l. Bronz.
(növ.), harangrongy Diószegiéknél, harangocska Baumgartennál, havasi harang, cafrangvirág, Soldanella L. v. pénzalaku leveléről [soldo], v. soldana [szultánné] kisebbítése, a kankalinfélék apró, havasvidéki füve, 4 fajjal (hazánkban 3 s nehány eltérés) Közép-Európában.
[ÁBRA] Apró harangrojt.
Tőlevele kerekded veseképü, vastagocska, virágszála ágatlan és leveletlen, virága magányos v. ernyős, bókoló lilakék, a széle rojtos. hazánkban leggyakoribb a S montana Willd. meg a S. Pusilla Baumg. Kertben havasi növénycsoportok diszeül ültetik. Mind csinos turistavirág.
Az a szertartás, amellyel a kat. egyházban a harangokat felavatják. Eredete egykoru a harangok behozatalával, amint ez Egbert yorki érsek VIII. sz-beli pontifikáléjából is kitünik. A H.-t a püspök eszközli olyformán, hogy a harangot előbb kivül és belül szentelt vizzel, az u. n. Gergely-vizzel megmossa, reá a betegek olajával és krizmával több keresztet von, valamely szentnek a nevét adja neki s tömjént gyujt alája. Mindez zsoltárok és imák elmondása közben történik.
(növ.), Adenophora Fisch.), a csengetyükefélék génusza, 18 fajjal Ázsia mérsékelt és Európa közép- és K-i részén. A csengetyükétől az választja el, hogy a bibeszála tövét kurta mirigycső fogja körül. Az A. liliifolia L. a Campanulákhoz hasonlít, levele hosszas, fűrészelt, virágzata ágas-bogas, világoskék, jóillatu. Hegyi erdőkben ritka, kertben is diszlik. Az A. setulosa Borb. Horvátország felföldjén terem. H.-nak néhol a Campanulát, az Aquilegiát, sőt a hajnalkát is mondják.
(bány.,) keresztben járó pásztafejtés; csak nagy vastagsággal biró, meredeken dülő erek vagy telepek lefejtésére alkalmas.
[ÁBRA] Harántfejtés.
A telep fekvőjén vagy fedőjén hajlott (l. az ábrát) a folyosóból kiinduló, a csapással keresztbemenő, rendes munkahelymagassággal biró, a telep egész vastagságát átszelő vágatokból áll, melyek a lefejtés után azonnal berakatnak; ha igy a fejtés egy szintben megtörtént, az első harántvágatnál a nyitvamaradó a folyosóból d emelekdővágatot hajtanak, és mihelyet elérik vele a munkahelyek rendes magasságát (3 m.), legelőbb a fekvő mellett indítanak egyvágatot (b) és ha ez némileg előrehaladt, megkezdik ebben a szintben is a harántvágatokat (c), melyek a fedőig kivágatván, berakatnak; igy mivelik le azután egyik szintet a másik után alulról felfelé. L. Bánya.
(franc. traverse), sáncokban és várakban a fővédőgáthoz merőleges irányban épített gát, mellyel a védőket és a főgát mögött felállított lövegeket (ágyuk, mozsarak) oldalról jövő lövedékek ellen biztosítják. Ha a H.-akban nincsenek barlangszerü üregek, akkor azokat tömör H.-aknak, ha pedig üregek vannak benne, melyekben emberek, lövegek v. lőszerek az ellenség részéről hajított lövedékek ellen is biztonságba helyezhetők, akkor üreges H.-nak nevezik.
l. Keresztmetszet.
(franc. caponniere), a vár- és sáncárkok aljára épített, bombamentesen befödött folyosó, melyből az árok fenekére jutott ellenségre lődözni lehet; ha a H. mindkét oldalán vannak lőrések, akkor kettős, vagyis egész HH.-nek, ha csak az egyik oldalán lehet kilőni, akkor fél H.-nek nevezik. A H.-vekbe gyalogságot és többnyire szórólövegeket v. régi nagyöblü tarackágyukat (nagy kartácshatásuk végett) állítanak fel. A H:-vek végre az árok két oldalán álló védők között biztos közelekdéseket is képeznek.
(bány., az érkőzet v. a mellékkőzet megvizsgálására szolgáló vágat, melyet a csapásra merőleges irányban hajtanak a fedő v. fekvő kőzetbe, v. csak az ér vastagságában.
(ném. schräge Schlachtordnung, franc. attaque oblique). Ha az ellenség aránylag igen hosszu csatalrendben (hadállásban) várta be megtámadtatását, akkor atöbb nagy hadvezér (Epaminondas, nagy Sándor, mind a két Scipio, Julius Caesar és Nagy Frigyes), számítva arra, hogy az ellenfél nem lesz képes seregével kellő időben arcváltoztatást végrehajtani, egyik szárnyát, többnyire azt, amelynek erejét az ellenség jól ki nem vehette, visszatartotta, az előretört szárnnyal heves ütközetet indított meg s ha az ellenfél főerőit csatarendének komolyan megtámadtatottnak vélt részéhez indította, akkor az addig visszatartott szárny hirtelen oldalvást nyomult előre, s oldaltámadást intézett az ellenség ellen.