József, zenepedagogus, szül. Szász-Régenben 1848. Tanult M.-Vásárhelyt, Kolozsvártt, Budapesten, hol a tanári vizsgát letévén, 1873 óta a magyar és német nyelv, irodalom és bölcsészettan tanára a fővárosi IV. kerületi reáliskolában, 1888. az országos zeneakadémia titkárának és tanárának nevezték ki a poetika, zenepedagogia, zenetörténelem és az esztetika tanszékére. Ez állását megelőzőleg több éven keresztül rendes zenereferense volt több lapnak. Művei: Német olvasókönyv (I-IV.); Német verstan; Az eszmény a művészetben (franciából fordítás Taine után); Schopenhauer és Wagner R. (zeneesztetikai tanulmány); A zeneművészet köréből; Goethe Hermann és Dorotheája és számos zenetörténeti és zene-esztetikai tanulmánya. Zenei tekintetben legjelentősebb műve a legujabban megjelent: Magyar Arion (2 kötet, Budapest 1893) cimü vegyes kargyüjteménye. H.-t a magyar közokt. miniszterium a zenei nevelés és pedagogia tanulmányozása céljából már két izben küldte a külföldre a nevezetesebb hasonló irányu intézetek, konzervatoriumok s hangversenytermek alapos megfigyelésére.
ősrégi osztrák nemes család, melynek tagjai Ausztrián kivül Magyar-, Cseh- és Morva-országokban is birnak jószágokkal. Az 1627. grófi rangra emelt család három ágra oszlott; ezek közül, miután a cseh-ág 1732. kihalt, az idősebb főbirtoka Rohrau, az ifjabbnak a Lajta menti Bruck. Kiválóbb tagjai a következők: 1. H. Károly gróf, szül. 1570., megh. Prágában 1628 máj. 16. A család általa emelkedett grófi rangra. Mint II. Ferdinánd titkos tanácsosa és udvari főmarsall az osztrák államnak kiváló szolgálatokat tett. 1614-20-ig különböző diplomáciai küldetésekben vett részt; ő vezette a béketárgyalásokat a velenceiekkel is. Egyik leánya Erzsébet, Wallenstein neje volt, a másik, Maximiliana pedig gróf Terzky Ádám neje. V. ö. Briefe Wallensteins an Grafen K. Harrach. Fontes rerum Austriacar., 41 kötet. - 2. H. Ferdinánd Bonaventura gróf, szül. 1637 jul. 14., megh. 1706. Karlsbadban. 1659. udvari tanácsos és kamarás, 1677. titkos tanácsos, 1699. főudvarmester és a titkos tanács igazgatója lett. Nagy érdemeket szerzett a Habsburgok spanyol ágának örökösödése érdekében kifejtett működésével. I. Lipót legbizalmasabb tanácsosának tartotta. Emlékiratait (Mémoires et negociations secrEtes, de la Torre adta ki, Haaga 1720). - 3. H. Alajos Lajos Tamás Raimund gróf, az előbbi fia, szül. 1669 márc. 7., megh. 1742 nov. 7. Mint apja utóda, 1698. Madridba utazott, hogy II. Károly király várandó halálakor a spanyol monarkia felosztását a bécsi udvar által kezdeményezett alapon eszközölje, ami azonban nem sikerült. 1715 óta tartományi marsall és Alsó-Ausztriának kormányzója volt. 1728 óta nápolyi alkirály. - 4. H. Ferdinánd Bonaventura gróf, az előbbi fia, szül. 1708., megh. 1778. 1745. tartományi marsall Alsó-Ausztriában, 1747. lombardiai helytartó, 1751. a birodalmi tanács elnöke. - 5. H. Károly Borromoeus gróf. Alajos dédunokája, szül. 1761 máj. 11., megh. Bécsben 1829 okt. 19. Bécsben jogot és orvostant hallgatott s csakhamar magára vonta II. József figyelmét, ki őt kormánytanácsossá nevezte ki Prágába. Később, midőn szülői házassági tervét ellenezték, hivataláról lemondott, a János-lovagrendbe lépett és azután utazni ment, miközben a legkiválóbb szellemekkel megismerkedett. Majd ingyenes betegápolásra adta magát és mint emberbarát s a szegényeknek gyámolítója tünt ki. Emellett bécsi háza a tudósoknak és művészeknek állandó gyülhelye volt. - 6. H. Augusta grófnő, l. Liegnici hercegnő.
7. H. Ferdinánd gróf, német festő, szül. Rosnochauban (Szilézia) 1832 febr. 27. A weimari művészeti iskolában Kalckreuthnek, Rambergnek és Pauwelsnek volt tanítványa. Tájképeken kivül első nevezetes műve: Luthert megtámadják, amikor Wormsból visszatér (boroszlói muzeum). Résztvett az 1866-iki és az 1870-71-iki hadjáratokban, 1872-73. Olaszországban utazott. Legkitünőbb művei: A wörthi szőllőhegyek; Előörsök a Valérien-hegyen; Reille tábornok a sedani csata estéjén átadja a porosz királynak III. Napoleon levelét; Moltke tábornok és hadsegédei Páris falai előtt; a romantikus tárgyu Tengeri király halála; néhány vallásos tárgyu festmény, mint: Az angyalok Jézus születését hirdetik a pásztoroknak; Ábrahám áldozata; Péter megtagadja Krisztust; Krisztus megkisértése; a tájképi jellegü Átmenet a lavinán és Lebukás (mindkettő a berlini nemzeti képtárban).
8. H. János gróf, osztrák politikus, szül. Bécsben 1828 nov. 2. Egy ideig a hadseregben szolgált, melyből őrnagyi ranggal lépett ki. Később a cseh irodalommal foglalkozott. Mint az ó-cseh párt hivét 1873. képviselővé választották, 1884. (atyja halála után) pedig az osztrák urak-házában foglalta el helyét. Az ó-cseh törekvéseknek lelkes előmozdítója. Alsó-Ausztriában, Magyar- és Csehországokban kiterjedt birtoku családnak feje.
(Harar) v. Hurrur, keletafrikai vidék, mely az Aden -öböl és Abisszinia déli tartományai közt terül el; 1891 márc. óta Eritrea olasz gyarmathoz tartozik, de tényleg az abissziniai király uralma alatt áll. Hasonnevü fővárosa jelentékeny kereskedelmi hely, melynek lakosai számát (1885) Burton 8000-re, az egyiptomi hivatalos jelentés 35000-re, Paulitschke pedig 38-40000-re teszi. A népesség, mely a nagy szomal törzs egyik csoportja, hamita és arab vérrel kevert. V. ö. Paulitschke, Harar (Lipcse 1888).
Henrik, német költő, szül. Fleusburgban 1762 szept. 9., megh. mint brüggei lelkész 1802 szept. 28. Szerzője a Heil dir im Siegeskranz kezdetü porosz himnusznak.
(ejtsd: herringtn), 1. Jakab, angol politikai iró, szül. Uptonban (Northamptonshire) 1611., megh. Londonban 1677 okt. 11. Oxfordban tanult, beutazta a kontinenst és visszatérte után I. Károly udvarában élt. Oceana (London 1656) c. politikai művében egy mintaállam rajzát adja. II. Károly alatt mint forradalmárt elfogták s a St. Nicholas-szigeten, Plymouth mellett, hosszabb időn át fogva tartották. Műveinek legjobb kiadása Hollistól való (London 1771).
2, H. János, angol költő, szül. Helstonban, (Bath Somersetshire) mellett 1561., megh. 1612. A hadseregben szoltált s Essex gróf a csatamezőn lovaggá ütötte. Lefordította Ariosto Orlando Furioso-ját (1591) és több költeményt és epigrammát irt, melyek a Nugae antiquaeben (1769-79, 3 köt.; Park kiad. 1804, 2 köt.) vannak meg.
(ejtsd: herrisz), két county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Georgiában (1300 km2 ter., 16797 lak., Hamilton székh.), Texasban (4000 km2 ter., 37249 lak., Houston székh.).
1. Jakab, angol filologus és kritikus, szül. Closeban Salisbury mellett 1709 jul. 20., megh. 1780 dec. 22. Lord Shaftesbury unokaöccse. Oxfordban és Londonban jogot tanult, 1761. a parlament tagja, 1762. a tengernagyi hivatal, 1763-65. a kincstári kamara lordja volt s 1774. a királynő titkára lett. Hires műve: Hermes, or a philosophical inquiry concerning universal grammar (London 1751. 4. kiad. 1786). Philological inquiries c. munkáját halála után adták ki (London 1781, 2 köt.). Műveinek teljes gyüjteménye fia, Malmesbury lord kiadásában (London 1809, 2 köt.) jelent meg.
2. H. Jakab, Malmesbury grófja, l. Malmesbury.
3. H. Joel Chandler, amerikai iró, született Eatontonban (Georgia állam) 1848 december 9-én. Eleinte tanuló volt egy vidéki nyomdában, amelyben egy kis hetilap készült. E lapban jelentek meg H. első irodalmi kisérletei; később teljesen az ujságirásra adta magát s 1890 óta az Atlantában (Georgia állam) megjelenő Constitution főszerkesztője. Nagy sikert értek el a néprajzi ismeretekbe vágó, a négerek folklorejáról irt tanulmányai, melyeket 1880. Uncle Remus, his songs and his sayings cimmel adott ki. Egyéb művei: Nights with Uncle Remus (1883); Mingo and other sketches (1884); Free Joe and other Georgian sketches (1887); Daddy Jake the Runaway (1889).
(ejtsd: herriszbörg) Pennsylvania É.-amerikai államnak és abban Dauphin countynak fővárosa, a Susquehanna balpartján, 115 km.-nyire a torkolatától, ahol a Conedogwinit torkollik bele, vasut mellett (1890) 39385 lakossal, nagy vasművekkel, vasöntéssel, waggon- és vasuti kocsikerékgyártással, pamutiparral; élénk vas- és szénkereskedéssel. A szép vidéken fekvő város legjelentékenyebb épülete a dombon álló kupolás kapitoliuma, jó könyvtárral. A State-streetben 33 m. magas hadi emlék áll. H.-öt 1719. John Harris alapította, 1812. lett fővárosává.
(ejtsd: herriszn), több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Indianában (1230 km2 ter., 20786 lak., Corypon székh.), Jowában (1250 km2 ter., 21356 lak., Magnolia székh.), Kentuckyben (920 km2 ter., 16914 lak., Cynthiana székh.), Misszisszippiben (2980 km2 ter., 12481 lakossal, Misszisszippi City székh.), Misszuriban (1940 km2 ter., 21033 lak., Bethany székh.). Ohioban (1035 km2 ter., 20830 lak., Cadiz székh.), Texasban (2525 km2 ter., 26721 lak., Marshall székh.), Ny.-Virginiában (1050 km2 ter., 17840 lakossal, Clarksburg székh.).
1. Benjamin, az É.-amerikai Egyesült-Államok elnöke, szül. 1833 aug. 20. Miután jogot tanult Cincinnatiban, ügyvédi irodát nyitott Indianapolisban. 1860. Indianiában a legfőbb törvényszék előadója lett. 1862. az északi seregbe lépett mint önkéntes és a polgárháboruban a tábornoki rangra emelkedett. 1876. Indiana kormányzóságára pályázott, de a demokrata-párt ellenében megbukott. 1878. Hayes elnök őt a Misszisszippi folyambizottságba nevezte. 1881-86-ig szenátor volt. 1888. a köztársasági pártiak elnöknek jelölték. 1888 szept. 11-iki nyilatkozatában a védvám mellett s a vagyontalan európai bevándorlók visszaküldése mellett nyilatkozott, amire nov. 6. 239 szavazattal 162 ellenében elnöknek megválasztották. Ebben az állásban a korrupciónak és a köztársasági párt önző uralmának volt előmozdítója. Blaine-t, a korrupció fejét tette meg államtitkárrá, a demokrata hivatalnokokat pedig, sok ezret, azonnal elbocsátotta és a saját párthiveit nevezte ki azok helyébe. Alatta lépett életbe az uj választási bill, azt ezüst-bill és a Mac Kinley-féle bill, mely a védvámpolitikát inaugurálta. (V. ö. VI. 484.). Szóval, egyike volt a legrosszabb elnököknek. Silány és romlott kormányzásának az lett az eredménye, hogy pártja az 1892. évi választásokban vele együtt teljes vereséget szenvedett. (V. ö. Speeches of B. H. from february 1888 to febr. 1892. Kiadta Hedges, New-York 1892.) H. 1893 okt. a népjog tanára lett a lelandstamfordi egyetemen (Kaliforniában).
2. H. Frigyes, angol politikus és iró, szül. 1831 okt. 18. Tanulmányait Londonban és Oxfordban végezte s 1859. ügyvédi képesítést nyert. Sokat foglalkozott a munkáskérdéssel s ez irányban számos értekezése és önálló műve jelent meg. Kiemelendők: The meaning of history (1862); Questions for a reformed parliament (1867); Order and progress (1875); Martial law in Kabul (1880); Pantheism and cosmic emotion (1881); International policy (2. kiad. 1884., mások közreműködésével készült munka). Angolra fordította Comte Politique positive c. művének II. kötetét The social statics c. alatt (1875).
3. H. János, angol technikus, szül. Foulbyban 1693., megh. Londonban 1776 márc. 24., ács fia volt, ki földméréssel és órák javításával is foglalkozott. Már ifju korában igen pontosan járó órát készített fából, melynek ingája 9, felváltva sárgaréz és vasból levő rudból állott és cikloiszalaku ivek között lengett. Ezen órát H., Huygens munkái ismerete nélkül, készítette. Midőn az angol parlament a hosszuságmeghatározás célszerü módjára nagy dijat tüzött ki, H. e célnak megfelelő, hordozható órák készítésével kezdett foglalkozni. Egy olyanak tervét Halleynak és Grahamnak mutatta meg és utóbbi azt tanácsolta neki, hogy csak kész művével lépjen a nyilvánosság elé. 1735. H. megjelent Londonban a már megvalósított «timekeeper»-ével, miután avval Portsmouthból Lissabonba és onnan visszautazott és miután számításainál mindig ugyanazon hosszkülönbséget kapta. 1758-ig már 4 ilyen órát készített, melyek közül az utolsó oly pontos volt, hogy 4 hónapnyi utazás alatt csak 1 perc és 541/2 másodpercnyi hibát mutatott fel. H. 5000 font sterlinget kapott a kitüzött dijból, 1765. pedig, az órának második megvizsgálása után 10000 font sterlinget, a dijnak felét. A rostélyinga-kompenzációt H. már 1725. Graham előtt alkalmazta. Következő művei vannak: Principles of time-keeper (London 1765) és Description concerning such mechanism as willoafford a nice or true mensuration of time etc. (1775).
4. H. Vilmos Henrik, az É.-amerikai Egyesült Államok elnöke, szül. Virginia államban 1773 febr. 9., megh. 1841 ápr. 4. A Hampden-Sydney kollegiumban tanult s 1792. mint zászlótartó a hadseregbe lépett. 1794. hadnagy, 1797. kapitány lett és az északnyugati terület (Indiana) alkormányzójává neveztetett ki. Mint e tartomány képviselője a kongresszusban keresztülvitte az állami birtokok kis részletekben való eladásáról szóló törvényt, miáltal a Ny-nak gyors felvirágzását hathatósan előmozdította. Mint Indiana kormányzója az indusokkal kötött szerződések utján körülbelül 200000 négysz. km. területet szerzett az államnak s 1811., mint az amerikai csapatok vezére az angolok ellen, nagy katonai tehetséget fejtett ki. Az angol csapatokat több izben megverte, több erődítést elfoglalt, de mivel a washingtoni kormány rendeleteivel nem igen törődött, a fővezérségtől megfosztatott, mire ő 1814. a magánéletbe vonult vissza. 1828. rövid ideig követ volt Columbiában, de ezt az állást is elveszítvén, kénytelen volt mint irnok keresni meg kenyerét Ohióban, mignem 1840. a whig-párt az elnökválasztásnál győzelemre vitte. 1841 márc. 4. foglalta el H. hivatalát, de egy hónappal később meghalt.