orsován). Nagy ipraágat képez ez különösen Alsó-Ausztriában és Stájerországban, valamint Vesztfáliában. A hazai H.-ipar felkarolása céljából a kereskedelmi miniszter most minta H.-t szervez Metzenzéfen, melynek feladata lesz egyrészt a modern termeléssel megismertetni a hámorosokat, másrészt bemutatni azon gépeket, melyek a H.-iparban szükségesek. Ezen a réven javíttatni fog a termelés minősége is, és ezzel emeltetni a versenyképességet.
a vadászok szerint a szarvas, dámvad és az őz, mikor uj aganyaáról a bőrös afatokat fiatal fákhoz dörzsölve lefejti.
(ejtsd: hemd'n), county Massachusetts É.-amerikai államban, 2510 km2 ter., 135713 lak., Springfield székhellyel.
1. János, angol politikus, szül. Londonban 1594., elesett 1643 jun. 18. Régi nemes családnak sarjavolt, Oxfordban tanult és ezután ősi birtokán élt a gazdászatnak. 1625. Grampound mezővároska lakói a parlamentbe választoták, hol ugyan nyaugodt szavakban, e szilárd elhatározás hangján tiltakozott az I. Károly által önkénytesen behajtott adók ellen. 1637. pedig azzal tette nevét egy capással közismeretessé, hogy vonakodott megfizetni a parlament engedélye nélkül kivetett hajó-pénzt (20 shillinget) és midőn emiatt elitélték, a legfelsőbb törvényszék elé járult panaszával. Pörét ugyan elvesztette, másrészt azonban annak révén kötelességtudó hazafi hirébe jutott. Polgártársai ujra megválasztották képviselőnek, hol mint az alkotmányos ellenzék egyik korifeusa nagy tekintélyben állott. Azon öt képviselő egyike volt, kik ellen Károly király fölségsértés ürügye alatt a felsőháznál főbenjáró pert indított, mely azonban célhoz nem vezetett. A polgárháboru kitörése után tagja lett H. a közrend fentartásával megbizott parlamenti bizottságnak és azután rokona, Cromwell Olivér fővezérlete alatt lovas ezreddel vonult a royalisták ellen. Az 1643 jun. 18. (Oxford közelében), Chalgrovefieldnél vivott lovasütközetben azonban elesett; ugyane helyen 1843. szobrot emeltek emlékének. V. ö. Nugent, Memorials of John H. (London, 4 kiad., 1856); Venedey, John H. und die Lehre vom gesezlichen Widerstand (Drezda 3. kiad. 1865). Közismeretes Macaulay essay-je H.-ről, melyet Szász Károly fordított le magyarra (Olcsó Könyvtár.).
2. H. Henrik Bouverie Vilmos Brand, viscount, sir, liberális angol politikus, szül. 1814 dec. 24., megh. Pau-ban 1892 márc. 14. Ismertebb előbbi neve: Brand Henrik alatt. 1852. került a parlamentbe, 1872. az alsóház előadójává választották. Ez állásában, a tanácskozások vezetése közben, sokat kellett küzdenie az irországiaknak a parlament működését nagyon gátló obstrukció-kisérletével. 1881. lemondván állásáról, a felsőházba nevezték ki voscountnak. H.-nak ama kisérletei, melyek által a birtokain dolgozó mezei munkások helyzetét a nyereség egy részének számukra helyzetét a nyereség egy részének számukra való biztosításával akarta javítani, nem vezettek eredményre.
József, archeologus, szül. Pesten 1849., a középiskolát és jogot ugyanitt végezte és már mint jogász 1868. egy értekezést tett közzé A báni méltóság eredetéről és töténetéről. 1870 óta a nemzeti muzeum régiségtáránál, előbb mint dijnok, utóbb mint segédőr. 1877 óta mint őr, most mint igazgató-őr működik. Teljesen az archeologiának szentelte magát, több izben bejárta Olaszországot, a nyugati és északi országokat, még Oroszországot is, mindenütt a muzeumokat, és emlékeket tanulmányozva. Az egyetemen 1877 óta mint magántanár adta elő a klassz. archeologiát, 1880-90-től mint rendkivüli tanár az ókori történetet, 1890 óta mint rendes tanár ismét a klassz archeologiát. 1883. nőül vette Pulszky Polixénát. Első nagyobb archeologiai értekezése: Aquincum történetének vázlata 1870. jelent meg. Azóta az Arch. Értesítő 28 kötetében, valamint az Arch. Közleményekben, melyeket ő szerkeszt, nagy számmal jelentek meg tőle értekezések. Az 1876. évi budapesti nemzetközi ősrégészeti kongresszus egyik titkárának választatván, az ő feladata volt az országos régészeti kiállítás rendezése. E kiállítás lajstroma megjelent tőle: Catalogue de l'exposition préhistorique stb. cimmel 1876. Ugyanakkor a magyar ősrégészeti leletekről is adott ki diszmunkát Antiquités préhistoriques de la Hongrie c. alatt. Német nyelven irt értekezések is jelentek meg tőle a bécsi Arch.-Epigraphische Mittheilungen-ben és az Ungarische Revae-ben. Ujabb munkái: A nagyszentmiklósi kincs 1884. mely németül is megjelent); A bronzkor emlékei Magyarhonban (1. kiad. 1886, 2. kiadás 1892, németül és franciául is: Das mittelalterische Drathemails 1888). A magyar tud. akadémiának 1884 óta levelező, 1892 óta rendes tagja; az archh. bizottságnak előadója.
-család, l. Ernuszt.
(ejtsd: hemsir, vagy Hamps, Hants, Southampton). 1. Grófság, Angolország D-i részében Sussex, Surrey, Berks, Wilts, Dorset és a La Manche közt, (Wight szigetét is belefoglalva) 4831 km2 területtel, (1891) 69008 lak. Partjai nagyon szakadozottak; a Solent és Spithead nevü szorosok választják el Wighttól. A Spitheadból nyulik be a szárazföldbe a 17 km. hosszu Southampton Water, amelyet Anglia legnagyobb kikötőjévé alkottak. A Gosport, Portsmouth és Chichester nevü kikötők szintén a Spitheadre nyilnak. H. nagyobbára krétaképződményekből áll. Itt kezdődnek a North Downs és South Downs nevü dombláncok, amelyekben a nagyobb magaslatok 240 és 275 m. közt váltakoznak. A grófság legnagyobb magaslata az Inkpen Beacon (308 m.). A North Downs a vizválasztó a Themse és a La Manche közt. Legnagyobb folyóvizek az Avon Salisburyi Avon), az Anton v. Test és az Itchen. A grófság nagy része legelőül szolgál. A buza és a komló a főterméke. Egykoron nagy erdőségek borították; most a legnagyobb a Southamptoni-öböl és az alsó Avon közt elterülő New-Forest. Az állattenyésztés virágzó. Nagyon jelentékeny a háziipar. A főváros Winchester. L. még Wight. V. ö. White, Hist. Gazetteer and Directory of H. and the Isle of Wight (1859); Woodward, History of H. (1869).
2. H., két county az É.-amerikai Egyesült Államokban és pedig Massachusettsben 81355 km2 területtel, 51859 lakossal, Sauthshampton székh.) és Ny.-Virginiában (2200 km2 területtel, 10000 lak., Rommey székh.).