(Ruticilla tithys Scop.), az éneklő verébalkatuak rendjébe, a rigófélék családjába tartozó madárfaj. Feje, nyaka és melle kékesfekete, háta hamuszürke, hasa világosabb, szárnyai barnák, evezőtollai fehér szegélyüek, farka rozsdaveres. A nőstény és az egyéves him hamuszürke, barna szárnyakkal. A második evezőtoll olyan hosszu, mint a hetedik és 1,5 cm.-rel rövidebb, mint a harmadik. Európában közönséges. Hazánkban - hegyekben - gyakori. Költözködő madár. Hozzánk április első felében érkezik. Különösen esős időben szépen énekel.
Hegységekben viselendő háboru esetén H. alakíttatnak, melyeket ugyan hegyi hadosztályokba is lehet összeállítani, de azért mégis a H. képezik a hadászati seregrészeket, melyekkel a vezér számol. A H. több fegyvernemből állíttatnak össze és mindazon intézetekkel láttatnak el, melyek önállóan végrehajtandó hadműködésekre szükségesek. A H. csapatainál és intézeteinél szekerek helyett részben málhás állatokat alkalmaznak és tüzérségének ágyuit és lőszereit is leginkább málhás állatok viszik; szükség esetében málhát vivő embereket is fogadnak a hadi szerek, élelemcikkek stb. szállítására. A H. rendszerint 4-5 gyalog-zászlóaljból, egy hegyi ütegből és a dandárparancsnokságból, valamint a szükségnek és a terepviszonyoknak megfelelő számu lovasságból és utászokból áll; ezeken kivül a H.-hoz még egy hegyi lőszertelepet, egy hegyi élelmező oszlopot és egy hegyi felszerelésü egészségügyi intézetnek 1-2 osztályát is osztanak be. L. még Dandár.
l. Eke.
l. Azbeszt.
(növ.), l. Pálmafüz.
l. Azbeszt.
különböző testnagyságuak, izmosak és edzettek, azonban lassan fejlődnek s többnyire nehezen hiznak, de hazájukban nem nélkülözhetők, mert az értékesebb juhfajták nem képesek a hegyekben megélni. Leghiresebb H. a larzac-fajta, mert ennek tejéből készül a világhirü roquefortsajt; igen ismeretes és sokat emlegetett H. továbbá a blackfaced Észak-Angolországban.
oly barnás, ragadós bitumenes olaj, mely félig folyós és mintegy átmenetet képez az aszfalt és a petróleum között.
lazurit, melyet igen tüzes világos kék porrá őrölve vizi festéknek használunk. Összetételére nézve bazikus szénsavas réz.
szintelen, legtöbbször átlátszó, viztiszta quarckristály, mely rendesen csoportokban terem bányák falain, üregeiben, hasadékaiban s pedig különféle nagyságban. Bányavirágnak is mondják, bár sokkal használtabb név a H., mely a német Bergkrystall-nak fordítása. Vonatkozik pedig a név arra, hogy régebben a kristályt általában a viztiszta, jéghez hasonló quarcra vonatkoztatták, mint aminő a H. gyakran szokott lenni. A hegyi szó pedig azt jelenti, hogy hegyen terem. Nálunk alig van bányahely, hol H.-t ne találnának; szépek kerülnek Selmecről, Kapnikról. A legszebbek és a legnagyobbak a svájci, további a dauphinei, a tiroli s a Salzburgi-Alpokból valók. Gyönyörü, viztiszta H.-t találni néha a carrarai mnárványban benőve. Egészen viztiszták, teljesen átlátszók és sokszor tartalmaznak vizcseppeket meg folyós szénsavat is bezárva a Braziliából valók. A berni Oberland u. n. Zvikenstockján 1735. talált «kristálypincéből» vagy 1000 mázsa H. került elő. Egy méternél magasabb és 400 kg-nál súlyosabb H.-t is találtak már. Madagaszkár szigetéről régebben 8 m. kerületü kristályokat is hoztak. A régi időben igen kedvelt drágakő volt, továbbá serlegeket, kancsókat, vázákat, tálcákat, csészéket stb. köszörültek belőle. Ma leginkább pápaszemeket köszörülnek belőle, továbbá finom vegyi mérlegekhez támasztóul használják, meg a legpontosabb súlyokat készítik belőle, azonkivül különféle drágakövek hamisítására is alkalmazzák, amikor különféle szinekre festik. A megmunkálásra a H.-t leginkább Braziliából hozzák. Itt-ott azonban még ma is használják harmadrendü drágakőül. A kereskedelembe a megmunkált H.-t különféle néven hozzák: mármarosi gyémánt, cseh gyémánt, okcidentális gyémánt, rajnai gyémánt. A rajnai kavics, a csehek köve megnevezések szintén H.-ra vonatkoznak. A finoman repedezett és interferenciális szineket mutató H.-t irisz-nek, irisz-kvarc-nak, szivárványos kvarc-nak mondják. Némelykor zárványok vannak benne (rutil, turmalin atb.), melyek ha finom hajszálakhoz vagy tükhöz hasonlítanak, a H.-t igen széppé teszik és nevök: hajas kövek, Venus haja, tűs kövek, szerelem nyila stb. A magyar királyi koronázási jelvények között a királyi jogar tetején egy 7 cm. vastagságu H. gömb van, melynek három oldalán sajátságos, leginkább oroszlánhoz v. kutyához hasonló állatok képe van vésve. (V. ö. Schmidt S., A drágakövek.)