az ortodox iszlám négy egyenlő rangu ritusa egyikének követői, kiknek imámja Ahmed b. Hanbal hires bagdádi vallástudós (szül. 780., megh. 855.), a hagyományos hitet a mu'taziliták (l.o.) rationalismusa ellen vitatta és tőle a hatalmasok kényszerítő eljárásának dacára sem tágított. Iskolájából az iszlám dogmatikájának legortodoxabb, a ritus dolgában legszigorubb irányu képviselői kerültek ki. Az összes ortodox ritusok (l. Ábu Hanifa, Fikh) között a H. vannak legkisebb számmal az iszlamvilág különféle vidékein szétszórva.
tudományos állatnevek után Albany Hancock nevének a rövidítése. Hancock angol természetbuvár volt, aki különösen konchiliologiával foglalkozott. Több műnek szerzője, melyek közt nevezetes a Joshua Alderrel együtt kiadott diszmunkája, az angol tengerek csupasz csigáiról. A monograph pf the British Nudibranicahte Mollusra (London, Ray Society, 1845-től kezdve).
(ejtsd: henkokk), több county az É. amerikai Egyesült-Államokban és pedig Georgiában (1140 km2 ter., 17149 lak., Sparta székh.), Ollinois-ban (1875 km2 ter., 31907 lak., Carthago székh.), Indianában (808 km2 ter., 17829 lak., Greenfield székh.), Jowában (1300 km2 7621 lak., Concord székh.), Kentuckyben (1300 km2 ter., 9214 lak., Hawesville székh.), Maineen (4660 km2 ter., 37312 lak., Ellsworth székh.), Misszisszippiben (1600 km2 ter., 8318 lak., Shieldsborough székh.), Ohióban 81385 km2 ter., 42563 lak., Findlay székh.), Tennesseeben (1440 km2 ter., 10342 lak., Sneedsville székh.) és Ny.-Virginiában (1240 km2 ter., 5440 lak., New-Cumberland székh.).
Gomez, (növ.), az Apocynumfélék génusza 3 fajjal Braziliában. A H. speciosa Müll. Arg. (mangaiba), vad v. ültetett fa, ernyős, hosszu, illatos virágokkal. Galamb- v. tyuktojás nagyságu gyümölcsének leves, jóizü bele van, nyersen s cukorral befőzve eszik, de részegítő ital is lesz belőle. Kérgének a tejéből kitünő kaucsuk lesz (pernambukó-kaucsuk), de nem szivesen folyatják, mert a fa gyümölcsöző képességének árt.
hárs vagy hárncsrészlet (növ., phloëma, liber, közbeszédben szijjács) a fák és a cserjék kérgén belül következő, jobbadán vékony szövetréteg, amelyet a fa évgyürüitől a lágy élőszövet, a fa elevenje (cambium) választ el és amelet a többi szövettől határozottan hosszas-sejtü, hajlékonyképződésü szövete különböztet meg. A növény-szövettan azonban nem scsupán ezt a «lehántható» szövetrészt érti. H. alatt, hanem az edénynyalábnak kifelé néző felét a belőle képződő elemekkel együtt. Amennyiben az egysziküek edénynyalábjai külön-küloön vonulnak, háncsrészük is elszigetelt. A kétsziküeké azonban henger-, (helyesebben) kúpalaku összefüggő palásttá forr egybe. Keletkezésénél fogva háromféle szövetalakból épült föl. Ilyen: 1. a háncsrost, amely a kemény H.-ot alkotja; 2. a háncsparenhima és 3. a beléje űágyazódott rostáscsövek. Az utóbbi kettő együtt a lágy H. Ez vékonyfalu, gyengéd, levessejtü, szorosan zárkózott szövet, minden sejtköz nélkül, amely a levelekből az elkészült vegyületeket lé alakjában vezeti le és az elhasználás helyeire szállítja szét. Ezzel az áramlással ellenkező irányu a fában észlelhető, amely a gyökérből a levelekbe irányul. A lágy H. parenhimájába ágyazódott rostáscsövek megnyult sejtekből ugy alakulnak, hogy a szomszéd tető- és fenéklap nem vizenyősödik el, sőt inkább megkeményedik, de közben-közben megvékonyodik, miáltal rosta-lyukakra emlékeztető átlátszó helyek keletkeznek. Egyes növény megnyult sejtje éppen oldalt fejleszt ilyen rostáscsöveket, amelyek ez esetben ferdén állanak. A kemény és a lágy H. némely növényben lassan, másban hirtelen megy át egymásba. Ekkor hántható le szij módjára. A kemény és a lágy H. némely növényben lassan, másban hirtelen megy át egymásba. Ekkor hántható le szij módjára. A kemény háncs vézna, szivós, bár vastagfalu sejtek, tudniillik a háncsrostok (l. 1. és 2. ábrát) szövete.
[ÁBRA] 1. ábra. Ágatlanháncssejt. 2. ábra. Ágas háncssejt.
Élettani feladata engedékenység a szél iránt. Amely faháncsrostjai a lágy háncsban szórványosak, annak ágai törékenyek. Ez a feladata érvényesül felhasználásában is, p. a csalánfélék, a len, az eperfa, a papireperfa (Broussonetia papyrifera) háncsából fonalat fonnak. A H. lehántását a tavaszi nedvemelkedés idején végzik s a kéregtől oly módon választják el, hogy a megfelelő darabokat 6-8 héten át áztatják. Az ennek következtében lesikló H. könnyen szalagokra hasítható, kötelekre, csutaknak vagy gyékénynek feldolgozható. Leginkább Oroszország készít az utóbbiakból (rogozsa) akárhányféle finomságut (évenkint vagy 14 millió darabot, amire 1 millió hársfa kél el). Az orosz háncsbocskor fűzfáról való. A H.-kalap azonban nem H.-ból, hanem faszalagból készül. H. néven a kertészek a pálmákhoz tartozó rafia levélhámját értik. L. Edénynyaláb.
(növ.), l. Áledény.
határvonalak megjelölésére szolgáló, apró vakondturás nagyságu földkupacok. magát a miveletet hancsikolásnak mondják.
háncssejt (növ.), l. Edénynyaláb és Háncs.
(növ.), l. Bélsugár.
hencegés, hányavetiség, a komoly szándék, bátorság s igazi tehetség hiányát álcázni törekvő szájhősieskedés.