cimet adta a nemzet Deák Ferencnek (l. o.).
Tárgya a lakóház. Az adóztatás módja a ház használati módja szerint kétféle. Vagy a tulajdonos maga lakik benne, vagy pedig bérbe van adva; az előbbi esetben a ház használati értéke, az utóbbiban a bérjövedelem szolgál alapul, ennek megfelelően a H. vagy házosztály-adó v. házbéradó. A H. behozatott nálunk az 1850 márc. 4. nyiltparanccsal. Egyéb törvények, melyek a H.-ra vonatkoznak a következők: 1868. XXII., 1870. LI., 1873. VI., 1875. XXIII., 1883. XLVI., 1886. XXV. Házbéradó alá esik: 1. oly ház, lakrész, szoba v. bolt és a háznak minden oly helyisége, mely tényleg bérbe van adva, különbség nélkül, mindenütt a tiszta bérjövedelem alapján; 2. azon városokban és községekben, hol a tényleg bérbeadott lakrészek száma legalább felét képezi a létező lakrészek összes számának, a ki nem bérelt épületek is házbéradó alá vonandók, a tényleg kibéreltekkel való összehasonlítás utján megbecsült tiszta jövedelem alapján. Ha valamely általános házbéradó alá eső helységben valamely ház két éven át üresen áll, házosztályadót fizet. A háznak nyers jövedelmét képezi: 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. azon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vizvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemü mellékköltségek cimén fizet és esetleg 3. azon összegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy jobbkarba helyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából előlegezett oly feltétel alatt, hogy ezen költség visszatérítéséig készpénzben aránylag csekélyebb összegü lakbért tartozzék fizetni. Ha a lakás butorzattal vagy kerttel adatott bérbe, nyers jövedelemnek azon összeg vétetik, mely a butorzat vagy kert bérértékének levonása után fenmarad. A házak nyers jövedelméből épületfentartási költségek és értéktörlesztés fejében bizonyos összeg leszámítandó, még pedig minden 100 frt után: 1. Budapest fővárosban, az ó-budai rész kivételével, 20 frt; 1. a főváros ó-budai részén és mindazon helységekben, melyek az általános házbéradó alá esnek, 25 frt; 3. másutt mindenütt, hol házbéradó nincs, 30 frt. A fenmaradó összeg képezi a házak tiszta jövedelmét és az adó-alapot, melyre az adóláb alkalmaztatik. Mig tehát más adónemeknél az állam nem veszi figyelembe az amortizácionális költségeket, itt ellenkezőleg jár el, s hogy kisebb községekben nagyobb levonást engedélyez, ez onnan van, mert a viskóknak fentartási költségei aránylag nagyobbak, mint egy palotáé, mely a nagy városokban van. Az adóláb 3-féle: 1. Budapest fővárosban, az óbudai rész kivételével, a tiszta hozadék 22 %-a; 2. Budapest főváros óbudai részén és az általános házbéradó alá eső minden városban és községben 20 %; 3. másutt 16 % fizetendőő házbéradóul. A házosztályadó a ház közvetlen használatának megadóztatása; nehéz a használat értékének megállapítása. Nálunk két szempontot érvényesítenek, u. m. a község nagyságát, forgalmi, politikai jellegét s a lakrészek számát. Házosztályadó alá esnek: a tényleg ki nem bérelt lakrészek mindazon városokban és községekben, melyek nem esnek házbéradó alá, tehát ahol a tényleg bérbeadott lakrészek száma kevesebb a lakrészek összes számának felénél. A házadó ezen osztályozás alapján a községek nagysága szerint 3 fokozatban vettetik ki. Az első, legalacsonyabban megadóztatott csoportba tartoznak azon kis- és nagyközségek, melyekben az összes lakrészeknek 1/3-a sincs bérbeadva. A második csoportba azon rendezett tanácsu és szab. kir. városok tartoznak, melyek nem törvényhatóságiak s amelyekben az összes lakrészek 1/3-a sincs bérbeadva. A harmadik, legerősebben megadóztatott csoportba tartoznak azon községek és városok, melyekben a létező lakrészek 1/3-a bérbe van adva és azután a törvényhatósági városok mind, akár van lakrészeiknek 1/3-a bérbeadva, akár nincsen. E csoportban az egyes osztályok következő adóval vannak terhelve:
Ha a házosztályadó alá eső községben valamely háznak csak egy része van bérbeadva, azon rész házbéradót fizet, a többi meg osztályadót. Olyan házak, melyek nyitott helyiséggel (mészárszékkel, bolttal, kávéházzal, korcsmával) birnak, a kiszámított adón felül az első kategoriáju helységekben 1 frtot, a 2-hoz tartozókban 2 frtot s a 3-hoz tartozókban 3 frtot fizetnek minden nyitott lakrészért. Olyan házak, melyek a városon vagy községen kivül, de annak határában fekszenek, rendszerint ugyanazon foku házbér- vagy osztályadó alá esnek, mint amely alá azon város vagy helység többi házai tartoznak. Kivétetnek e szabály alól s a házosztályadó I. fokozata szerint vétetnek adó alá azon házak, melyek a várostól vagy helységtől, melyhez tartoznak, egy kilométernél távolabb fekszenek, ha nyaralókul nem használtatnak, sem bérbe nem adatnak. A házosztályadónál az épület lakatlan v. használatlan volta nem tesz különbséget, mint a házbéradónál. Mind a házbér-, mind a házosztályadónak 70 %-a állami adónak, 30 %-a meg földtehermentesítési járuléknak vétetik. A házadó kivetését a községi közegek eszközlik s e kivetés 3 évre érvényes s alapját e 3 évi időszakot megelőző évre megállapított bérjövedelem, illetőleg osztályozás képezi. Hogy a kivetés eszközölhető legyen, a kötelezettek és az adótárgyak minden 3-ik évben összeiratnak. Lakásüresedés esetén házbéradó-leirásnak van helye, de a házosztályadót természetesen ilyenkor is fizetni kell. Ha a ház elemi csapás vagy teljes lebontás folytán megsemmisül, az adótárgy megszünésének napjától fizetendő adó szintén leiratik. A házadó alóli mentességek részint állandók, ha az illető épület közcélra szolgál, vagy pedig megadóztatása más adónemnél könnyebben vihető keresztül, miután önállóan megállapítani hozadékát nem lehet (p. egy gyárépület); részint pedig ideiglenesek, midőn az állam uj adótárgyakat akar nyerni, valamely városnak emelkedését kivánja előmozdítani stb. Az 1868. XXII. t.-c. 2. §-a mondja: házadó alá egyáltalán nem tartoznak: a) isteni tiszteletre szánt épületek, b) a királyi udvar palotái és lakházai, c) államépületek és kormányépületek, ide nem értve az államnak mint jószágok birtokosának magánjogi cimen birt épületeit, d) országházak, e) megyeházak, f) községházak, dolgozóházak és fegyintézetek, g) állami, törvényhatósági és községi hivatalos helyiségek, h) tudományos akadémiák, muzeumok, egyetemek, nyilvános tanintézetek, iskolák; e) lelkészi és tanítói lakások, j) katonai laktanyák, k) gazdasági épületek, l) kórházak, szegénysorsu tanítók és szegények ellátására szánt épületek, m) kolduló szerzetesek kolostorai, mennyiben mindezek a kérdéses célra kirendelve vagy más célokra bérbeadva nincsenek, n) halottas házak. Az ideiglenes adómentességek a következők: Tizévi adómentességnek van helye, ha olyan helyen, ahol előbb épület nem létezett, uj ház építtetik, vagy ha valamely fennálló épület előbb beépítve még nem volt területen eszközlött építkezéssel vagy toldással, vagy előbb nem létezett emelet felépítésével olyan gyarapodást nyer, hogy ez által uj adótárgy keletkezik, ezen utóbbi esetben azon ujonnan keletkezett adótárgyra való szorítással. Nyolcévi adómentesség adatik akkor, ha előbb fennállott, de a föld szineig lebontott épület helyébe, a falak v. falrészek felhasználása nélkül uj épület állíttatik. Ez később változást szenvedett. Most az adómentesség tartama 3-féle. Budapesten uj épületeknél és toldaléképítéseknél 15, lerombolt házak ujból felépítésénél 12 év. A legkisebb községekben: az uj épületeknél és épülettoldalékoknál 10, lerombolt házak ujraépítésénél 8, végre a közép helyen álló községekben uj épületeknél és toldaléképítkezéseknél 12, lerombolt házak felépítésénél 10 év. Ideiglenes mentességeket adnak még ezenkivül egyes törvények. Az 1870. XXII. t.-c. a Duna két partján, az 1871. XLII. t.-c. a nagy köruton, sugáruton és kiágazásain emelt épületekre ad 15 évig teljes és 15 évig részleges mentességet; az 1875. IV. t.-c. 25, illetőleg 20 évre terjeszti ezt ki. Az 1879. XLII., 1880. LXV., 1881. XXXVI. t.-c. kiterjeszti e mentességeket, 1875. XXXIV. t.-c. a nemzeti szinház bérházára, az 1879. XLII. az előbb adott mentességeket meghosszabítja 1891-ig, az 1881. XXXVI. t.-c. Budára, az 1882. VIII. és végre az 1884. XVIII. t.-c. a Duna mindkét partjára. Egyéb adómentességek: Szeged javára az 1879-iki árviz alkalmával az 1880. XVIII. t.-c.-ben foglaltatik, a földrengéstől sujtott Zágrábra nézve az 1881. IX. t.-c., Fiumére az 1884. XXII. t.-c., végre az 1876. XIV. t.-c. egészségügyi törvényben a gyógyfürdőhelyeken épített házaknak 20 évi adómentesség adatik. A házadó jövedelme az 1893. zárszámadások szerint 11434612 frt 971/2 kr.
A külföldi államokban is létezik a H. Ausztriában a H. ugyanazon rendszere van mint nálunk, házbéradó és házosztályadó többnyire ugyanezen elvekkel; az adóláb a házbéradónál a tiszta jövedelem 20, illetőleg 262/3 %-a; a házosztályadó tételei különbözők. A francia H.-t l. Ajtó- és ablakadó alatt. Angliában a házadó (inhabited houses tax) az income tax (l. o.) részét teszi. Az angol H. inkább egy a vagyonosabb osztályt terhelő kiegészítő adó. Oroszországban a H. a haszonérték 4 %-át teszi lakházaknál, 2 %-át üzleti célokra szolgálóknál.
l. El-Haza.
l. Hazaszeretet.
Politikai s vegyestartalmu hirlap, melyet Kulcsár István alapított Pesten 1806 jul. 2. és szerkesztette 1828 márc. 30. történt haláláig; azontul özvegye (Perger A.) adta ki s szerkesztették: Kovács Tamás, 1830-tól Somogyi Csizmazia Sándor, 1831-től Golvácsy László, 1838-tól Apostol József és 1839-ben Nagy Pál; a következő évben cimét Nemzeti Ujságra változtatta, mely cimet a féléves cimlapon addig is használt főcimül. Hetenként szerdán és szombaton jelent meg és 1808 jun. 30-ig Hazai Tudósítások volt a cime. Az akkori cenzurai viszonyok miatt többnyire az ausztriai és külföldi lapok hireit közlé, vezércikkei nem voltak; hazánkra vonatkozólag is városi s megyei hireket és kinevezéseket közölt. Melléklapja volt a Hasznos Mulatságok, mely szintén hetenként kétszer jelent meg 1817 jan. 1-től 8 rét (utóbb 4 rét) egy iven és történeti, nyelvészeti, földrajzi, etnografiai cikkeket és költeményeket hozott; ezen melléklap 1842 végén szünt meg.
l. Házi szellemek.
Házaló kereskedés, mint neve mutatja házról-házra járva való üzése az adásvételi vagy csereügyleteknek. A házaló kereskedés a vándoripar egyik neme (L. Vándoripar). H. csak engedély mellett gyakorolható. Engedély csak feddhetetlen erkölcsü, legalább 30 éves, politikai jogaik gyakorlatában lévő, feltünő undorító betegségben nem szenvedő magyar állampolgároknak adható. E kellékek némelyike alól kivételesen a hatóság felmentést adhat. A házalási engedély egy évre szól. A házaló engedélyét a H. megkezdése előtt az illető község előljáróságánál bemutatni és láttamoztatni köteles. A H. rendszerint csak ugy üzhető, hogy az illető segédet nem használhat és szekeren a tárgyat nem hordathatja. A H. tárgyai szabályszerint nem lehetnek külföldi áruk, mérges anyagok, gyógyszerek, az állami monopoliumok tárgyait képező áruk stb. A H.-t egyes városokban, helységekben szabályrendeletileg el lehet tiltani. Az ily szabályrendelet érvényéhez a kereskedelmi miniszter jóváhagyása szükséges. (L. 1854 szept. 4-iki házalási pátens és 1893. alkotott törvényt a vándoriparról.)
1. kereskedelmi és szépirodalmi lap, szerkeszté dr. Kovács Pál Győrött 1847 jan. 2-tól 1848 aug. 14-ig, mikor a lap megszünt. Ezen lap későbbi vidéki lapjaink mintaképe volt és az ottani Vaterland-ból alakulva indult meg hetenként háromszor 4-rét féliven. Itt jelentek meg Petőfi költeményein kivül Kerényihez irt levelei, Ráth Károly jeles történetirónk is itt lépett fel az irodalomban: Győr város történetével. - 2. H., történeti és honismeretü folyóirat, szerkeszté Török János, kiadta Heckenast Gusztáv. Megjelent 1860. egy évi folyama nyolc füzetben. - 3. H., politikai napilap, a balközép közlönye. Báró Podmaniczky Frigyes indította meg 1868 jan. 12. Pesten és szerkesztette azon év jun. végéig, azontul P. Szathmáry Károly; kiadta Kertész József. Megszünt 1869 jun. 29. és beolvadt a Honba. - 4. H., politikai és vegyes tartalmu hirlap, szerkesztők: Csepy Pál, később dr. Karika Antal, Pereszlényi János és Gaar Iván. Győrben jelent meg 1880 január 3-tól 1889 szept. 19-ig, ivrét egy iven hetenként kétszer. - 5. H. Történelmi közlöny, Aigner Lajos 1884 januárban indította meg ezen havi folyóiratot, mely a szatmári békétől (1711) az 1867. évig történt eseményeket tárgyalja s az első évben Szokoly Viktor volt társszerkesztő, azután Aigner L. maga szerkesztette s adta ki 1889 májusig; mikor ezen folyóirat megszünt. Sok becses történeti cikket, emlékiratot, naplót foglal ez magában, különösen becsesek az 1848-49. évek történetére vonatkozó közlemények. - 6. H. politikai, társadalmi és közgazdasági napilap; felelős szerkesztő Bernáth István, helyettes szerkesztő Jancsó Dezső. Megindult Budapesten 1893 dec. 4-rét alakban.
szépirodalmi és ismeretterjesztő heti közlöny; szerkesztette 1865 január 8-tól Szokoly Viktor, 1872 jul. 4-től dec. 26-ig Kazár Emil; ekkor a lap megszünt és beolvadt a Vasárnapi Ujságba. Kiadta Emich Gusztáv. Megjelent vasárnap nagy 8-rétü egy iven, kék borítékban, 1870-től 4-rét egy iven csütörtökön. A lap sok becses történeti anyagot rejt magában, szépirodalmi részében, különösen az első években Jókai is közreműködött a lapnál. Melléklapja: Heti Posta c. 1867 ápr. 4-től 1872 dec. 16-ig politikai tartalommal jelent meg.
(Hazáré), mongol eredetü nép, mely Afganisztán Ny-i részén lakik, főkép Bamian és Herat, továbbá Turkesztán határaitól Ghazni és Kandahár közeléig eső területen. A H.-k 14, nagyon különböző törzsekre oszló főcsoportra különülnek. Számukat 600000-re teszik, Persa nyelven beszélnek és csak névleg állanak az afganisztáni emir fenhatósága alatt.