Harasztos

nagyközség Torda-Aranyos vármegye fekvici j.-ban, (1891) 1825 magyar és oláh lak., vasuti megállóval.

Harasztrendüek

(növ., Filicinae), az edény virágtalanoknak osztálya, Spóra-termő növény rendes edénynyalábokkal, jól kifejlődött s többnyire dussallangu levelekkel. Sporangiumja levél hátán vagy átalakult sallangok belsején fejlődnek. Spórájok mind egyféle (Isosporeae) kétfélék (Heterosporeae v. Anisosposeae). Egy spórásak a harasztok meg marattia-s kigyóny félék, kétféle spórásak a vizi harasztok (RH. carpeae). Az apró spórákból satnyás telepen mecskék v. egyenesen az odószálak képződnek a nagyobb spórából a nőivarszervet fejlesztő a spórával összefüggésben maradó kis telep (Salvinia- meg a Marsilia-félék). A H. a zsurlók meg a korpafüvekkel együtt alkotják a növényországnak egyik körét, az edényes virágtalanokat.

Harbije mekteb

l. Mekteb harbije.

Harbour Grace

(ejtsd: harbör gresz), járási püpöki székhely Uj-Fundland szigetén, a C. ception-öböl Ny-i partján (1891) 7154 lak., mély és biztos kikötővel.

Harburg

az ugyanily nevü járásszékhelye Lüneburg porosz kerületben, 11 km.-nyire Harburgtól, az Elbe D-i ága és vasut mellett, (1891) 35081 lak., jelentékeny kémiai iparral, nagy gummiáru-gyárakkal, gép-, sör-, hajógyártással és jutaszövéssel. Miután az Elbében levő hajózási akadályokat több millió márka költségen eltávolították, kereskedelmi forgalma jelentékenyen emelkedett; hajóforgalma a fél millió tonnát meghaladja. V.ö. Hoffmeyer, H. u. die nächste Umgebung.

Harburger

Ödön német rajzoló és festő, szül. Eichstättben 1846 ápr. 4. Müncehnben Lindeschmidt festő tanítványa volt. Tevékenységének nagy részét a müncheni Fliegende Blätter számára rajzolt pompás, humoros képek képviselője H. egyéni, erőteljes, jellemző rajzaival. Genre festményei egészen hasonlók rajzaihoz; ilyenek A sörivó; A falusi borbély, Parsztverekedés, A tüzhely mellett, Tiroli korcsma, A varrónő, a Kedélyesek stb.

Harc

l. Háboru.

Harcászati egységek

a legkisebb, harcászatilag a harctéren még némileg önállóan felléptethető csapatrészek, mint század és üteg.

Harcbárd

súlyos vasbárd, melynek hátsó része hegyes csákánnyal volt ellátva; a középkorban gyalogosok hosszu, lovasok rövid nyelü H.-okat használtak a vértek és pajzsok szétzuzására.

Harcgát

a. m. Sánc (l.o.).


Kezdőlap

˙