Hegyi sertés

igy nevezik a Felső-Magyarországban tenyészett közönséges disznót; e lassan fejlődő és nehezen hizó állat sok és igen jó izü hust ád s mert mozgékony, szivós és edzett állat, figyelmet érdemel olyan helyeken, ahol a jobb, de kényesebb sertés nem könnyen tenyészik.

Hegyistenek

másként Oreádok, hegyek nimfái a görögöknél és rómaiaknál.

Hegyi-szappan

(ásv.) feketés, vastartalmu, erősen zsiros tapintatu agyag, zsirkő- vagy gipsz-keménységü. Vizben sustorgás közben megy szét. Gyapjut kallóznak, mosnak vele, innen a név. Legnagyobb mennyiségben Skye skót szigeten bányásszák, továbbá Csehországban Bilin vidékén, stb. Nálunk Erdélyben némely zsiros agyag erősen megközelíti a H.-t.

Hegyi-szurok

a. m. Aszfalt (l. o.).

Hegyi-tea

(növ.), l. Gaultheria.

Hegyi-tej

l. Hegyi liszt.

Hegyi tüzérség

l. Hegységi csapatok.

Hegyi üteg

l. Hegységi csapatok.

Hegyi-vaj

oly a timsóhoz (nevezetesen a vastimsóhoz) némileg hasonlító szulfát, melyet timsópalák szoktak kiizzadni és mivelhogy kezdetben vajpuhaságu és arra emlékeztet, nevezte el Werner H.-nak.

Hegyi-zöld

a. m. malachit, melyet finom zsirrá őrölve olaj- és vizfestéknek használnak. A mesterséges H. arzénessavat és rezet tartalmazó zöld festékeknek a keveréke, melyet gyakran gipsszel és súlypáttal hamisítanak.


Kezdőlap

˙