(ó-német), a jobbágyi viszonyból való elbocsátás, ha nem okiratban, hanem szóbelileg, tanuk előtt történt.
20-30 cm. hosszu, kétélü, késszerü gyilok, melynek többnyire ékesített markolatán soha sincsen keresztrud. A keleti népek az övbe dugva hordják, s sok vidéken férfi H. nélkül nem lép ki házából.
(török), a hán tulajdonosa, vendéglős.
(ang., ejtsd: hendsz of) a. m. levedd róla a kezed. Gladstone hiressé vált szava, mellyel Ausztria-Magyarországra célzott Bosznia okkupációja idejében, l. Gladstone.
(ejtsd: hendszvörth), 1. község York angol grófságban, West Ridingben, 6 km.-nyire Sheffieldtől, vasut mellett, (1891) 10295 lak., jelentékeny vasiparral. - 2. H. with Soho, város Stafford angol grófságban, Birmingham tőszomszédságában, amelynek már-már külvárosa és amellyel ugyanazon iparágakat üzi, (1891) 32756 lak. Sohoban volt a hires Wattnak a műhelye.
(Hanafiták), az ortodox iszlám által egyenlő ranggal birónak elismert négy ritus egyikének követői. Alapítójuk Abú Hanifa hires törvénytudós, kit a nagy imám (El-imám el-á'zam)-nak neveznek (szül. Kúfában 699., megh. 766); ő volt Irákban a mohammedán törvénytudomány megalapítója. E ritus bir a legnagyobb elterjedéssel a mohammedán világban; a török birodalom, India, Afganisztán és Közép-Ázsia mohammedánsága, ugymint az orosz birodalom tatát mohammedánjai között is e ritus uralkodik. A török szultánok H.-k lévén, e ritus bir az egész birodalomban a legnagyobb tekintéllyel és hivatalos jelleggel. A többi ritusok (ugyanis: a sáfi'ita, málikita és hanbalita) tőle csakis a törvénytudomány és vallásgyakorlat egyes részleteire nézve különböznek: az alapelvekre és a vallásos tanra nézve semmi különbség nincsen közöttük. l. Fikh.
a. m. fanega (l.o.).
Jaromir János, morva-német jogtörténész, szül. Trebicben (Morvaország) 1847 ápr. 4. A prágai egyetemen 1870. magántanárrá habilitálták, 1874. a zágrábi egyetemen ajogtörténet rendes tanára lett, de 1881. visszament a prágai egyetemre. Művei: Über den Einfluss des deutschen Rechts in Böhmen und Mähren (1874); Über Megriff und Umfang der österr. Rechtsgeschichte (1880); Deutsche Reichs- und Rechtsgeschichte (cseh nyelven, 1-3 kötet, Prága 1886-tól); Statuta et leges civitatis insulae Curzuldae 1214-1558 (Zágráb 1876); Statuta et leges civitatis Spalati (u.o. 1878) stb.
1. Albert, német államjogtudós, F. Gusztáv Frigyes unokaöccse, szül. Lipcsében 1833 jun. 10. Bécsben, Lipcsében és Heidelbergában tanult, 1858. magántanár lett Lipcsében. 1860-ban rendkivüli, 1862. rendes tanárrá nevezték ki Königsbergbe; 1863 óta Kielben tanít. 1867. a porosz képviselőházba és az északnémeti, majd a németországi gyülésbe választották; 1874-ben a német országgyülésnek és 1876. a képviselőháznak is alelnöke lett. A német szabadelvü párt egyik vezérférfia. Művei: Das Beweissystem des Sachsenspielgels (Lipcse 1858); Die Garantien der Grossmächte für Schleswig (u.o. 1863); Das Recht der Erstgeburt in Schleswig-Holstein (Kiel 1982); Deutsches Staatsrecht, melyből eddig az első kötet jelent meg: Die Grundlagen des Deutschen Staates u. die Reichsgewalt (Lipcse 1892).
2. H. Gusztáv Frigyes, német jogtudós, szül. Lipcsében 1792 okt. 5., megh. u. o. 1878 okt. 18. 1816. magántanár lett Lipcsében. 1822. tudományos utazást tett Dél- és Ny.-Európában és 1838. rendes egyetemi tanár lett. Kiváló római jogász. Művei: Catalogi librorum manuscriptorum (Lipcse 1824-1830); Dissensiones dominorum sive controversiae veterum iuris romani interpretum, qui glossatores vocantur (u.o. 1834); Antiqua summaria Codicis Theodosiani (u.o. 1834); Codicis Gregoriani et Codicis Hermogeniani fragmenta (Bonn 1837); Codex Theodosianus (kritikai kiad., Bonn 1837-42); Novellae constitutiones imperii Theodosii II., Valentiniani III. etc. és XVIII constitutiones, quae Jacobus Sirmondus divulgavit (u.o. 1844); Lex Romana Visigothorum (Lipcse 1849); Corpus legum ab imperatoribus romanis ante Iustinianum latarum (u.o. 1857-60); Juliani epitome latina novellarum Justiniani (u.o. 1873).
3. H. Jakab (latinosan Gallus), német egyházi zeneszerző, szül. Krajnában 1550 táján, megh. Prágában 1591 jul. 4. Olmützben a püspöknek, Prágában II. Rudolf császárnak karnagya volt. Művei: Missae selectiones (4 könyv 1580, 5-8 szólamuak); Musicum opus harmoniarum 4.....8 et plurium vocum (4 könyv, 1586, 1587, 1590); Morilia 5,6 et 8 vocibus concinnata (1586); Epicedion harmonicum.... Caspari Abb. Zabrdovicensis (1589); Harmoniae variae 4 vocum (1591); harmoniarum moralium.... (4 szólamuak 3 könyve 1589-90). Hagyatékából adták ki: Sacrae cantiones de praecipuis festis 4-8 et plurium vocum (1597); Motettae que praestant omnes 81610). Találhatni műveit becker, Bodenschatz, Proske, Rochlitz, Schöberlein, Zahn stb. gyüjteményben is.
1. György, erdélyi ev. püspök, szül. Segesvárott 1672 ápr. 28., megh. Berethalmon 1740. Hazai tanulmányainak befejezése után Vittenbergába ment, hol 1691. magisteri cimet nyert. Visszatérte után 1695-98. segesvári iskolaigazgató volt. Ekkor trappoldi, később kisdi, 1708. nagysinki, 1713. medgyesi első lelkész lett. Mint ilyen 1719. generalis dékánné, majd 1736. püspökké és berethalmi pappá választatott. Munkái. Subjectum Philosophiae moralis speciale (Vittenberga 1691); Pentecostalis pneumatologia paradisiaca (u.o. 1692); Lustratio Hebraeorum (u.o. 1692); Historia ecclesiarum Transsylvanicarum (Frabkfurt és Lipcse 1694). Összegyüjtötte az egyházra vonatkozó okmányokat s a papok kiváltságait. Sok műve maradt kéziratban.
2. H. György Jeremiás, erdélyi ev. püspök, az előbbinek fia, született Nagysinken 1707 ápr. 17., megh. berethalmon 1777 márc. 9. Midőn itthon befejezte tanulmányait, külföldre ment, hol a jenai egyetem hallgatója lett. 1730. tért vissza hazájába s először a medgyesi egyház és iskola szolgálatába lépett. 1735. kisselyki, 1740. medgyesi első pap lett. 1759. püspökké választatott s mint ilyen berethalmi lelkész is volt. Művei: Das königliche Siebenbürgen (Erlangen 1763); De scriptoribus rerum hungaricarum et transsylvanicarum (Bécs 1774); Wohlverdientes Tugenddenkmal (Halotti beszéd Clausenburger Mária Erzsébet felett, Szeben 1747). Sok műve maradt kéziratban is, melyek történeti és egyháztörténeti tartalmuak.