l. Éghajlat és Éghajlati kura.
(ásv.), oly lisztfinomságu, némelykor habos mészkőpor, mely mészkőhegyek hasadékaiban, üregeiben az által képződik, hogy a meszet feloldva tartalmazó szénsavas vizből a szénsav igen gyorsan diffundált és a szénsavas mész por alakjában rakódott le. Hegyi tej is a neve. Festékül szokták használni.
l. Hegykultusz.
általában a magasabb hegységekben tenyésztett marha, nálunk azonban többnyire csak az Alpesek marhafajtáit, nevezetesen a schvyzit, innthalit, algauit, simmenthalit stb. nevezik igy, melyeket tejelékenységükért nálunk is gyakran tartanak.
l. Szénmész.
a. m. petróleum (l. o.).
v. nádpálma (növ.), l. Chamaedorea.
A vasuti terminologia e tekintetben még nem jutott megállapodásra, mert mig sokan a 10 ‰-nál nagyobb emelkedésü vonalakat ezzel a jelzővel nevezik meg, addig mások csak a 25 ‰ vagy ennél nagyobb emelkedésü vonalakat tekintik H.-nak, sőt némelyek e jelzést a rendes vasutak jellegének megnevezésére nem is alkalmazzák, hanem ezzel az olyan rövid kis helyi vasutakat jelölik meg, melyek egy-egy magaslatra való feljutás céljából építtetnek, mint Budapesten a sikló, és a fogaskerekü vasut (l. o.). Nálunk a hegyes vidékeken haladó, tehát nagyobb emelkedésü és nehezebb természeti viszonyok között épült vasuti vonalakat hegyi jellegü vonalaknak nevezik.
l. Azbeszt.
(növ.), l. Disznókömény.