l. Hegy.
Zala vmegye csáktornyai j.-ban az apró szétszórt házcsoportok 9 H.-té vannak egyesítve, melyek mindegyikének külön községi szervezete van. A H.-ek I-IX. számmal vannak ellátva s lakosságuk (1891) a következő: I. 953, II. 850, III. 651, IV. 604, V. 1868, VI. 981, VII. 1150, VIII. 898, IX. 722. A lakosok horvátok.
(Heiligstein), kisközség Sopron vármegye soproni j.-ban, (1891) 1150 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
nagyközség Bihar vmegye szalárdi j.-ban, (1891) 1151 magyar lakossal, jó bortermeléssel. Itt állítólag Szt. István elhunyt fia tiszteletére nagy kolostort építtetett.
nagyközség Bihar vármegye központi j.-ban, (1891) 1033 magyar lakossal.
(hegyimádás), az animizmuson alapszik, mely az életnélküli tárgyakat élettel felruházza, életet tulajdonít nekik, vagy személyesíti őket. A H.-ban két irányt lehet a népek hiedelmében megkülönböztetni: a hegy maga személy, vagy valami felsőbb lény tulajdona. A magyarság körében Erdélyben lelhetők fel e kultusz nyomai, melyek a mellett tanuskodnak, hogy az ősmagyar hiedelemben a H. ki volt fejlődve, főleg azon értelemben, mely szerint a hegy valami felsőbb lény tulajdona, s ezért büntetlenül nem lehet beszennyezni és onnan csakis a felsőbb lény engedélyével lehet valami tárgyat elvinni. Régi jogi szokásainkban is nagy szerepet játszanak a hegyek; királyok és fejedelmek, s királyi és fejedelmi kiküldöttek és birák is az év bizonyos napjain hegyeken ütötték fel sátraikat és itt láttak törvényt. Boszorkányok és ördögök laknak, vagy gyülekeznek bizonyos hegyek csúcsain, s az év bizonyos napjain megnyilnak a hegyek, tündérek és óriások előtünnek nehény percre és ily alkalommal az ember hozzáférhet a hegyek belsejében rejlő kincsekhez. Hogy a hegyek a néphit szerint mintegy az égbevezető átmenetet, hidat alkotnak, arra reminiszcenciát találunk amaz elterjedt népies nézetben is, hogy a hegyek az ég támaszai. Már az ind-perzsa mitoszok említik a Meru nevü istenhegyet, mely egyszersmind a boldogoknak lakóhelyéül szolgált. A Sinai-hegyen vette át Mózes a törvénytáblákat; a szamaritanusok maig is áldoznak a Sihem melletti Garizimen; Salamon temploma a Jeruzsálem melletti Mória hegyen, ősi kultuszhelyen épült. A görögknél az Olimposzt és a Parnasszoszt, mint Zeus és Apolló trónját ünnepelték. A H. legkifejlettebb alakját az ázsiai népek körében találhatni, hol főleg az a kozmikus felfogás nyilvánul, hogy a hegy az összekötő és és föld között.
l. Hegy.
légsulymérővel. A légnyomás a tengerszin-fölötti magasság növekedésével csökken és pedig a Boyle-Mariotte-féle törvény értelmében geométriai haladvány módjára. Ezen geométriai haladvány állandó hányadosa mérések által meghatároztatott, ennélfogva két külömböző magasságban fekvő helynek megfelelő légnyomás értékeinek megfigyelése alapján a két hely magasságainak különbsége meglehetős pontossággal kiszámítható. Az e célra használt képletek közül már elég pontos eredményt ád a Bruhns-féle:
m = 18,432 [1 + 0,0039 t]
[1 + 0,0026 cos 2 j] log B/b met.,
melyben t a két helyen megfigyelt hőmérsékek középértéke, j a geogr. szélesség, B az alsó, b a felső helynek megfelelő barometer-állás. 800 mt. tul nem haladó magassági különbségeknél elég pontos eredményt ád a Babinet-féle képlet:
m = 16002 (1 + 0,0039 t)
[1 + 0,0026 cos 2 j] . B - b / B + b met.,
mely a logarithmusokkal való számolást nélkülözhetővé teszi.
régi idő óta sportszerüleg üzik a H.-t, ujabban azonban, különösen Oertel doktor müncheni tanár tudományos kisérletei óta, gyógyítóeszközül is felhasználják azt. A H. egészséges voltára az vezette rá az embereket, hogy a hegylakók többnyire mind ép, egészséges és hosszu életü emberek. A H. mindenekelőtt a sziv munkaképességét fokozza, az összehuzódásokat erélyesebbekké teszi és ez által az egész test vérkeringésére kedvező befolyást gyakorol. Különösen a szivbántalmaknál és tüdőbántalmaknál, vérkeringési zavaroknál van igen jó hatása Oertel gyógymódjának: az u. n. terrain-kurának. Oertel gyógymódja három részre oszlik: 1. Étrend: Fő a viz lehető megvonása. Reggel: 120 grm. tea v. fekete kávé 30 grm. tejjel, 5 grm. cukorral és 35 grm. buzakorpa (Graham) kenyérrel. Viz semmi. Délben: Legfeljebb 100 grm. husleves v. semmi, 200.-250 grm. főtt v. sült marhahus, borjuhus v. vad, zöld salátával, 25-50 grm. friss zöld főzelék sós vizben megfőzve (vaj vagy rántás nélkül); 25 grm. kenyér v. helyette ugyanannyi tésztanemű, 100 grm. friss gyümölcs; italul eleintén 1-1 1/2 deciliter sör v. gyenge fehér bor, később semmi ital. Délután: 100 grm. fekete kávé 25 grm. tejjel, 5 grm. cukorral, egy-két korty viz. Este: 2 hig tojás, 150 grm. sült, 25 grm. zöld saláta, 10 grm. sajt, 25 grm. kenyér, kevés gyümölcs, 2 dl. bor és 50 cm3 viz. 2. Rendszeresen végzett testi munka, mely főleg abban áll, hogy a beteg állapotához képest majd sik uton, majd emelkedő utakon sétálva fokozatosan emelni igyekszik a szivizomzatának munkáját. 3. Utógyógymód, melynek célja megakadályozni a visszaesést az el nem hanyagolandó rendszeres testi munka által. Ezt a kurát mai napság különösen elzsirosodásban szenvedő egyéneknél alkalmazzák, akiknél azonban a sziv elzsirosodáa még nincsen oly mérvben kifejlődve, hogy testi erőltetés közben szivkifáradástól v. szivhüdéstől lehetne tartani. Ily terrain-kurák folytatására oly fürdőhelyek vannak berendezve, melyeket 300-1000 m. magas hegyek környeznek és ezeken jól járható kellemes sétautak vannak. Terrain-kurára berendezett fürdők hazánkban kevés számmal vannak; ilyenek a: Tátrafüred, Koritnyica, Vihnye, Bártfa, Tusnád, Trencsén-Teplic és Herkules-fürdő. Külföldön: Abbazia, Arco, Meran, Gries, Bozen téli telep-gyógyhelyek; Baden-Baden, Ischl, Berchtesgaden, Reichenhall, Semmering stb. nyári gyógyhelyek.
A német Bergfahrt szószerinti fordításából alkotott s elterjedt kifejezés, mely a hajónak a folyóviz ellenében való menését jelenti ugy mint a völgymenet (Thalfahrt) kifejezést a folyam irányában való haladás kifejezésére használják. Magyarosan ugy mondjuk, hogy a hajó fölfelé- és lefelé megy.