l. Agence Havas.
Oláhország régi magyar neve.
v. flóravidék (növ.). Havasalj (alhavas, regio subalpina v. montes subalpini) általában a havasok körül levő hegyek és völgyek, ahol még más hegyekétől eltérő, inkább havasi növényzet uralkodik. H.-nek nevezzük a törpe fenyőnek a havasok csúcsa alatt levő övét is, de ezt a cserjefát nálunk néhol a zöld égerfa v. a törpe boróka helyettesíti. Ez öv felső határáig (a Bihartetőn 1425-1848 m.) terjednek az állatok, feljebb már csak kevés hat (zerge). Fűtenyészete buja (Gentiana, Campanula, Cortusa, Symphyandra, Adenostyles, sisakvirág, Doronicum); itt hemzseg a fenyvesbogyó s a szép Bruckenthalia cserjécske. Terjedelmes havasi ingovány v. felláp is van rajta.
(Nagy-D.), kisközség Bihar vmegye belényesi j.-ban, (1891) 1266 oláh lakossal.
vagy Havasalföld, Oláhország régi magyar neve.
A havaselvi (oláh) vajdák, mint Magyarország hübéresei a pénzverési joggal is fel voltak ruházva s ezt a török hódoltság koráig gyakorolták is. Első vajda, ki érmeket veretett, I. Vlad Bassararaba volt (1360-1373). Érmei feliratai: + M(oneta) Ladislai Vajvode + Transalpini. Az érmek egyik oldalán a cimerpajzs látható Magyarország nyolc váltakozó csikjával, mely cimert alkalmasint Róbert Károly adományozta a Bassarabáknak mint magyar hübéreseknek. Pénzeket verettek még, de többnyire szláv körirattal; Dan Radul fia, I. Mircse bátyja, I. Mircse 1383-1418, Péter, Mihály, II. Mircse 1419-1420, II. Vlád 1431-1445, IV. Vlád (Czepelus) 1456-62 és 1477-79, V. Vlád, I. Radul, Mihály Radul 1658-1659, Vitéz Mihálytól és Brankován Konstantintól csak emlékérmeket ismerünk. Az oláh érmekről irtak: Sturdza Demeter a bécsi Num. Zeitschriftban 1875. IV. és Réthy László az Archeologiai Értesítőben. (A Dobóczky-féle oláh éremgyüjtemény; Redwitz Miklós szörényi bán érmei.)
v. Havasi billegető (állat), L. Billegetőfélék.
(Rosalia alpina L.), a fedelesszárnyu bogarak rendjébe, a rejtve ötlábtőizesek csoportjába és a cincérek családjába tartozó bogárfaj. Fekete, szárnyfedőin kékesszürke haránt szőrpamatokkal. 20-36 mm. hosszu. Középeurópában, ugy hazánkban is a Kárpátokban, nem ritka. Álcája bükkfában él. L. még Cincérek.
(Ruticilla carii Gerb.), az éneklő verébalkatuak rendjébe, a rigófélék családjába tartozó madárfaj, mely igen hasonlít a hegyi csalogányhoz. A him és a nőstény egyenlő szinezetü, szürke, barna szárnyakkal. Költözködő madár. Magyarországban különösen az északi és az északkeleti Kárpátokban található. Kitünő énekes.
(állat), l. Csattogányfélék.