amerikai könyvnyomtató- és kiadó-család, melynek első tagja: H. Jakab (szül. Newtonban 1795 ápr. 13., megh. New-Yorkban 1869 márc. 27.), aki öccsével Jánossal (szül. Newtonban 1797 jan. 22., megh. New-Yorkban 1875 ápr. 22.) megtanulta a könyvnyomtatás mesterségét. Aztán öccseikkel: H. József Wesleyvel és H. Fletcherrel (megh. 1890.) 1817. könyvnyomdát és könyvkiadóüzletet alapítottak Harper Brothers cég alatt, mely a H's Monthly, H's Weekly, H's Bazar, H's Youing People, H's Franklin square library stb. világszerte ismert folyóiratokat adja ki.
város Ny.-Virgina Jefferson countyjában, 100 km.-nyire Washingtontól, a Potomac és Shenandoah összefolyásánál elszigetelt dombon, vasut és csatorna mellett, festői vidéken, (1890) 800 lak. Ismeretes arról, hogy 1859 okt. havában John Brown itt ragadott fegyvert először a rabszolgák felszabadítása érdekében.
(állat), l. Hárfacsigák.
(ejtsd: arpinyi) Henrik, francia festő, szül. Valenciennesben 1819., Achard tájképfestő tanítványa, Olaszországban fejezte be tanulmányait. A legkitünőbb francia tájképfestők egyike; különös erővel tud fákat festeni. Legjelesebb művei: Mély ut (1853); Erdő az Allier partján; Est a római Campagnában; Vihar a Var fölött; Fölkelő hold (mindhárom a párisi Luxembourg muzeumban); A Loire partján; A tengeri alpok; A Sarthe partja Alençon mellett (1892).
(gör.), a viharok és ragadó szelek személyesítői. Homerosnál még nincs határozott számuk és nevök, csupán Podarge (gyorslábu, Ilias 16, 150) neve fordul elő, aki Zephyrostól Achilleus lovait szülé; hanem általában (Odyss. 1. 241) gyors istennőknek vannak feltüntetve, akik ugy elragadják magukkal az embert is, hogy se hire, se hamva nem marad hátra. Hesiodos (Teog. 267) Taumas tengeri szörny és Elektra vizi nimfa leányainak, szárnyas és szép hajfonatu nőknek mondja s Aello mdeg Okypeté (mindegyik a. m. gyors) nevekkel illeti őket. Később megszaporodott a számuk és egyuttal a nevök. A H.-at szörnyalakban, szárnyakkal, éles karmokkal, női arccal és mellel ábrázolják. Szerepelnek az argonauták mondájában is mint a vak Fineus trák dalosnak gyötrő szellemei, mig aztán Letes és Kalais, Boreasnak fiai, a Sztrofas-szigetekre üzik őket s megigértetik velök, hogy Fineust többé nem keresik föl. A mondott szigeteken találja őket a trójai Aeneas (Verg. Aen. 3, 209). Később a kinzó, gyötrő éhség személyesitői.
l. Horus.
(mellékneve Valerius), alexandriai grammatikus és rétor, élt valószinüleg a Kr. u. II. sz.-ban; műve: Lexikon a tiz attikai szónok műveihez, vagyis különféle jegyzetek, amelyek igen fontosak és értékesek a nevezett irókhoz. Uj kiadásai Beckertől (1833) és Dindorftól (1855).
l. Halászat.
1. H. Gray (állat), a sólyomféle ragadozó madarakhoz tartozó madárnem, melynek egyetlen faja, a H. destructor Gray, Délamerikában él. Feje, nyaka hamuszürke, háta, hasa, farka és szárnyai palafeketék, kormánytollain három harántul futó fehér szalaggal. Különben hasonlít a szakállas keselyühöz. Nagysága 100, szárnyhossza 55, farkhossza 34 cm. - 2. H. Ochs a szövőlepkék családjába tartozó lepkenem, melynél a csáp egészen a csúcsig kétsorosan fésüs, a pödörnyelv rövid, a szárnyak egész szélüek, rendesen fehér hamvasszürke szinüek, törtvonalu sávokkal és fekete foltokkal; hernyója 14 lábu, negyedik gyürüjén puppal és végén villaalaku farknyujtvánnyal diszített (innét a neve is villafarku); bábja összerágott farészecskékből készült fonadékban fekszik. Európában 7, hazánkban 3 faja él, melyek közül a legismertebb a H. vinula L. Szárnyainak alapszine fehéresszürke, a mellsőkön feketés zig-zeg vonalakkal, a toron fekete pontokkal és a potrohon fekete övekkel. Szárnyterjedelme 62-75 mm. Röpül május-juniusban. Hernyója zöld, fehér szegélyü, lilaszinü hátfoltokkal. Junius-szeptemberig a nyárfán, a füzfán él. - 3. H. Illig, a denevérek rendjébe, a gyümölcsevő Pteropidák családjába tartozó emlősnem, melynek feje gömbölyü, széles arcorral és csőalaku orrnyilásokkal. Egyik faja, a H. cephalotus Pall., Celebes szigetén él. 8 cm. nagy, barnásszürke.
állatnevek mellett Harris Mózes entomologus nevének a rövidítése.