Hatszöges kristályrendszer

a kristálytanban mindazon kristályok összesége, melyekben hét szimmetria-sik van, melyek közül hat hármasával egymással egyforma, a hetedik, a fő szimmetria-sik, amazoktól különböző. Négy tengelyt vehetünk fel bennük, melyek közül 3 egyenlő és 60°-u szögben hajlanak egymáshoz, a negyedik hosszabb v. rövidebb és mind a 3 tengelyre merőleges. A név: H. vagy hexagonális kristályrendszer arra vonatkozik, hogy az egyszerü, közönségesebb alakok bázisos metszete szabályos v. szimmetrikus hatszögek. Egyéb nevei: romboédrikus kristályrendszer, monotrimetrikus kristályrendszer. A különböző tengely a főtengely, az egyenlők a melléktengelyek. Megkülönböztetünk teljes és feles H.-beli alakokat. Teljes alakok: 1. Hatszöges piramis, közös alapon két hatoldalu piramis; 12 egyenlő háromszögü lap zárja be. Van normális v. törzspiramis v. protopiramis (P. v. 1011), másodrendü piramis v. diagonális vagy deuteropiramis (2 P2. v. 1121). 2. Tizenkétoldalu piramis v. dihexagonális piramis v. dodekagonális piramis, közös alapon két 12 oldalu piramis; 24 egyenlő háromszögü lap zárja be; csakis egyféle lehetséges, melynek jele: m Pn v. h i k l. 3. Hatszöges oszlop v. prizma, a főtengellyel egyközös hat lappal; van törzsoszlop v. protoprizma v. normális hatszöges piramis (Ľ P. v. 1010) és másodrendü v. deuteroprizma v. diagonális hatszöges piramis (Ľ P2. v. 1120. 4. Tizenkétoldalu oszlop v. dihexagonális prizma v. dodekagonális hatszöges piramis a főtengellyel egyközös 12 lappal, csakis egyféle lehetséges, jele: Ľ Pn v. h i k o. 5. Véglap vagy pinakoid (bázis) a főtengely két végén (o P v. 0001). Feles alakok: 6. Romboéder, a hatszöges piramis feles alakja, hat rombus laptól bezárt alak, lehet hegyesebb, tompább, aszerint amint hegyesebb vagy tompább piramisnak felelnek meg. Jele: m R v. h o h l. 7. Szkalenoéder, a hatszöges piramishoz hasonló alak, ugyanannyi lappal, csakhogy a bázis-élek zegzugosak, a sarkélek nem egyformák. Feles alakja a 12 oldalu piramisnak. Jele: m R n v. h i k l. Lehetségesek még negyedes alakok is és pedig trapezoéderes meg romboéderes tetartoédria (negyedalakuság). A H.-ben kristályosodó ismertebb ásványok: quarc, mészpát, dolomit, apatit, berill, magnezit, turmalin, chabasit, korund stb.

Hátt

(arab) a. m. irás, átvitt értelemben szépirás. L. Hátt-i-serif.

Hattala

Márton, szláv nyelvész, szül. Trsztenán (Árva vm.) 1821. Teologiát tanult Nagyszombatban és a bécsi Pázmáneumban, hol nagy kedvvel foglalkozott a szláv nyelvek tanulmányozásával. Már mint hodrusbányai káplán döntőleg szólalt fel a felvidéken folyt ama nagy nyelvharcban, melyet a bernolakisták és Stur (a cseh-tót és liptói tót nyelvjárás) hivei küzdöttek egymással; ez utóbbiaknak adván igazat. Felszólalásának az az eredménye lett, hogy a tót irodalom jelesebbjei 1851. Pozsonyban gyültek össze (hol ekkor H. a kat. gimnáziumon mint segédtanár működött) s ott elfogadván H.-nak a tót irodalmi nyelv megállapítására célzó nyelvtani javaslatait, őt bizták meg, hogy irja meg a tót irodalmi nyelv nyelvtanát, melyet H. 1852. ki is adott, s mely azóta máig a tót irodalmi nyelvnek irányadó nyelvtanául szolgál. Nyelvészeti működésének elismeréseül 1856. a prágai egyetemhez nevezték ki nyelvtanárnak. Számos műve jelent meg cseh nyelven is. A tót irodalomban számot tevő művei a következők: Grammatica linguae slovenicae collatae cum proxime cognata bohemica (Selmecbánya 1850); Kratká mluvnica slovenska (Rövid tót nyelvtan, Pozsony 1852); Srovnávaci mluvnice jazyka çeského a slovenského (A cseh és tót nyelv összehasonlító nyelvtana, Prága 1857); Mluvnica jazyka slovenského (Tót nyelvtan, I. r. Pest 1864. II. r. Besztercebánya 1865).

Háttaraj

(állat), általában az állatok hátoldalán emelkedő, majd sima, majd fogazott bőrkiemelkedés, különösen pedig a halak és gyikfajok, kétéltüek hátán végig vonuló bőrkiemelkedés.

Hatteras

hegyfok, l. Albemarle-sound.

Hátt-i-humájun

(arab) a. m. császári irat. E rendeletet a hátt-i-serif kiegészítésére 1856. adta ki a szultán, amelyben a régi rendelet hiányait pótolja és ujabb jogokat biztosít alattvalóinak.

Hattingen

város Arnsberg porosz kerületben, 13 km.-nyire Bochumtól, a Ruhr és vasut mellett, (1890) 7248 lak., posztószövéssel és vasiparral.

Hátt-i-serif

(arab) a. m. magas irás, szultáni rendelet. E történeti nevezetességü rendeletet tudvalevőleg Abdul-Medsid szultán adta ki 1839. a Jeni-szerájnak egyik kioszkjában Gül-háneban (Rózsaház), amiért is e rendeletet Gülháne-i hátt-i-serif-nek (rózsaházi magas rendelet) is nevezik. Ez alkalommal az európai nagy hatalmak követei és országa katonai és polgári hivatalnokai jelenlétében felolvastatta e redeletet, jobban mondva alkotmánytervezetet, melyben népének, vallás és nemzetiségi különbség nélkül, vallás- és politikai szabadságot igér, hogy a Balkán félsziget forrongásait és lázadásait lecsillapítsa. Ez okmányt a szultán nagyvezére Resid pasa olvasta föl.

Hatto

(ó-német: Hatbus vagy Hadu a. m. a háboru, a háboru istene). I. H. mainzi érsek szül 850., megh. 913 máj. 15. Arnulf király kegyence volt, ki őt a mainzi érseki székbe ülteté. Már Arnulf alatt is, de különösen Gyermek Lajos idejében (kinek gyámnoka volt) tevékeny részt vett a politikai életben; szintugy I. Konrád alatt. Küzdött nevezetesen a német birodalom egységeért; de midőn Szász Henrik herceget, I. Konrád vetélytársát, egy arany lánccal meg akarta fojtani, terve felfedeztetvén, Henrik őt türingiai birtokaitól megfosztotta. Halála után több kalandos történetnek lett hőse, különösen Szászországban, hol őt a nép árulónak és gonosztevőnek tartotta, s kegyetlen halált gondolt ki számára, mely mondát azonban sokan II. H. mainzi érsekre (968-970) vonatkoztatnak (l. Egértorony). A történelem H.-t ügyes és derék, bár szigoru államférfiunak ismeri, ki a királyságot a fejedelmek kapzsisága ellen sikerrel védelmezte. V. ö. Böhmer-Will, Regesta archiepiscoporum Maguntinensium I. (1877).

Háttüz

általában a csapatok háta mögött rendezett puska- vagy ágyutüz; különösen a hadsereg háta mögé állított ágyutelep, mely a netalán hátul kerülő ellenség ellen működik.


Kezdőlap

˙