Haszonbérszerződés

l. Bérleti szerződés.

Haszonélvezés

(Usus fructus), személyes szolgalom, melynél fogva a jogosított (usu fructuarius) idegen dolgot, gyümölcseivel együtt korlátlanul, tehát a tulajdonosnak teljes kizárásával, de állagának sérelme nélkül, használhat és élvezhet. A római jog ezt igy fejezi ki: «Usus fructus est jus alienis rebus utendi fruendi, salva rerum substantia». A használattól (l. o.) tehát abban különbözik lényegesen, hogy mig amott a használat mértéke a jogosítottnak személyes szükséglete, a H.-nél az egyedüli korlátot a dolog állagának kimélete képezi. Elhasználható dolgokon (quae usu consummatur) H. tulajdonképen fogalmilag lehetetlen, mert az ily dolgok állaguk sérelme s teljes elhasználás nélkül nem használhatók. A római jog azonban ily tárgyakon is megengedte oly jognak engedélyezését, mely hatásában a H.-sel azonos; ezt a H.-t quasi usus fructusnak nevezték. A dolog (res fructuaria) a jogosított (quasi usus fructuarius) tulajdonává lesz, aki azt elfogyaszthatja, de jogának lejártával a dolgot ugyanabban a mennyiségben és minőségben visszaadni tartozik. A H. tárgyát tehát tulajdonképen nem a dolog, hanem annak értéke képezi. Megjegyzendő azonban, hogy elhasználható dolgokat esetleg elhasználhatatlan dolgokká lehet tenni, p. pénzt, kamatozó tőke alakjában, amelyre engedett H. csak a kamatoknak élvezetére terjed. A jogosítottat a szolgáló dolog minden rendes és rendkivüli jövedelmei illetik. A szolgáló telekben talált kincsre azonban az osztr. polg. tkv. kifejezett rendelkezése szerint nincs igénye. A jogosított köteles a jogot a szolgáló dolog kimélésével gazdászatilag (civiliter) gyakorolni, a dolognak jókarban tartásáról gondoskodni, s a H. lejártával a dolgot a tulajdonosnak visszaadni. A dolgot eddigi gazdászati rendeltetésétől elvonni, azt átalakítani v. lényegesen megváltoztatni a haszonélvező nincs jogosítva. Jogosulatlanul tett változtatások esetében a dolgot saját költségén előbbi állapotába visszahelyezni köteles. A szolgáló dolog rendes fentartásának költségeit a haszonélvező viseli. A tulajdonos biztosítékot követelhet, ha a haszonélvező magatartása jogait veszélyezteti. A H. elidegeníthető és megterhelhető; az elidegenítés folytán azonban a jognak tartalma változást nem szenvedhet. Valakinek egész vagyonára kiterjedő H. a vagyonhoz tartozó egyes dologra vonatkozó H.-nek tekintendő. Ingatlan dologra harmadik személyek irányában való joghatállyal H. csak nyilvánkönyvi bejegyzés által szerezhető. A H. az időnek lejártán kivül, amelyre szól, s egyéb általános megszünési módokon kivül, mint egyéb idegen dologra vonatkozó jogok, confusio, vagyis a H.-nek s a szolgáló dolog tulajdonának egy személyben egyesülésével, a nyilvánkönyvileg bejegyzett H. azonban ebben az esetben is csak nyilvánkönyvi kitörlés után szünik meg.

Haszonfa

(növ.), azok a fák és cserjék, amelyek fája több-kevesebb haszonnal használható és értékesíthető, azért gyakrabban erdészeti gondozásban részesülnek. Ujabban a külföldi H.-t parkba, sőt erdőbe is kezdik ültetni, de még ennek sikerültéről birálatot mondani korán lenne. A H.-hoz tartozik az épületfa, a szerszám, butor és házi eszközök fája, a tüzelőfa, a kerítésfa, a diszlombnak használt fa (borostyán), a cserzőfa, a gyántázófa, a szénégető fa (bikk, éger, fenyő stb.), seprőnek való (nyirfa), a festékfa, takarmánynak való fa (koronafa, hárs, kőris, eperfa stb.), olajfa, hizlalófa (makk) és gyümölcsfa.

Haszonkilométer

Hogyha a lokomotiv maga szalad, akkor üres menetet, ha az állomáson vonatok rendezésére használjuk, tolató szolgálatot végez; azonban ha a lokomotiv terhet vontat, akkor teljesítményét, illetve az általa befutott ut hosszát kilométerekben kifejezve H.-nek nevezzük. Az előbb említett tolatások, nemkülönben a gőztartás idejét az összehasonlító vasuti statisztika szerkesztésekor szintén átszámítjuk bizonyos arány alapján H.-nek, még pedig 1 tolatási órát 4,5 km.-nek, 1 gőztartási órát 1,5 km.-nek számítunk, ellenben az üres menetet mint ilyent mutatjuk ki. 1890. az üresmenet a H.-ekhez viszonyítva volt:

a német vasutaknál	5,79 %
az osztrák és magyar vasutaknál	4,61 %
a többi egyleti vasutnál	3,6 %

1892. a m. k. államvasutak lokomotivjainak teljesítménye volt:

Haszonkilométer	39176403 km.
Előfogatu menet	905640 "
Üres menet	2798108 "
Tolatás és gőztartás	4803166 "
Összes menet	47683317 km

A szállított teherre vonatkoztatva a m. kir. államvasutak teljesítménye volt: 9578912500 elegytonna, vagyis 3198850093 tiszta tonnakilométer.

Haszonkölcsön

(Commodatum), elhasználhatatlan dolognak ingyenes, visztehernélküli használatának meghatározott időre átengedése. Az ingyenesség által különbözik a H. a bérlési és haszonbéri szerződéstől, a határozott idő által a precariumtól. A H.-t vevő (commodatarius) a dolgot csak a szerződés értelmében használhatja, ez idő lejártával pedig a H.-t adónak (commodans) visszaadni köteles. A római jogban az u. n. neves reálszerződésekhez tartozik, mert a kötelem a dolog átadásával s átvételével keletkezik; neves, mert a kötelemből származó keresetnek saját neve van (actio commodati). A H.-t adó a dolognak hiányaiért nem felelős, de ha az előtte ismeretes hiányokat a szerződés létrejöttekor elhallgatta, az ez által okozott kárt megtéríteni tartozik. A H.-t vevő, ha a dolgot szerződésellenesen használja, a véletlenért is felelős. A római jog ezt lopásnak tekintette. Ily esetben, valamint ha a H.-t vevő a dolog állagát hanyagsága által veszélyezteti, ha a dologra a haszonkölcsönt adónak előreláthatlan szüksége támad, ha a vevő meghal, az adó a dolgot a szerződés lejárta előtt is visszakövetelheti.

Haszonteher

a szállítandó, illetve fuvarozandó áru sulya (l. Dijszabás). A tiszta tonnakilométerek kimutatásakor ez a suly vétetik számításba (l. Holtteher).

Haszonvételek

l. Regálé.

Haszon-vonatkilométer

Mint a haszonkilométer cimszóban megkülönböztettük a lokomotivok teljesítményét, akként a vonatoktól befutott utakat is osztályozzuk és a fizető áru avagy a fizető személyek, tehát utasok szállítására használt vonatok utjának összegét km.-ben kifejezve nevezzük H.-nek. A vasutak teljesítményének megitélésekor többek között ez utóbbiakat is összehasonlítjuk, s ismertetésként közöljük az 1891. év eredményeit. Ez évben ugyanis egy pályakilométerre (l. o.) átlag jutott H.:

a m. k. államvasutakon	4738
a többi magyar vasutakon	3842
a helyi érdekü vasutakon	1546
az összes osztrák vasutakon	6046
porosz vasutakon	8709
bajor "	6426
svájci "	6286
francia államvasutakon	4816
dán vasutakon	3878
svéd "	3254
norvég "	2729
spanyol "	3256

Hászun

Antal, örmény származásu bibornok, szül. Konstantinápolyban 1809 jun. 13., megh. Rómában 1884 febr. 28. Elemi tanulmányainak végzése után Rómába ment, hol az Orbán-féle kollégiumot elvégezve, 1832 szept. 5. pappá szentelték fel. Innen hazájába visszatért s előbb mint segédlelkész, később mint plébános oly sikerrel működött, hogy rövid idő alatt a szentszék az őrmény patriárka mellé ánárzábai érseki cimmel segédpüspökké nevezte ki. 1846. konstantinápolyi érsek és örmény patriárka lett s mint ilyen különösen egyházi és nőnevelési intézetek létesitése által szerzett érdemeket. 1880 nov. 13. bibornokká neveztetett ki, mely méltóságra eddig a keleti egyházból csak egyetlen férfiu - Bessarion - tudott emelkedni. 1882. megülte 50 éves papi jubileumát.

Hat

kettőnek és háromnak szorzata, tehát a legkisebb szám, mely két egymástól különböző törzsszámnak szorzata.

˙