a. m. tudva, akár szóval, akár csak valami jellel, másnak megtévesztése céljából annak ellenkezőjét mondani, amit igaznak tudunk. A hazug tehát igazat is mondhat, t. i. ha az, amit ő nem igaznak tart, véletlenül mégis igaz. A képmutató is, más érzelmeket mutatván, mint amelyeket tényleg érez, hazudik. Aki másban szándékosan, ha nem is határozott szavak segítségével, de jellel, kétértelmüséggel, tartózkodással stb. oly véleményt kelt, mely azzal, amit igaznak tud és tart, ellenkezik, ugyancsak hazudik. A H. fogalmának ilyetén meghatározásától különbözik a H. erkölcsi megitélése. Nem minden H. egyféle erkölcsi megitélés alá esik. Megengedett H.-nak mondjuk, mikor valaki, hogy sokkal nagyobb bajt mástól v. magától elhárítson, anélkül, hogy ezzel másban kárt tesz, hazudik. Mindenesetre tekintetbe veendő, mily motivumból, mily célból történik a H. és mily hatása van. Ha a motivum, a cél s a hatás erkölcsileg helyes, akkor a H.-ot sem lehet elitélni. Minthogy a társadalmi életben az erkölcsi konfliktusok elkerülhetetlenek, az erkölcsi tapintatnak gondosan kell az egész tényállást mérlegelni. Erkölcsi rigoristák, mint Kant, Fichte, mindennemü H.-ot eltiltanak, Kant azt az elvet követte, hogy nem kell mindent, ami igaz, megmondani; de minden, amit mondunk, igaz legyen.
Dávid István, Mátyás királynak egyik kiváló hadvezére volt. Mátyás 1483. őt küldte ki a Frigyes császár hatalmában levő Lajta melletti Bruck elfoglalására; négy hónapi makacs ellenállás után a vár meg is adta magát. 1484. Mátyás parancsából Korneuburgot szállotta meg. A heves és hosszantartó ostrom alatt kicsiny csapatának egy részével megverte Frigyes császárnak a vár felmentésére küldött seregét is. De az ujonnan megindult küzdelem közben elesett. Katonái nem sokkal halála után hatalmukba ejték a várat.
növénynevek mellett Hazslinszky Frigyes nevének rövidítése (l. o.).
Frigyes (hazslini), botanikus, született Késmárkon 1818 jan. 6. Saját erejéből küzdötte fel magát tekintélyes hirnévre és állásra. Késmárkon a főgimnáziumot, bölcsészetet meg a hitturományt, Debrecenben a retorikát, Sárospatakon (1838-39) a jogtudományi tanfolymot, Bécsben (1843) a műegyetemet (geologia, paleontologia, kémia, fizika) végezte. 1839-41. Késmárkon helyettes tanár, 1846 óta Eperjesen az evang. ker. főiskolában (collegium) mint tanár, majd mint igazgató-tanár állandóan működik. Hivatalán kivül teljes erejével a botanikának élt. Az országnak különböző helyét, de főképen a felvidék flóráját kutatta és kiváltképen a kriptogamok ismeretével jeleskedik; utolsó éveit főkép a mikologiának szentelte. H.-nek számos hazai növény ismeretét köszönjük, a hazai kriptogamok ismeretének pedig nagyrészben (Kalcbrenneren, Schulzeren stb. kivül) ő a megteremtője. A M. T. Akadémia levelező tagjává 1862., rendes taggá 1872.választotta. Több külföldi tudós társaság is tagjává fogadta, a Természettudományi és Földtani társulatok pedig tiszteletbeli taggá választották. H.-nak számos értekezése és enumerációja jelent meg magyar és német (Oesterr. Bot. Zeitschr., Botan. Ztg., Verhandl. d. zool.-botan. Gesellsch. [ Bécs ] und des Naturhistor. Vereins zu Pressburg) tudományos munkákban. Nagyobb munkái: Beiträge zur Kenntniss der Karpathenflora (Verh. d. zool.-bot. Gesellsch. 1851-1853, 1855, 1859, 1860, 1864, 1870, 1873, 1875, 1876; Északi Magyarhon viránya (Kassa 1864); Magyarhon edényes növényeinek füvészeti kézikönyve (Pest 1872); Jelkulcs a magyarhoni edényes növények nemei meghatározására (Pest 1870); Tokaj-Hegyalja (jelen és harmadkori) viránya (1866); A borsai Pietrosz havasi viránya (1866); Jelentés az 1872. a M. T. Akadémia által támogatott füvészeti társaskirándulásról Magyarország DK-i részében (1873); Magyarhon üszökgombái és ragyái (1876); Magyarhon és társországainak szabályos Discomycetjei (1885); Előmunkálatok Magyarhon gombavirányához (1885); Magyarhon hasgombái (1876); A magyarhoni lemezgombák (Agaricini) elterjedése (1890); Magyarország és társországainak Sphoerái (1892); Magyarhon és társországai Hymenomycétjei (sajtó alatt). Ezek a M. T. Akadémia kiadványai. A magyar birodalom zuzmóflórája (1884), és A Magyar birodalom mohflórája (1885), kiadta a Természettudományi Társaság. Hazslinszky nevét megörökítették az ősnövénytanban a: Sapindus Hazslinszkyi Ett., Ficus Hazslinszkyii Ett., Cedrella Hazslinszkyi Ung.; az ősállattanban a Ranina Hazslinszkyi Reuss; a lichenologiában: Hazslinszkya gibberulosa Körber, a Sphaeromphale Hazslinszkyi Körber; a mikologiában: Peziza Hazslinszkyi Cooke, a Cryptospora Hazslinszkyi, Rehm. Hazánk flórájában a Tilia Hazslinszkyana Borb., Agaricus Hazslinszkyi Schulzer stb., Életrajza az Oesterr. Botan. Zeitschr. 1872., többi munkájának jegyzéke az akadémiai Almanachban (1884) olvasható.
Körber (növ.), kérgestelepü zuzmó, hazánkban egy fajjal, bükkfatörzsön Zamutó mellett Zemplén megyében (H. gibberulosa Ach.).
növénynevek után Humboldt Sándor (l. o.) nevének rövidítése; növényeken a. m. herba (l. o.).
növénynevek után Humboldt, Bonpland és Kunth nevének rövidítése.
a His (Her) Britannie Majesty rövidítése.
természetrajzi nevek mellett a Herbst János Frigyes Vilmos német zoologus nevének rövidítése (l. o.).
a House of Commons (alsóház) rövidítése.