l. Érték.
a kereskedelemben általában, a tőzsdén különösen az az időpont, amelyben valamely ügyletből eredő kötelezettség teljesítendő. A H. lehet a szerződő felek között való megállapodás szerint tetszés szerint választva, vagy pedig a kereskedelmi szokások szerint a gyakorlatba átment időpont. Régebben a legszokásosabb H. volt valamely vásár vagy bucsu. Az ügyletek az egyik vásártól a másikig, az egyik bucsutól a másikig köttettek. Most a legszokásosabb H. a hónap közepe (medio) v. a hónap vége (ultimo), továbbá a hónap harmada. A gabonaüzletben a legszokásosabb H. a tavaszi és őszi. A tavaszi H. alatt március és április, az őszi H. alatt szeptember és október, értendők; tengerinél május - junius, junius - julius, julius - augusztus és augusztus - szeptember; repcénél augusztus - szeptember és szeptember - október képezik a leggyakoribb H.-t. Szokásos H. továbbá «a hajózási idő megnyilta után». A hajózási időnek a tőzsde tanácsa által évenkint közhirré tett megnyiltától számítandó hat hét leforgása a teljesítési H. L. Határidőüzlet és Szállítási határidő.
alatt értjük egy közös középhatáridőnek kiszámítását több, különböző időben esedékes, nem kamatozó tőke számára. Hogy ha t1 tőke n1 nap mulva, t2 tőke n2 nap mulva és t3 tőke n3 nap mulva esedékes, akkor a középhatáridő, amikor a t1 + t2 + t3 tőke egyszerre fizethető
Határidőüzlet
a kereskedelemnek az az ága, melynél a szerződő felek nem kivánják a szerződés alapját képező cikk azonnali szállítását vagy átvételét, hanem az üzlet teljesítésére egy későbbi időpontot tüznek ki. A H. a szállításra kötött üzleteknek egyik fajtája és abban különbözik ettől, hogy a H.-nél csak egy minimális mennyiség vagy ennek a többszöröse képezheti az üzlet alapját. Ezt a minimális mennyiséget kötésnek (l. o.) nevezik. E minimális mennyiség vagy kötés a különböző cikkekre és a különböző kereskedelmi emporiumokban különböző. A budapesti áru- és értéktőzsde jogszokásai szerint az áruüzletben határidőre szóló kötlevelek (l. o.) gabonanemüeknél csak egyezer, olajmagvaknál és hüvelyes veteményeknél csak ötszáz métermázsáról, szilvánál és szilvaiznél százzal osztható számu métermázsáról állíthatók ki. Az értéktőzsdén egy tőzsdei kötés v. tőzsdei tétel a százalékok szerint árult értékpapiroknál a névérték szerinti 10000 koronát tesz ki, a darabszámra árult értékpapiroknál pedig rendszerint 25 darab. Kivételt képeznek ez alól a nyereménykölcsönök, melyeknél 5000 koronanévértékü kötvény egy kötés, továbbá oly összegekről szóló kötvények, melyek névértéke hárommal osztható és melyeknél 9600 korona egy kötés. Az Első magyar általános biztosító-társaság és a Pesti hazai első takarékpénztár részvényeinél 1 részvény, a drágább helyi értékeknél (l. o.) 5 és az olcsóbaknál 10, a kis sorsjegyeknél 50 és a jósziv-sorsjegynél 100 darab képez egy tőzsdei kötést. E minimális mennyiségen kivül az áru minősége is korlátozva van a H.-re vonatkozó tőzsdei szabályokban, szokványokban (l. o.). Egy további kriteriuma a H.-nek az, hogy a szállítási időpontok sincsenek a szerződő felek tetszésére bizva, hanem az ügylet csak bizonyos, a tőzsdei szokványok által szabályozott határidőre (l. o.) szólhat. A H. egyik fontos mozzanata továbbá a felmondás (l. o.). Az eladó ugyanis köteles az eladott áru szállítását a kikötött határidőn belül a vevőnek felmondani. Az e célokra szolgáló felmondó levelek a tőzsdén a szokványokban megállapított időben és szabályok szerint kiállítva kell átadni. Ugy a felmondó levelekre, mint a kötlevelekre határozott formulárék vannak előirva. Ha a kötlevél hátiratozással át volt ruházva, akkor a felmondó levél az első vevőtől kézről-kézre tovább megy az utolsó vevőig, ki a felmondás alapján a fennálló helyi szokások szerint a felmondott árut köteles átvenni. A budapesti áru- és értéktőzsde áruüzleti jogszokásai szerint mindazok, kik kötlevelek birtokában vannak, az ugyanazon határidőre s ugyanazon áruról szóló kötések lebonyolításában részt vehetnek, akép, hogy a valamely kötlevél alapján felmondott árumennyiséget vagy maguk átvehetik, v.az átvételt átutalhatják másra, kivel külön kötlevél alapján ugyanazon mennyiségü és nemü és ugyanazon határidőben szállítandó áru szolgáltatására szerződtek. Ez utóbbi esetben a felek közt csupán az az árkülönbözet számoltatik el, mely az átutalt és a saját kötlevélben kikötött vételár közt mutatkozik, mig a tényleges átvételt az a fél teljesíti, ki azt másra át nem ruházta. A felmondott áru átadása és átvétele a felmondás ötödik napján reggeli nyolc órakor kezdendő meg. Az átvételre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint aminők a kész áru átvételére szolgálnak. Az értéktőzsdén a H. az, amelynek kötésekor öt napnál messzebbre eső teljesítési határidő lett megállapítva. Ezek az ügyletek lebonyolításuk módjára nézve vagy közvetlen ügyletek, melyeknek teljesítése a lejárat napján közvetlenül történik, vagy leszámolás (l. o.) utján lebonyolítandó ügyletek, melyeknek lebonyolítása a lejárat napjára következő legközelebbi leszámolásban történik. A határidőre kötött ügyleteknél külön leszámoló rend (l. o.) van érvényben. A H. bizonyos értelemben üzérkedési üzlet és belsőleg nem különböztethető meg a szállítási ügylettől; ugyanoly irányban hatnak mint ezek; az uralkodó irányt jobban kifejezésre juttatják és megkönnyítik az adás-vételi megbizások végrehajtását. A H. egészséges irányban gyakorolva, gazdasági jelentőséggel bir és ennek megfelelő jogosultsága is van; mert nem tagadható, hogy az a spekulativ törekvés: olcsó áraknál bevásárolni és a határidő lejártával az áremelkedésből nyereséget huzni, ellensúlyozza az árak folytonos esését, épugy mint magas áraknál az ellenirányu spekuláció az emelkedő ármozgalmat akadályozni képes. Mindamellett a H. sok helyen nem tekintetik reell kereskedelmi ügyletnek, hanem csak különbözeti üzletnek (l. o.). A H. barátjai tagadják ugyan, hogy a H. tisztán különbözeti ügylet, amennyiben joggal hivatkoznak arra, hogy a H.-re vonatkozó minden kötlevélben ki van mondva, hogy az eladott áru a vevőnek készpénzfizetés ellenében tényleg szállíttatik is, hogy tehát a szerződő felekben tényleg megvan az a szándék, hogy az árut szállítsák, illetőleg átvegyék, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben ez nem áll, mert egyes-egyedül csak a különbözetre játszanak. Minden kereskedelmi piacon az illető tényezők hivatása arról gondoskodni, hogy a H. ne fajuljon el tisztán különbözeti üzletekké.
a községi határ, esetleg egyes birtokok határának megállapítása céljából, hatósági közegek és szakértő tanuk jelenlétében eszközölt megszemlélése a határvonalaknak, mely alkalommal megrongált határjelek egyuttal helyreállíttatnak. Birtokok átadásánál és vitás kérdések esetén nyer alkalmazást. Némely vidéken évenkint bejárják a község határát, esetleges határcsorbítások helyreigazítása céljából. L. még Földkultusz.
Határkőnek, a határ megjelölésére szolgáló jelzőnek vagy más tárgynak károsítási szándékkal megsemmisítése, elvitele, v. áttétele. Mint vétség, 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő (btkv 407. §). Ez a § a magánbirtok határainak védelmére szolgál. Az ország, törvényhatóságok s községek határainak büntetőjogi védelméről az 1891. XLI. t.-c. gondoskodik. Megkülönböztetendő: 1. a határjeleknek szándékos és jogtalan megsemmisítése, kidöntése, szétrombolása, felismerhetetlenné tétele v. áthelyezése; 2. egyszerü megrongálása, a feliratnak olvashatatlanná v. felismerhetetlenné tétele. Büntetés: országos határjeleknél az első esetben 3 évig, a második esetben 6 hóig, törvényhatósági v. községi határoknál 1 évig, illetve 3 hóig terjedhető fogház. A kisérlet büntetendő. Polgári vagy katonai hatóságok által felállított földmérési jelek szándékos megsemmisítése v. megrongálása 3 hóig terjedhető fogházzal büntetendő. A bünvádi eljárás valamennyi esetben hivatalból indítandó meg.
a községi földbirtokra vonatkozó azon intézmény, mely szerint egy község határához tartozó szántóföldet közös vetésforgó szerint kezelnek. Hazánkban a H. rendszerint a háromnyomásos rendszerre vonatkozik. A község határát e szerint 3 dülőre osztják, melyek egyikét fekete ugarnak hagyják, másikat őszi, harmadikat tavaszi gabonával vetik be. Az ugart követi az őszi, ezt a tavaszi gabona. A közös fordarendszerrel karöltve jár az ugar- és tarlóföldek közös legeltetése. Minthogy a H. a birtokost birtoka szabad használatában korlátozza, annak okszerü kihasználását meggátolja, az agrártörvényhozás feladata a H. megszüntetésére módot nyujtani.
A vasutak birtokát a kisajátítás (l. o.) befejezése után elhatárolják, azaz határának törési pontjaira H.-veket helyeznek. E H.-veket folyószámmal látják el. Ujabban a helyi érdekü vasutak mentén takarékoskodás, illetve az első befektetési költség apasztása céljából facövekekkel jelölik meg a törési pontokat. Ezeket határkaróknak hivják. Ezek mellé célszerü fát ültetni, hogy ellenőrzésük könnyebb legyen. L. még Fixpont.
(bány.), az adományozott bányatelkek között fenmaradó és egy bányamértéknél kisebb terület.
egész határok fölvétele közönséges mérnöki módszerekkel. Nem egyes telkekből indulunk ki, hogy részekből tegyük össze az egészet, hanem először tekintet nélkül a telekhatárokra, háromszöghálózatot készítünk s ehhez csatoljuk a telekmérést. Különösen nálunk a tagosításoknál fordul elő.
(bány.). A bányamivelés végett adományozott telkek rendesen határtalan mélységig terjednek, de megtörténik sokszor, hogy a vállalkozó a telke alatt bizonyos mélységen tul található erek miveléséről lemond, v. azt a mélységet más vállalkozónak eladja. Az ő telkének mélysége akkor szintes sikkal végződik, és azt mondják, hogy mélysége határos.