l. Saône.
l. Savoie.
l. Vienne.
(franc., ejtsd: ót volé) a. m. az előkelő társaság.
(franc., ejtsd: ogú), a vadpecsenye ize hosszas pácolás után.
(ejtsd: omoń), város Nord francia départementban, 5 km.-nyire Maubeugetől, a csatornázott Sambre és vasut mellett, (1891) 10238 lak., nagy vasművekkel és kémiai gyárakkal.
l. Domboru mű.
(ejtsd: aüi), 1. Bálint, H. René Jusztin öccse, francia pedagogus, szül. 1745 nov. 13., megh. Párisban 1822 márc. 18. Párisban tanítóskodott és 1784. vakok számára tanítóintézetet alapított, melyet 1791. az állam vett át. 1806.Pétervárott alapított ilyenféle intézetet s 1817-ben működött benne. Műve: Essai sur l'éducation des aveugles (Páris 1786). V. ö. Klein, Geschichte des Blindenunterrichts (Bécs 1837); Skrebitzky, V. H. á Saint-Pétersbourg (Páris 1884).
2. H. René Jusztin, francia mineralogus, szül. St. Justban (Pikardia) 1743 febr. 28., megh. Párisban 1822 jun. 3. Husz éven át mint pap Lemoine biboros kollégiumában tanított, egyideig adjunktusa volt a francia akadémiának, 1793. a Commision des poids et des mesures titkára, 1794. a bányászati akadémia ásványgyüjteményének főfelügyelője és az École normale tanára, 1802. a természettudományi muzeumi és egyetemi tanár lett. Korszakalkotó a H.-tól felfedezett az a törvény, mely szerint egyazon ásvány kristályai egy alapformára vezethetők vissza, mely a matematikai kristálytan alapját vetette meg. H. művei: Essai d'une théorie sur la structure des cristaux (Páris 1779); Traité de minéralogie (Páris 1801, 2 köt., atlasszal; uj kiad. 1822); Tableau comparatif des résultats de la cristallographie (Páris 1809); Traités des caracteres physiques des pierres précieuses (u. o. 1817); Traité de cristallographie (Páris 1822, 2 köt., atlasszal). Traité élém. de physique (Páris 2. köt. 3. kiad. 1891).
Kovasavas ásvány a szodalit csoportból, szabályos rendszerü és pedig rombtizenkettős kristályai v. egyesen v. csoportos szemekben bennőve fordulnak elő fiatalabb koru lávákban (augit- és leucitláva), bazaltokban és néha fonolitokban. Vegyi összetétele: Nátronmészaluminiumszilikát kénsavval; 2 (Na2Ca) Al2 (Si O4)2 + (Na2 K2 Ca) SO4; a Monte Sommainak összetétele; Si O2 = 34,06 Al2 O3 = 27,64 Ca O = 10,60 Na2 O = 11,79 K2 O = 4,96 S O3 = 11,25 Cl nyoma. Szinök kék, veres, sárgás, feketés vagy zöldes, ritkán szintelen, áttetsző, üveg- v. zsirfényü, K. 5,5-6. Töm. 2,4-2,5. Kék szinét az ultramarinhoz közelálló vegyi összetétele okozza. Savak megtámadják és kocsonya-alakban bontják, Ba Cl2-al oldhatatlan fehér csapadékot képez. A leucit lávákban augit vagy nefelin társaságában néha meglehetős sürüen van kiválva s ilyenkor leucitofir helyett haüynofir nevet visel a kőzet. Régibb közetekben nem ismeretes.
(növ., behegedés, hegedés szövete, callus). Diószegiék igy nevezik a kertészek kalluszát. Leves, taplós-porcogós szövet, mely a növényeknek lecsonkított, megmetszett v. ojtáskor lemetszett helyeit behegeszteni v. a párosított részekeket összeforrasztani szokta. A dugványok metszett lapján is kell képződnie, mielőtt gyökeret bocsátana. Ez vagy a H.-on tör keresztül vagy közel hozzá, de mindig a kambiumból képződik. A vékonyabb H.-on gyorsabb a gyökér képződése, mint a vastagabbon.