l. Makkabeusok.
(Usus), személyes szolgalom, melynélfogva a jogosult valamely idegen dolgot állagának megsértése nélkül s kimélésével, a maga szükségére természetben használhat. A dolog gyümölcseinek élvezésére a H. csak akkor ad jogot, ha a dolog használata éppen gyümölcsének huzásában áll. A H. mértéke a jogosítottnak szüksége, a H. joga tehát csak addig terjed, ameddig a jogosítottnak magának arra szüksége van. S ez által lényegesen különbözik a haszonélvezettől (l. o.). Az osztrák polgári tkv. 506. §-a szerint a szükség mérvét a H. megkezdésének időpontja határozza meg; a jogosítottnak állásában v. foglalkozásában utóbb történt változások tágabb használatra igényt nem adnak. A jogot, mert mértéke a személyes szükséglet, másra átruházni nem lehet. A dolgot jó karban tartani, a dolgon fekvő minden rendes és rendkivüli terheket viselni a tulajdonos tartozik. Csak ha a költségek nagyobbak mint a tulajdonosnak megmaradó haszon, tartozik a jogosított a többletet viselni, vagy a H.-ról lemondani. A H. joga megszünik a jogosított természeti személy halálával, a jogi személy megszüntével. Ha a H. tárgya ingatlan, harmadik jóhiszemü tulajdonossal szemben csak a nyilvánkönyvileg bejegzett H. érvényesíthető.
nagyközség Heves vmegye hatvani j.-ban, (1891) 1734 magyar és tót lak. A község feletti kopasz hegyen régi várának maradványai látszanak, ez ősbirtoka volt a Rathold nemből eredt s régen kihalt Hasznosy-családnak, melynek egyik fia Domokos 1313-21. az ország nádora volt. A H.-i várat cserteri várnak is nevezték. Történetét homály födi.
ami valamely érdekemet kielégíti, illetőleg ez érdek kielégítésére szolgáló kivánságomnak eleget tesz. A H.-tól ennélfogva gyarapodásomat remélem, a káros csökkentésemet idézi elő. Véleményem arról, ami használ vagy árt nekem, azonban téves is lehet. Az erkölcstanban a H. fogalma nagy szerepet visz. Némelyek az erkölcsi jót is a haszon szempontjából fogják föl. Jó az, ami igazi hasznára van az egyénnek vagy mások nézete szerint, ami hasznára van másoknak,a közösségnek, a társadalomnak. Ismét mások a közönséges gyakorlati hasznot tették egyedüli erkölcsi céllá (utilitarizmus).
l. Bentham (2) és Utilitárizmus.
(Commodum), vmely dolognak haszna (C. rei) alatt minden előnyét értjük, keletkezzék az a dologból önmagából v. máskép, p. külső hozzájárulás által. Vagyoni H. alatt érteni kell azt az értéktöbbletet, melyet a vagyon értékének két különböző időpontban összehasonlítása a későbbi időpont javára eredményez. Ha értéktöbblet helyett értékcsökkenés mutatkozik, vagyoni kárról szólunk. Ezek a fogalmak a büntetőjogban is nagy szerepet játszanak, mindazokban az esetekben, melyekben a vagyoni H.a büncselekmény tényálladékának tárgyi eleméhez tartozik s azoknak helytelen értelmezése a büncselekmény tényálladékának aggályos s a jogrend igényei által nemcsak nem igazolt, de egyenesen igazságtalan kiterjesztésére vezethet. Nem ritka eset, hogy rosszhiszemü adósok csalás miatt panaszt emelnek a hitelező ellen, aki ravasz fondorlatokhoz s adósának megtévesztéséhez kénytelen volt folyamodni, hogy követeléséhez jusson. A vagyoni H. és kár helyes fogalma a csalást az ily esetekben elvileg kizárja. A hitelező nem H.-ra tesz szert, midőn csak azt kapja meg, ami neki jár, ami tehát már ugyis vagyonának részét képezi; az adós nem panaszkodhatik károsodásról, mert a szolgáltatás által aktiv vagyona igaz hogy csökkent, de minthogy azzal adósságát törlesztette, passzivája is ugyanannyival kevesbedett, a vagyonmérleg tehát változást nem szenvedett.
minden házi állat, melyet azért tartanak, hogy tulajdonosának bizonyos szolgálatokat tegyen; ilyen p. a bérkocsis lova, a jármosökör, a fejőstehén, melyet főleg csak tejtermelés végett tartanak.
az ingatlan vagyon használatának átengedéseért fizetett dij. L. Bérszerződés, Farm és Haszonbérlet.
az olyan kétoldalu jogügylet, amelyben az egyik fél, t. i. a bérbeadó, bizonyos ellenszolgáltatás fejében a másik félnek, t. i. a bérlőnek tartósabb használatra enged át olyan javakat, amelyeknek gazdasági hasznosítása az üzem egyéb technikai feltételei mellett bizonyos idő lefolyását tételezi fel. A haszonbérlet tárgyai lehetnek részint testes javak, különösen ingatlanok, részint testetlen javak, p. iparjogok, kereskedő üzletek stb. Ellenszolgáltatásul részint készpénzben, részint az illető bérjószág hozadékának természetben nyujtandó hányadrészében állapíttatik meg a haszonbér. A H. közgazdasági előnye tulajdonképen összeesik annak magángazdasági előnyeivel s abban áll, hogy olyan egyének, akik az illető bérjószágokkal nem rendelkeznek, de megfelelő tőkéjük és üzleti szakértelmük van, azok a H. által jövedelemre tesznek szert; másfelől pedig az illető bérjószágok azon tulajdonosai, akik a szükséges üzleti tőke és szakértelem hiányában vagy éppen nem, vagy csak csekély eredménnyel tudnák jószágaikat gyümölcsöztetni, csupán a H. utján érhetik el az illető jószágok megfelelő jövedelmezőségét. Szóval a H. utján bizonyos tőkék megfelelőbb elhelyezésre találnak, bizonyos jószágok pedig nagyobb jövedelmezőségre tesznek szert. A H. kiválóan a mezőgazdaságban találja meg nagyobbmérvü alkalmazását, ahol a gazdasági kulturának magasabb foku fejlettségét tételezi fel. A népesség szaporodása és a termelvények áremelkedése ugyanis szükségessé teszi azt, hogy a mezőgazdasági termelés hozadéka fokoztassék; másfelől ezzel egyidejüleg az iparnak és kereskedelemnek jövedelmezősége csökkenvén, az itt szerzett tőkék a mezőgazdaság terén keresnek alkalmazást. A föld járadéka a H.-nél a többi jövedelemtől külön válik s ezt a bérlő a tulajdonosnak tartozván kifizetni, kénytelen lesz a föld nagyobb jövedelmezőségére törekedni. A tőke tehát nem a drága telek megszerzésére, hanem az üzem berendezésére fordíttatik, egy szóval a H. által a munkamegosztás a mezőgazdasági termelés keretében is megtalálja megfelelő alkalmazását és a nemzetjövedelem fokozására vezet. A haszonbérleti rendszer hátrányai azon körülménynek a következményei, hogy a haszonbérlő a reá nézve idegen föld iránt nem érdeklődik. Együtt jár ezzel az a veszedelem, hogy a haszonbérlők a népességnek olyan mozgékony elemét képezik, amely a viszonyok változásával gyorsan elvonul a termeléstől; másfelől pedig ugyancsak a H. rendszere teremti meg a földbirtokosoknak azon tétlen arisztokráciáját, amely nem igen érdeklődik a földbirtok iránt s azon semminemü javításokat nem tesz. Az abszentizmus kifejlődésének szintén jelentékeny előmozdító tényezője a H. nagyarányu kifejlődése.
l. Bérszerződés és Haszonbérlet.