(ejtsd: herdin), több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Illinoisban (1200 km2 ter., 7234 lak., Elisabethtown székhellyel), Jowűban (1495 km2 ter., 9003 lak., Eldora székh.), Kentuckyben (1300 km2 ter., 21304 lak., Elisabethtown székh.), Ohióban (1230 km2 ter., 28939 lak., Kenton székh.), Tennesseeben (1480 km2 ter., 7698 lak., Sacannah székh.), Texasban (2000 km2 ter., 3956 lak., Hardin székh.).
Károly Lajos, német csillagász, szül. Leuenburgban 1765 szept. 29., megh. Göttingában 1834. aug. 31. Előbb teologiai tanulmányokat végzett. Mint házi tanító a csillagászatban tanusított tevékenységéről nevezetes Schröterhez jutott Lilienthalba. Ezután a csillagászati tanulmányokra fordította figyelmét és 1800-1805-ig mint inspektor működött Schröter csillagászati obszervatóriumán. Itt 1804. felfedezte a Junót; 1805. a göttingai egyetemre tanárrá nevezték ki. Legnevezetesebb munkája: Atlas novus coelestis (Göttinga 1808-23, ujra kiadta Jahn 1856), melyben 26 térképen 120000 csillag van kitéve.
(ejtsd: hárding) Henrik, viscount, angol tábornok és államférfiu, szül. 1785. márc. 30., megh. South-Parkban (Kent) 1856 szep,t, 24. Mint 13 éves ifju lépett a hadseregbe, s korán kitüntette magát vitézsége és katonai talentuma által. A francia áboruk alatt Portugáliában, Spanyolországban és Dél-Franciaországban küzdött Wellington oldala mellett, 1815. pedig mint angol biztos a Blücher hadseregével működött s Lignynél fél karját elveszítette. Kárpótlásul ezredesi rangot kapott. 1820. a tory-párt felszólítására a parlamentbe választatta magát s 1828. a Wellington minisztériumában előbb a hadügyi titkárságot, majd az irországi főtitkárságot nyerte el. Ez utóbbi hivatalt még két izben viselte, 1834-35-ig és 1841. 1842. tábornokká, 1844. Kelet-India kormányzójává mevezett ki s ez utóbbi minőségében kitüntette magát az első pendsab háboru szerencsés befejezése által. Ez alkalommal a viscount cimet nyerte, a keletindiai társaság pedig 5000 font sterling évi dijjal jutalmazta. 1848. visszatárt Angliába, belépett a felsőházba s 1854. az angol hadsereg főparancsnokává, 1855. tábornaggyá lett. V. ö. H., voscount of H. (Oxford 1891).
(ang., ejtsd.:-lebör) a. m. nehéz munka; szabadságvesztés büntetési nem Angliában.
(ejtsd: arduen) János, francia jezsuita, szül. Quimperben 1646., megh. Párisban 1729 szept. 3. 1666. a jezusitarendbe lépett, a teologia mellett főleg nyelvészettel foglalkozott. 1683. a Nagy Lajos-féle kollégium könyvtárnoka s teologiai tanár lett Párisban. Minden tudományossága mellett különös állításai általános feltünést keltettek, igy a régi klasszikusokat (kivéve Cicerót, az idősb Pliniust, Virgil Georgikáját és Horác szatiráit, amelyekhez még Homert, Horodotot és Plautust csatolta) a XIII. sz.-beli szerzetesek művének tartotta s azt állította, hogy az uj-testamentom eredetileg latinul iratott; az egyházi irók műveit, mint későbbiek által hamisitottakat, mind elvetette; a régi műkincseket, feliratokat és pénzeket mind hamisnak jelentette ki. Rendtársai emiatt ellene támadtak és tévállításainak visszavonására kényszerítették. H.ezen téves állításai senkinek sem ártottak, sőt alkalmat szolgáltatván alapos kutatásokra, a tudomány emeléséhez nagyban hozzájárultak. Számtalan művet irt. Felemlitendők. Themistii orationes 33. C. Plinii Secundi hist. nat. lib. 37 interpr. et not illust.; Nummi antiqui; De re monetaria veterum; Conciliorum collectio regia maxima, seu acta conciliorum et epistolae decretales ac constitutiones summorum pontificum stb. Halála után megjelent még Operavaria.
építész, l. Mansart.
(hard, Haardt, Hardt-hegység), a Vogesen-hegység É-i folytatása Rajnai-Pfalzban a Lauter és Pfrimm köt. Csak K-felé van meredek lejtője. Az uralkodó kőzet vogesi homokkő, amelyhez K-en a harmad-korszakból való mészkőalmok, a bortermelés helyei, csatlakoznak. D-i részében a Kalmit (681 m.) és a Kesselberg, É-on a Drachenfels (571 m.) a legmagasabb csúcsok. Az É-i része enyhébb éghajlatu; itt vannak a jó bort termő Deidesheim és Dürkheim; Ny-on és D-en a földmivelés és állattenyésztés, a magas részeken az erdőgazdaság a főfoglalkozás. ércek nincsenek. Három részt szoktak a H.-ban megkülönböztetni, ezek: a felső-H. (Bergzabern és neustadt közt), a Közép-H. (Neustadt és Dürkheim közt) és az Alsó-H. (Dürkheim és grünstadt közt).
Hermann, német protestáns tudós, szül. Melleben (Osnabrück közelében) 1660 nov. 15., megh. Marienburgabn 1746 febr. 28. Előbb a jenai egyetemen tanulmányozta a teologiát és a keleti nyelveket, azután Esrától és Ezdrától (l.o.) Hambrgban, 1686. tanári képestést yert Lipcsében, ahol egyszersmind Spencerrel és a pietista-iránnyal közelebbi érintkezésbe jött; később a braunschweigi herceg Helmstädtbe nevezte ki tanárnak és könyvtárnoknak, majd a marienburgi kolostor prépostjává. Nylevészeti, irásmagyarázati és történelmi tartalmu műveinek a száma föléri a 300-at, a történelmiek között sok maradandó becsü forrásgyüjtemény van, mint p. Magnumoecumenicum Constantiense concilium (Frankfurt és Lipcse 1697-1700, 6 köt.); Historia literaturia reformationis (1717).
v. Arduin győri püspök, és Tamás, fehérvári főispán vezette 1097. Kálmán király leánykérő követségét Nápolyba s ura részére meg is nyerte feleségül Buzillát (l.o.) Roger normann király leányát. 1103. résztvett a pannonhalmi apát sa veszprémi püspök közt támadt pör békés elintézésében, s még 1110, is ő a győri püpök. Pauler szerint (Magyarország Története, I. 597) az Arduin latinos, olaszos átalakítása a Hartwich német szónak, a kezdő és végző «h» elhagyásával s hajlandó őt a legendairó Hartvikkal (l.o.) egy személynek tartani.
(Hurdwar, Gangadvara), város a britindiai Ény-i tartományban, 58 km.-nyire Szaharanpurtól, 311 m. magasban, a Gangesz mellett, ahol az a Szivalik-láncot, a Himalja egyik előágát elhagyja és a hindusztáni alföldre lép, 3614 lak. ismeretes mint a hinduk egyik legszentebb helye, ahol évenként márc.- ápr. hónapokban sok ezrével gyülnek össze a zarándokok, hogy a Gangesz hullámaiban büneiket lemossák. E zarándoklások ideje alatt nagy városokat is tartanak, a pendsab, Kasmir, Radsputana, Bengália és az angolok árui cseréltetnek ki egymással. Minden 12-ik évben tartott ily zarándok-összejövetelt Kumb-melának hivják; ilyenkor az egybegyülő zarándokok száma az egy milliót is fölülmulja. 1760. egy Kumb-melán két felekezet egymással összetüzvén, 18000-en estek el a küzdelemben; 1847. pedig innen indult ki a rémesen pusztító egyik kolera-epidemia.