Hazárd

(francia) a. m. szerencse. Oly kártyajátékok, melyeknél nem a játék jobbantudása, hanem tisztán a véletlen dönt, szerencse- vagy hazárd-játékoknak neveztetnek. L. Szerencsejátékok.

Hazaribagh

Csota Nagpur tartománynak és egy disztriktusnak fővárosa Bengália brit-indiai presidencyben, 383 km.-nyire Kalkuttától, a Damuda és Barakar közti fensikon, 12000 lak., angol katonai táborral.

Házasok éneki

vers 1548-ból, egy ifju házaspár, Nyilas István és Zsámboki Anna mondják el benne egymásnak boldog frigyükből fakadó tiszta érzéseiket. A vers felét a férj, másik felét a nő mondja; nevök a fersfőkből tetszik ki. A nyájas hangu költemény igen jó ritmusáról is nevezetes.

Házasság

a hunn-szkíta népeknél, L. Családjog. H. a germánoknál. Nemzeti szokáskint monogam volt; adás-vevés formájában jött létre, a vőlegény által fizetendő, s alku utján megállapított vételár azt illette, akinek haalmában volt a nő. Az alku létrejöttét az eljegyzés követte jegygyürü átadásával - «Ist der Finger beringet, ist die Jungfer bedinget». - Az áldozattal megünnepelt egybekelést követte a «Brautlauf» vagyis a menyasszonynak a férj házához vezetése a rokonok által, akiknek jelenlétében a házaspár a menyegzői ágyra lépett. «Ist das Bett beschritten, ist das Recht erstritten». Aussteuer (Phader-phium) az, amit a nő férje házához hozott, amit pedig a férj a nőnek a házasság tekintetéből rendesen az első reggelen adott, az móring (Morgengabe). H.-akadály kettő volt, közeli vérrokonság és az egyenszülöttség (Ebenbürtigkeit) hiánya. Valóságos H. csak egyenszülöttek között volt lehetséges. Nemes és nem nemes között létrejött H. esetében a nő nem volt «echte Ehefrau», hanem «chepisa», «friudila», «Keibsweib», «Friedel», a gyermekek pedig az apa nemességében s családi jogaiben nem részesültek - «Das Kind folgt der ärgern Hand». - Ebben találja alapját a balkézre kötött H. (matrimonium morganaticum). Szabadok és nem szabadok között pedig még ilyen H.-nak sem lehetett helye. Sőt a szabad férfi, aki másnak szolgálójával egybekelt, a szolgáló urának szolgálójává lett - «Trittst du mein Huhn, so wirst du mein Hahn». - A szabad leány pedig v. kedvesét önkezüleg megölni tartozott, v. szolgaságba esett. L. még Házasságjog.

Házasság felbontása

l. Házasságjog.

Házassági akadályok

lásd Házasságjog és Bontó házassági akadályok.

Házassági cimer

Házastársak cimereinek egyesítése adja a H.-t. Egyesítésük különféleképen történik.

[ÁBRA] 1. ábra.

Rendesen a két cimert egymás mellé állítják, vagy függőleges helyzetben, vagy kevéssé befelé hajolva (l. az 1. ábrát, és pedig a férjé (a) elől, a nőé (b) hátul. Ennélfogva a férj pajzsában lévő alaknak a nő pajzsa felé fordítva, tehát balra nézően ábrázoltatik. Hasonló szabály áll fenn a sisakokra és ezeken netán előforduló alakokra nézve is. Ha az egyik cimeren csak egy sisak, a másikon több vagy mindegyiken több sisak van, akkor ezek mind lehetőleg befelé fordítandók. Az egyesítés egy más neme, hogy a pajzsokban lévő alakokat hasított pajzsban helyezik el.

[ÁBRA] 2. ábra.

Ez esetben mindegyik cimer a pajzs egy-egy felébe jő (l. a 2 ábrát), még pedig (a) elől a férj, hátul (b) a nő cimere. Vagy pedig ha a cimerek megengedik, a férj pajzsának jobbik, a nő pajzsának bal fele egymásba tolatik. Az igy egyesített pajzsokra korona, v. a két, egymás felé fordított sisak jő.

Házassági perek

l. Házasságjog.

Házassági statisztika

l. Népesedés.

Házassági szerződés

az a szerződés, melyet a házasságra lépni készülő felek a házassági viszonyból eredő körülményekre, különösen pedig a vagyonjogra vonatkozólag egymás között kötnek. A házassági vagyonjogon (l. o.) kivül nem ritkán más, a házassággal összefüggőő körülményekre is kiterjeszkedik a H.; igy nevezetesen a születendő gyermekekre, a házasfelek lakóhelyére, sőt intézkedést foglalhat magában egyik v. másik házasfél halála esetére. Bizonyító ereje a H.-nek csak abban az esetben van, ha közjegyző előtt köttetett.


Kezdőlap

˙