Hartwich

Emil Ármin, német vasuti mérnök, szül. Bensdorfban, Bromberg mellett 1803 jul. 13., megh. Berlinben 1879 márc. 17. Mint földmérő kezdte pályáját, 1827. építőmester, 1829. vizépítészeti felügyelő és 1834. kormány- és építészeti tanácsos lett; ez utóbbi állásában ő vezette a Keleti-tengerben végzett kikötői építkezéseket. A vasutépítészet tanulmányozása céljából járt Belgiumban, Franciaországban, Angliában és aztán stargard-poseni vasut építését igazgatta. 1849. a főépítészeti bizottság tagja és főépítészeti tanácsos, továbbá a porosz kereskedelemügyi minisztériumban előadó tanácsos lett; 1855. titkos főépítészeti tanácsos cimet nyert. Aztán kilépett az állam szolgálatából és 1870. mint valóságos titkos főépítészeti tanácsost a szövetségi kancellári hivatalba hivták meg. 1872-75. a német vasuttársaság elnöke volt. Műve: Bemerkungen über den bisherigen Gang der Entwickelung des Eisen-bahnwesens (Berlin 1877).

Hartwig

Ottó, német történetbuvár, szül. Wichmannshausenban 1830 nov. 30. Jelenleg a hallei egyetemi könyvtár igazgatója, s a Zentralblatt für Bibliothekswesen c. szaklap szerkesztője. Művei: Henricus de Langenstein (1875); Aus Sizilien (2 köt.); Quellen und Forschungen zur älteren Gesch. der Stadt Florenz (2 köt.); Ein Menschenalter Florentinischer Geschichte (1891). Kiadta továbbá a Corpus Juris municipalis Siciliae cimü oklevélgyüjteményt (1867); firenzei krónikákat (1870) és Paulinak Aufsätze zur englischen Geschichte c. művét.

Hártyagyümölcs

(növ., amphispermium), száraz, föl nem nyiló gyümölcs, de a nagyobb része mag, mert a gyümölcsnek megfelelő rész csak vékony hártya, gyakran a maghéjára is rászáradva.

Hártyakup

(növ., Barthramia Hedw.), lombos moha, száraz és nedves helyen sürü gyepet alkot; hazánkban 5 faja terem.

Hártyalevelüek

(növ., hymenophyllaceae, a harasztok egyik rendje.

Hartyán

1. Uj-H., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pesti közép j.-ban, (1891) 2445 magyar és német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Lakói állattenyésztéssel foglalkoznak s tejjel kereskednek Budapestre. - 2. Vác-H., kisközség u. a. vmegye váci felső j.-ban (1891) 782 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Igen régi hely; a törökök alatt elpusztult, de lakói csakhamar visszatértek.

Hártyapapir

tisztán pamutrongyokból előállított enyvezetlen papirosból készül olyképen, hogy e papirost tömény kénsavfürdőn áthuzzák, azonnal leöblögetik és ammoniak fürdőbe-helyezik.

Hártyaröpüek

(állat), l. Hártyásszárnyuak.

Hártyásgombák

(növ., Hymenomycetes), helyesebben leveles gombák, a gombáknak nagyobb és tökéletesebb alakjai. Termő hártyájok (hymenium), melyen a spórák pálcikái vagyis basidiumai képződnek, a termő test nyitott felszinén van, gyakran, mint a gomba kalapjának alsó szinén látható levelek. Nagyterjedelmü és változatos a család, a legtöbb ehető és bolondgomba ide tartozik. 3000 fajából mintegy 2800 európai. Ide tartoznak a galócanemüek, a taplónemüek, a gerebengomba, a Telephoreď és a szarvasgomba-nemüek. Lásd Gombák.

Hártyás ivjárat

l. Fül.


Kezdőlap

˙