igy nevezik némely magyar nyelvtanok a -kép és -ként névragokat, minthogy összehasonlítást fejeznek ki.
l. Háromszögek.
Két geometriai alakzat egymáshoz hasonló, ha pontjaik közt oly megfelelkezés áll fenn, hogy az egyik alakzat két tetszőleges pontjának egymástól való távolsága s a másik alakzat megfelelő pontjainak egymástól való távolsága között levő arány állandó. Ha az egyik alakzat A, B, C... pontjainak a másikban A', B', C'... felel meg, ugy
A B: A' B' = A C: A' C' = B C: B' C' = ...
Az egyik alakzat oly pontjainak, melyek egy egyenesen vannak, a másik alakzatban szintén egy egyenesen levő pontok felelnek meg, más szóval az egyik alakzat bármely egyenes vonalának a másik alakzaton megint egyenes vonal felel meg. Továbbá az egyik alakzat bármelyik két egyenesének hajlásszöge egyenlő a másik alakzat megfelelő egyeneseinek hajlásszögével. Térbeli alakzatoknál az egyik alakzat bármely sikjának a másik alakzatban megint sik felel meg, két siknak pedig ugyanolyan hajlásszögü két sik. A H. jele [ÁBRA] (fekvő fordított S a latin similistől).
Két hasonló alakzat mindig ugy helyezhető el, hogy a megfelelő pontokat összekötő AA', BB', CC'... egyenesek egy S pontban - a hasonlósági pontban (centrum) - találkoznak (l. az ábrát).
Ha két hasonló alakzat igy van elhelyezve, akkor hasonlóknak és hasonló v. perspektiv helyzetüeknek mondjuk, ritkábban egy szóval homotetikusoknak. Ha ily alakzatokban két megfelelő pont, A és A', az S-nek ugyanazon oldalán van, akkor S a két alakzatnak (ábránkban I. és II-nek) külső hasonlósági pontja; ha ellenben S az A és A' közé esik, akkor S (ábránkban I és III-ra nézve) belső hasonlósági pont. Ha egy sikban levő két hasonló idom anélkül, hogy valamelyik a sikból kiemeltetnék, vagy pedig két térbeli hasonló alakzat egyáltalában oly hasonló helyzetbe hozható, melyben a megfelelő pontok S ugyanazon oldalán vannak, akkor a két alakzatot hasonlónak és egyenlő értelmünek mondjuk. Egyébiránt H. alatt a szó szorosabb értelmében mindig ezt értjük.
Egy sikban levő két kör pontjai közt kétféleképen lehet oly megfelelkezést megállapítani, hogy azok ne csak hasonlók, hanem egyszersmind hasonló helyzetüek is legyenek. Az egyik megfelelkezéshez külső, a másikhoz belső hasonlósági pont tartozik. Három körhöz hat hasonlósági pont tartozik: K2 és K2-nek, K2 és K3-nak, végre K3 és K1-nek külső, meg ugyanazoknak belső hasonlósági pontjai. A három külső hasonlósági pont egy egyenesen van, a külső hasonlósági tengelyen. Két körnek külső hasonlósági pontja s e köröknek külön-külön a harmadikkal való belső hasonlósági pontjai szintén egy egyenesen vannak, az egyik belső hasonlósági tengelyen. A három körhöz tehát egy külső és három belső hasonlósági tengely tartozik.
általában két vagy több tárgy, melyek egymáshoz teljesen hasonlók. Különösen valamely eredeti festmény után készített kép; továbbá kézirat, más valamely hires egyén irását utánozva tünteti fel. Átvitt értelemben két vagy több személy, kik egymáshoz hasonlók.
l. Homeopátia.
(analogia). Ha a tételes jog valamely jogkérdés megoldására határozott szabályt nem tartalmaz, a H.-hez történik folyamodás, amellyel a tételes jog hiányait magából a tételes jogból lehet kitölteni. Ezt az teszi lehetővé, hogy a tételes jog nem szabályoknak benső összefüggés nélküli halmazata, hanem szerves egész, organizmus. Megkülönböztetik a törvény-H.-et (analogia legis) és a jog-H.-et (analogia juris). Amaz a törvény által nem szabályozott valamely esetet magából a törvényből akarja eldönteni. Ha a törvény-H. nem elegendő, ami jelesül akkor az eset, ha a törvényben hézag van, ha a jogélet uj jogviszonyokat hoz létre, amelyek szabályozást igényelnek, a jog-H.-hez kell folyamodni, ami nem más, mint a jogviszony természetének megfelelő s a tételes jog alapelveivel összhangzásban álló jogszabálynak kutatása. Némelyek ezt «a dolog természetének» nevezik. A magánjogban nagy szerepet játszó H.-et a büntetőjogban, jelesül a vádlott hátrányára, a büntetőtörvények által elfogadott annál az elvnél fogva, hogy: büncselekményt csak az képez, amit a törvény annak nyilvánít és hogy: senkisem büntethető más büntetéssel, mint amelyet cselekményére, elkövetése előtt, a törvény megállapított feltétlenül kizártnak kell tekinteni.
(v. asszimiláció), a nyelvtanban a szomszéd hangoknak kölcsönhatása és teljes kiegyenlítődése. Részbeli hasonulás p. lélegzik e helyett lélekzik, osztán e helyett az(u)tán (az első példában a kemény k a lágy z kedveért g-vé lágyult, a másodikban a lágy z a kemény t miatt sz-szé keményedett). Teljes H., ha tegnap helyett azt mondjuk tennap vagy regvel helyett reggel; itt tulajdonkép elvész az egyik mássalhangzó s a másikat pótlásul megkettőztetjük, megnyujtjuk: pótló nyujtás (V. ö. Simonyi, A mássalhangzók hasonulása, Nyelvtud. Közlemények, 14. köt). A magánhangzók H.-ai közül legfontosabb a magyarban a hangrendi illeszkedés (l. o.) s a németben az umlaut. Megkülönböztetünk előreható (progressziv) és hátraható (regressziv) H.-t, a szerint amint valamely hang előrehat a következő hangra vagy pedig hátra a megelőzőre. Előrelátható p. vas-ben helyett vas-ban, hátraható: nap-estig helyett nep-estig
(állat, Pinnae abdominales) v. hasuszók, a halak azon páros végtagfüggelékei, amelyek a magasabb gerincesek hátulsó végtagjaival homologok s illetőleg ezeknek felelnek meg. Helyzetük igen változó s majd a mellsőktől nagyon távol, az alfel közelében emelkednek, majd a mell táján, a mellsőknek közelében, v. ezekkel összeköttetésben (Pisces thoracici), v. végre a mellsők elébe huzódtak a garat tájára (Pisces jugulares).
(állat, Pisces abdominalis), a Linné megkülönböztetése szerint azon halak, amelyeknek hátulsó uszópárjuk a mellsőktől távol, a hasoldalon feküsznek. L. Halak.
város Arnsberg porosz kerületben, 4 km.-nyire Hagentől, az Ennepe és vasut mellett, (1890) 9743 lak., nagy vasművekkel és vasolvasztókkal, kasza- és lakatkészítéssel.