(növ.), a dohány virágzatának apróbb levelei. L. Dohány.
(növ., bractea, murva, de ez kavicsot is jelent, Deckblatt), a virágzatnak többnyire apró, gyakran pikkelyforma levelecskéi, tövükből a virágok v. az összetett virágzat ágai nőnek ki. L. Allevél, Előlevél és Fedőlevél.
az a halász, ki Tihanyban a hegyek ormáról lesi a látott halat, s jelekkel igazgatja a horgászokat.
(növ., folium acutum), az olyan levél, amelynek a teteje kurta csúccsal, hegyeszögalakuan végződik.
1. Kis-H., nagyközség Bács-Bodrog-vmegye topolyai j.-ában, (1891) 976 házzal és 5559 lak. (közte 5278 magyar s 247 német), vasuti állomással s 8120 hektárnyi termékeny határral. H. határában 1849 jul. 13. ütközet volt Guyon és Jellasics közt. A magyar sereg a szt. tamási mocsarakat tápláló Barra patak mellett, mely a Telecskai dombokat ketté szakítva, Szeghegytől Feketehegy felé folyik, foglalt állást. Jellasics jul. 13. éjjelén Verbász felől H. felé közeledett, azt hitte, meg fogja lepni a magyar tábort. Csalódott. A magyar sereg már várta érkezését. Cspataink felálltása nagyon ügyes volt. A Barra-patakkal hegyesszöget képező országuton H. felé haladó császári seregnek jobbszárnya hátába esett a Feketehegy felé felállított csapataink balszárnyának. Midőn Jellasics H.-t megközelíté, az egész magyar sereg egyszerre kezdi meg a támadást, s a balszárnyon felállított lovasságunk és gyalogságunk együttes támadásával visszaveri az ellenség jobbszárnyát, mely csak futással menekülhetett meg. Midőn Jellasics serege jobbszárnyának visszavonulását észreveszi, ennek erősítésére rendeli a balszárnyon lévő Ottingert s maga is odamegy. Ekkor meg Guyon vezérlete alatt tör a magyar sereg az ellenség meggyengült balszárnyára, minek természetes következménye volt az egész ellenséges vonalnak visszavonulása, mi Verbász felé csakugyan meg is történt. V. ö. Horvát M., M. függetlenségi harc, III. r. - 2. Tisza-H., nagyközség Torontál vármegye nagykikindai j.-ában, (1891) 2823 szerb lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 3. H., a Hegyes-Drócsa hegység Ny-i részének, a H. csoportjának legmagasabb csúcsa (800 m.), mely Arad vármegyében Milova és Aranyág közt emelkedik, nagyrészt erdők által borítva.
András, brassói tanácsos, 1613 óta városi képviselő, megh. 1627 aug. 27. mint városkapitány. Terjedelmes történelmi naplót irt, mely saját élményeit, a brassói szenátus változásait s általában az erdélyi eseményeket tárgyalja 1613 ápr. 4-től 1617 május 2-ig. E mű száraz ugyan, de mint történelmi kutfő hiteles és elsőrangu. Kiadta Trauschenfels Emil, Deutsche Fundgruben zur Gesch. Siebenbürgens c. gyüjteményes művében, melynek Kurz Antal által irt előszavában H. egyéb följegyzései, krónikái és kivonatai is említvék.
kisközség Zala vmegye tapolcai járásában, (1891) 352 magyar lak. A község mellett emelkedő cukorsüveg alaku hegyre IV. Béla király kis várat építtetett, melyet a hegy oldalában bástyák vettek körül; Zsigmond király idejében e vár tulajdonosa Zechen, a várat Rozgonyi Simon veszprémi püspöknek elzálogosítá. Később a vár a Sárkány-család birtokába került; a törökök csellel bevették, de Ede Ferdinánd 1562. visszafoglalta és lerombolta.
a Biharhegység Fehér-Kőrös és Maros közötti D-i szakaszának legnyugatibb tagja, Arad vármegyében, a Maros és Fehér-Kőrös völgyei között. A hegység főgerince egészben véve a Maros folyóval párhuzamosan huzódik Ny-ról K-felé s Hunyadmegye határán, a zámi és kazanesdi völgyek által jelölt horpadáson túl az Erdélyi Érchegységhez csatlakozik. Három szakaszra osztható: a Hegyes, a Drócsa és a Pietrósza szakaszára. A hegység Ny-felől egy a főgerincre derékszög alatt álló harántlánccal közvetetlenül és hirtelenül (minden elődomb nélkül) emelkedik a 115-120 m. magas alföldtől közel 600 m. magasságig s itt jelentékenyebb emelkedések a Kecskés (471 m.), Magura (479 m.), Hidegkút (573 m.) és Kukurbeta (496 m.). Ezen csak két helyen lehajló, egyébként összefüggő gerinchez, melyet korábbi szőllőbősége miatt Aradi Hegyaljának neveznek, a Hidegkútnál csatlakozik a H. főgerince, mely kisebb-nagyobb kanyargásokkal, egészben véve K-i irányban csap s Ny-i szakaszában a Hegyesben (800 m.), középső szakaszában a Drócsában (837 m.), keleti tájában a Pietra alba (816 m.) és Pietrosza (695 m.) csúcsokban kulminál. Ezen egyenes vonalban 75 km., kanyargásaival mintegy 85 km. hosszu gerincet több helyen mély nyergek rovátolják, melyeken át azonban csak egy helyen, közvetlenül a Drócsa mellett (550 m. magasságban) vezet járható közlekedési út (a Szlatinai-völgyből a Gurahoncra). A H., mely Ny-i részében csak 15-20 km. széles, középső és K-i szakaszában 25-30 km.-nyire szélesedik és főgerincéről É. és D-felé igen hosszu, s mélyen bevágódó nagy völgyek nyilnak a Fehér-Kőrös és Maros alacsony fekvésü (140-150 m.) völgylapályra. Ezek közül a legnagyobb a Csiger (l. o.) völgye, mely ÉNy-felé nyilik. Geologiai szerkezete szerint a H. tulnyomóan kristályos kőzetekből, u. m. a phyllit sokféle változatából, alárendelten quarcitpadokból és kristályos szemcsés-palás mészkőtelepekből, közepe táján kiterjedt krétakorbeli képződményekből épült fel, melyekre különösen a Fehér-Kőrös völgye felé harmadkori lerakódások települnek, mig D-felé a hegység geologiai alkata átcsap a Maros balpartjára, hozzáfüzve a H.-hoz a lippai hegyeket és a Marosment-dombvidéket, melyet a Maros lippa-sólymosi szorosa által a hegységtől elvágott. Az eruptiv kőzetek közül a diorit, granitit és diabas lép fel nagyobb kiterjedésben. A H. túlnyomóan erdős, Ny-i s részben D-i és É-i lejtőit azelőtt kitünő szőllők foglalták el (Paulis, Ménes, Gyorok, Világos, Magyarát), melyek a filloxera pusztításai folytán nagyobbára elpusztultak (1882. 6242 ha. szőllőterület volt Aradmegyében, 1892. csak 3080 ha.) s most kopáron maradtak. A Maros mentén sürüen követik egymást a községek s az Aradi-Hegyalja Ny-i tövét a községek szakadatlan láncolata s a szőllőkben a présházak ezrei szegélyezték. A hegység nagy völgyeiben is nagyobb számmal vannak községek s a Drócsa alatt fekvő szlatini nagy (Munk-féle) gőzfürésztelepre vasuti szárnyvonal is vezet a m. á. arad-piskii vonalának tótváradi állomásáról. A Körös völgyében a vasut Gurahoncig hatol a hegység belsejébe. A hegységben némi bányászat is folyik, ugymint Aranyág és Dud határában rézércekre, Tauc mellett vasércekre. Azonkivül több helyen (Milova) jó építőkövet fejtenek. A nagy famennyiség feldolgozására több helyen (Szlatina, Madrizest, Aranyág stb.) gőzfürészek vannak.
(Strass-Sommerein), kisközség Moson vmegye rajkai j.-ban, (1891) 2196 német és magyar lakossal; élénk vasuti csomópont, itt keresztezi a pozsony-szombathelyi vasut a m. k. államvaut budapest-brucki vonalát.
Lajos, gordonka-művész, szül. Árpáson 1853 nov. 3., megh. Kölnben 1894 febr. 27. Egy ideig a hirneves firenzei négyesnek volt tagja, azután Kölben telepedett le mint az ottani zenede tanára és a Gürzenich-hangversenyeknek kiváló tagja.