Helmintologia

általában a férgekre vonatkozó tudományos ismeretekkel foglakozó tan, különösen pedig a bélférgekről szóló tudományt jelölik e névvel. A férgek tanulmányozásával foglalkozó buvárok a helmintologok s hazánkban ilyen volt dr. Örley L., ki különösen az élősködő fonál- és laposférgekkel, továbbá a gyürüsférgekkel foglakozott; dr. Rátz l. az élősködő fonál- és laposférgeket tanulmányozza; Parády K. s hazai turbelláriákat ismertette; Bartsch S. és Daday J. a rotatoriákat tette tanulmánya tárgyává stb.

Helmold

német történetiró, bosaui lelkész, mint hittérítő Gerold püspökkel beutazta a kelet-tengermelléki szláv tartományokat s első annalistája volt a szlávoknak Németországban. Megh. 1170 után. Munkáját: Chronicon Slavorum (Nagy Károlytól 1170-ig) Arnold lübecki apát folytatta egész 1209-ig, majd utóbb egy áldozár a broszlói egyházmegyéből 1448-ig. Kiadta Schorkel (Frankfurt 1556); legujabban Lappenberg Pertz, Mon. Germ. hist. XXI. kötetében.

Helmond

város É.-Brabant németalföldi tartományában, 13 km.-nyire Eindhoventől, az Aa és vasut mellett, 9057 lak., vászon-, pamut- és selyemszalagszövéssel.

Helmont

János Baptiszt, van, belga orvos és bölcsész, szül. Brüsszelben 1577., megh. 1644 dec. 30. Orvostant és sebészetet tanul, 17 éves korában már előadásokat tartott. Hosszabb ideig külföldön volt, beutazta Svájcot, Olasz-, Francia- és Angliaországot. Visszatérve ugyszólván csak kémiával foglalkozott. H. megdöntötte Galenus humoral-rendszerét s egy uj rendszert alapított, mely valamennyi természeti jelenséget vegyi folyamatokra vezet vissza. Fölfedezte többek közt a szénsavas ammoniakot s a gáz szót a vegyi teminologiába behozta. Ő az első, aki Aristoteles tanaival és Valentinus és Paracelsus nézete szerint az élet egy alaperő (archeus) és már alárendeltebb erők kormányozzák. Művei: Ortus medicinae (Amsterdam 1648 s gyakr.) cimmel jelentek meg. - Fia, Ferenc Merkur, szül. 1614 okt. 20., megh. Berlinben 1699. Több teofizikai munkát irt és azonkivül a nyelv élettana és siketnémák oktatása körül is szerzett érdemeket. V. ö. Broeckx, Le baron François Mercure van H. (Antwerpen 1870).

Helmstadt

község a bajorországi Alsó-Frank kerületben Würzburgtól Dny-ra, 1072 lak. 1866 jul. 25. itt Beyer porosz vezér a Luitpold herceg vezérelte bajorokat heves ütközet után visszaszorította.

Helmstedt

az ugyanily nevü járás székhelye Braunschweig hercegségben, 33 km.-nyire Braunschweigtól, vasut mellett, 10,995 lak., cukorfinomítóval, pamutfonással, szappan- és dohánygyártással és barnaszénbányával. Jelentékenyebb épületei a XII. sz.-ból való István-templom és az egykori egyetemi épület, az ugynevezett Jueum. Közelében van a H.-i vastartalmu ásványvizforrás, fürdőintézettel, a Cornelius-hegyen pedig két magas gárinttuskó, az ugynevezett Lübbensteine, melyeknek a hagyomány szerint a pogánykorban Wodannak emberáldozatokat mutattak be. Egyeteme, amelyet 1809-ben vesztett el, a XVII. sz.-ban egyike volt a legjelentékenyebb protestáns főikoláknak. V. ö. Nentwigk H., Die Physik an der Universität H. (Wolfenbüttel 1891).

Helobiae

a. m. mocsáriak vagy mocsárvirágok, az egysziküek rendje. Virágjok csillagszerü, több vagy kevesebb körös és tagu szokott lenni, mint rendesen az egysziküeké, némelykor mintegy kehelyre és sziromra különböződik, gyakran egyivaru. Más egyszikütől főleg a magnak pici endospermiuma vagy teljes hiánya különbözteti meg. Vizi vagy mocsári növények, a hidőrféléket, junkagineákat, a virágkákaféléket meg a békatutajféléket foglalja össze.

Heldermidae

a gyikork rendjének egyik családja, melynek hasadt nyelve tövén szemölcsöket visel s fogai méregmirigyekkel közlekednek. Fajai Közép- és Dél-Amerikát lakják.

Heloise

l. Abelard.

Helopaeus

l. Szikszai.


Kezdőlap

˙