A malmokban a buza felaprítását megelőző előkészítésnek egyik művelete s a koptatást kiegészítő része. Malmainkban a H.-t hegyező kőjáratokkal végzik. Ezek a hegyező kőjáratok az őrléshez való kőjáratoktól csak a malomkövek anyagában különböznek. A hegyező kőjáratokból kikerülő terméket szitahengerekkel osztályozzák. A hegyezett buzát tovább dolgozzák fel, a lesurolt szakáll-, hám- és csirarészeket pedig a korpához keverik.
l. Hegyezés.
l. Hegy.
Kabos, kat. pap, meteorologiai iró, szül. Uj-Lesznán 1847 jul. 7. A gimnáziumot Lőcsén és Egerben járta, utóbbi helyen végezte a teologiai tanfolyamot s ugyancsak itt szentelték pappá 1871. Most Turkevén pap. A meteorologiai irodalom terén 1883 óta fejt ki buzgó tevékeynséget. Az értekezések egész sora jelent meg tőle a Természettudományi Közlönyben, a Meteorologische Zeitschrift-ben és a Wetter-ben. Nagyobb önálló dolgozatai: A május havi meteorologiai viszonyok Magyarországon (1886); A környezet hatása a hőmérőkre (1888); A zivatarokról (1889); A szél iránya magyar sz. korona országaiban a Barométer és Eső cimü függelékkel (1894), részint a magyar tudományos Akadémia, részint a Természettudományi Társulat kiadásában jelentek meg.
hegyforgató, hegyhántó, hegytoló, hegyhengergető, hegytámogató stb. néven szerepel a Fehérlófia cimszó alatt tárgyalt mesékben a hős egyik óriási erejü társa. A hőshöz vele együtt csatlakozó másik két óriás neve a magyar mesékben rendesen Fanyüvő és Kőmorzsoló (illetőleg Vasgyuró). Ipolyi (Magyar mythologia 576) eredeti magyar óriásnevet látszik a H.-ban sejteni, amire azonban alig nyujt csak valami alapot is e névnek csupán oly mesékben való előfordulása, melyek más népekéivel ugy egész szövevényüket, mint a bennök szereplő személyek főbb vonásait illetőleg teljesen közösek.
1. Aranka szinésznő, szül. Budapesten 1855 máj. 25. Korán árvaságra s ezzel egyidejüleg kegyelemkenyérre jutva, ifjukorában igen nehéz sorsa volt. Egész véletlenül szerzett neki éneke pártfogót, aki kitaníttatá s fellépteté énekes szerepben egyik kisebb vidéki szinpadon. 1878. aratta első diadalát Szabadkán (A kapitány kisasszony), 1879. a budapesti népszinházhoz nyert meghivást. E szinháznak 1880 óta maig, elsőrendü tagja.
2. H. Béla, zeneiró, szül. Pápán 1858. Iskolái bevégeztével, zenészeti tehetsége kiművelése céljából, az orsz. zeneakadémiát látogatta, ahol Nikolics Sándor és Abrányi Kornél voltak tanárai. Másfél évig a vidéken mint karmester működött, ahonnan a fővárosba jött. Egyfelvonásos operáját sikerrel adták elő a gróf Esterházy Miklós tatai szinházában. Irt ezenkivül több operettet, dalokat magyar irályban, két vonós-négyest szintén magyar szellemben, valamint egy háromtételü zenekari művet.
3. H. József, történet- és egyházi iró, szül. Szalabéren 1756 máj. 15., megh. 1827 ápr. 12. Kegyesrendi tanár volt. Lefordította Gebhardi Lajosnak Magyarország történetét tárgyaló munkáját, melyet Kulcsár István 1803. ily cim alatt adott ki: Magyarország históriája, Gebhardi Lajos Albert munkáiból magyarázta Hegyi József, megigazította és folytatta Kulcsár István (Pest 1803). Kiadta még Cicero leveleit és Fleury Historiai katechismusát.
Jézusnak a Máté evangéliuma 5-7. részeiben olvasható tanítása, melynek alapgondolata az az igazság, hogy a Mózes és a próféták irásaiban felmutatott istenállam (teokrácia) a Jézus által e földre hozott lelki országban valósult meg. V. ö. Tholuck, Commentar über d. Bergpredigt (4. kiad. 1856, 5. 1872); Braune, Die Bergpredigt J. Chr. Bibelstunden (2. kiad. 1855); Arndt, Kling stb.; Schegg, Die heil. Evangelien etc. (10 köt. 1856-1880); Cornely, Cursus S. Scripturae (1885 stb.)
a magas hegyek csekély légnyomásának és a magas hegyi levegő kis oxigéntartalmának következménye. Tünetei: étvágytalanság, fokozott szomj, émelygés, hányás, szapora felületes légzés, szivdobogás, fuladás, szédülés, főfájás, levertség, álmosság, vagy izgatottság, álmatlanság, kimerülés, vérzések a legkülönbözőbb szervekből. Fellépése és súlyossága a magasságtól, az emelkedés gyorsaságától és az egyéni diszpoziciótól függ.
az a bor, mely nem sikon, de hegyen termett. A H.-ok többnyire tüzesebbek, zamatosabbak, mint a sikon termett homoki és kerti borok. l. Bor.
l. Azbeszt.