l. Erózió és Földrengés.
l. Hegy.
l. Azbeszt.
az 1791. összejött francia törvényhozó gyülésben, a forradalom szélső, radikális pártja, mely a rémuralmat előkészítette és vezette. Hozzá tartoztak: Danton,. Marat, Robespierre, Saint-Just, Merlin de Thionville, Collot d'Herbois, Thuriot stb. Nevét onnan kapta, hogy tagjai a gyülésteremnek magasabban fekvő padsorait foglalták el, mig a terem alsó, egyenletes részén ülő mérsékeltebb pártot lapálynak vagy siknak (plaine) nevezték, később pedig mocsárnak (marais) gunyolták, miután önállóságát nem volt képes megőrizni és véleményét a terrorisztikus eszközöket alkalmazó hegypárttal szemben nem merészelte kinyilvánítani. A H. a rémuralom megdőlésével jelentőségét veszté, de neve mint pártnév később is előfordul. A H. lapjai voltak: Pere Duchesne (l. Hébert), Journal de soir, Gazette villageoise és a Journal de la Montagne (l. Franciaország).
v. orográfia, a földrajz azon része, mely a hegyek alakjának és csoportosulásának tanulmányozásával foglalkozik. Hegyrajzi térképek azok, amelyek főképen a hegyeket tüntetik föl. A magasságmérések tökéletesedése óta mind pontosabb hegyrajzi térképek készülnek, mind sürübb magassági rétegvonalakkal és e térképek a földtani kutatásokat is nagyon előmozdítják. V. ö. Sonklar, Allgemeine Orographie (Bécs 1873).
a sikság ellentéte. A hegységeket nagyságuk szerint osztályozni már gyakran próbálták, de valamint a dombot a hegytől nem lehet szabatosan megkülönböztetni, ugy a kisebb és nagyobb hegységek között is csak mesterkélt határvonalat lehet vonni. A németek saját hegységeiket vették mértékül és azok alapján három fokozatot állapítottak meg: a magas hegységek (2250 méteren felül), középhegységek és dombvidékek (1600 méteren alul) fokozatait. E mértéket a föld összes hegységeire alkalmazni nem célszerü. A hegységek közepes magasságát teljes pontossággal megállapítani lehetetlen és azért a hegységek magasságának összehasonlításánál csak megközelítő számokat használhatunk v. pedig a legmagasabb hegycsúcsok és hágók magasságát vesszük az összehasonlítás alapjául. A föld legnevezetesebb hegységeinek magasságát a következő számokkal jelezhetjük: A Himalája főcsúcsai közül a Gaurizankar 8840, a Kancsindzsinga 8582 m. magas, legmagasabb hágói 5-6000 méteresek. A Künlüm és Tiensan csúcsai 6-7000 méteresek. Nem sokkal alacsonyabbak a dél-amerikai Kordillerák, hol az Aconcauga 6970 méterre emelkedik és a hágók lergnagyobb része is meghaladja a 4000 métert. Észak-Amerikában a mexikói tüzhányók, a Sierra-Nevada, Szikla-hegység és az alaszkai havasok főcsúcsai meghaladják a 4-5000 métert, a hágók 2-3000 méteresek. Afrika nagy havasai is 5000 méteren fölül emelkednek, a Kilimandzsáró némelyek szerint a 6000 métert is meghaladja. Európában a Montblanc 4810 m., a legmagasabb alpesi hágók 3000 méteren fölülemelkednek. Ausztrália szárazföldjén 2240 m. a legnagyobb magasság (Kosciuszko-hegy), a szigeteken 3-4000 méteres hegyek is vannak.
A szárazföldek belsejében levő H.-ek alakját és nagyságát nem az abszolut, azaz a tenger szinétől számított magasságból, hanem a relativ magasságból itéljük meg. Mint az egyes hegynél, ugy a hegysornál és H.-nél is megkülönböztetjük a tetejét, alját és oldalát, meredekségét stb. Sok H.-nél, p. a Juránál, az Alpeseknél, Himalajánál, Kordilleráknál az egyik lejtő a másiknál feltünően meredekebb. Némely H.-et sikságok szigetelnek el a más H.-ektől. A legtöbb H. azonban egy nagyobb hegyrendszerhez v. felföldhöz tartozik; p. a közép-ázsiai felföldhöz tartoznak a peremén emelkedő Himalaja, Khingan stb., Irán felföldjéhez tartozik az Elbursz, Szolimán stb. A H.-ek alakjáról csak azóta van helyes fogalmunk, mióta a pontos magasságméréseket ezrével, százezrével eszközlik. A magsságmérések szaporodásán kivül a földtani kutatások is előmozdították a H.-ek valódi alakjának fölismerését, sőt a földtani térképek alapján már olyan helyeken is ki lehetett mutatni a hegyek sajátszerü sorakozását és összetartozását, ahol még nem állt elég magasságmérés rendelkezésünkre. Viszont a pontos mérések, illetőleg a jó térképek a H.-ek (földtani) keletkezésére vonatkozólag is felvilágosítást adnak.
különösen a hegyvidékek sajátságainak megfelelően szervezett, felszerelt és kiképzett gyalog- és tüzérségi csapatok, melyeknek legénységét azon hegyvidék szülötteiből képezik, melynek megvédésére az illető csapat hivatva lesz (l. Alpesi csapatok). A cs. és kir. közös hadseregben a tiroli vadászcsapatok és a hegyi-ütegek tekinthetők H.-nak. Franciaországban 1889 óta 72 századból álló 12 vadász-zászlóaljat és 20 üteget szereltek fel a hegységekben vivandó harcokra.
Zay Mineralógiájában a kősó.
l. Hegy.
l. Hegy.