a mondatban azon mellékrész, mely az alany cselekvése van szenvedése helyét határozza meg; kifejezi, hogy valami hol van vagy hol történik, honnan jön és hova törekszik vagy irányul. E szerint a H.-k 3 csoportra oszlanak: 1. a helybenléti jelentők, a hol kérdésre; 2. a helybe- vagy helyremozdulást jelentők, a hova, merre, miféle kérdésre, és 3. a helybőlmozdulást jelentők, a honnan kérdésre. V. ö. Simonyi Zs., A magyar határozók (akadémiai pályamunka, két kötet, Budapest, a m. tud. akadémia kiadása, 1888-95). L. Határozó.
v. helyhatósági statumok, a helyi önkormányzat szervei, nevezetesen képviselő testületei által, saját hatósági tárgykörükben, saját területükre alkotott közkötelező jogszabványok. H. azok is, melyeket területi (nem centralis) állami hatósági organum bocsát ki. A H.-ben, különösen ott, hol a törvényhozási és végrehajtó hatalmi központosítás nem erős, a köz- épugy mint a magánjog bőséges forrását birja. A H. az általános jogot alkotó magasabb rendü jogforrásokkal, nevezetesen a törvények és központi kormányhatóságok rendeleteinek szabályaival nem ellenkezhetnek. A H. érvényességi kellékét képezi általában az, hogy a központi kormány, vagy más magasabb rendü államhatóság által megerősíttessék, jóváhagyassék. Vajjon azután a jóváhagyás jogával biró hatóság csak jogszerüsége v. célszerüsége tekintetéből is felülvizsgálhatja-e a szabályrendeleteket, megváltoztathatja-e vagy csak megsemmisítheti, az a tételes jogokban különféleképen van megszabva, valamint azon kérdés is, van-e joga a főhatóságnak szabályrendelt alkotására utasítani az illető alsó organumokat vagy sem. A H. létesülési kellékét képezi általában az is, hogy megfelelő módon kihirdettessenek. A közigazgatási és birói hatóságokat a törvényesen alkotottH. kötelezik, de a biróságoknak ugy mint a kormányrendeleteket, ezeket is joguk van törvényes és alkotmányos alkotásuk és rendelkezéseik törvényes volta tekintetéből megvizsgálni, s azoknak alkalmazását esetinkint megtagadni. V. ö. Kolosvári Sándor dr. és Óváry Kelemen dr., A magyar törvényhatüságok jogszabályainak gyüjteménye. Kiadja a magyar akadémia (3 köt.).
Megkülönböztetendők különösen: 1. Horvát- Szlavon és Dalmátországok közgyülésein (Congregatio regnicolaris) hozott statumok. Ujabban jelesül a horvát-magyar kiegyezésről szóló 1868. XXX. t.-c. 48. §-a szerint Horvát-Szlavon- és Dalmátország a nem közös, tehát önkormányzati jog (autonomia) körébe eső ügyekben önálló törvényhozási joggal bir. A horvát országgyülés (igy kell nevezni, mert a törvény egyenesen akként nevezi, ámbár közjogilag helyesebben tartománygyülésnek kellett volna nevezni, németül nem Reichstag, hanem Landtag), tehát ezentul nem statumokat, hanem törvényeket hoz. - 2. Vármegyei statumok. Vannak példák, hogy maga az országos törvényhozás a helybeli viszonyok rendezését a megyékre bizta, p. 1608. Kor. u. XIII. a jobbágyok elbocsátását; 1723. LXVI. a cselédügyet; 1723. CIX. a tüzveszély elleni intézkedéseket; 1729. XII. a borhamisítást. - 3. A szabad kir. városok statumai, melyek a privelegiumokon alapuló partikuláris jogot fejtették ki részletesebben. Különösen fontosak a tánoki városok statumai, amelyeknek joga az u. n. tárnoki jogot (Jus tavernicale) képezni, mig a személynöki városok statumai általánosabb városi jog rendszerévé nem alakultak. - 4. A jászok és kunok három egyházkerületének joga, emlyet 1751 (márc. 5.) Mária Terézia erősített meg (Articuli Jazygum et Cumanorum, 24. cikk. Pozsonyban jelent meg 1751.), mig az 1799-iki statumokat József nádor erősítette meg (mindkettő együtt Pesten 1844. jelent meg Statuta pro judiciis Jazygum et Cumanorum cim altt). - 5. A hajduvárosok municipalis tatumai, melyeket az 1791. LXVII. t.-c. által kiküldött országos bizottmánynak nyujtottak be, de törvényhozási elintézést nem nyertek. - 6. A XVI szepesi városoknak III. Zsigmond lengyel királytól 1591. Krakóban megerősített statumaik, melyek a municipális jognak alapját képezik. - 7. Turmezőnek (Turopolye) statutarius joga. Legérdekesebbebben a 24 község lakosainak a zágrábi képtalan előtt örökbevallás alkjában történt kölcsönös testvérré fogadása 1560., mit Rudolf király 1582 márc. 8. helybenhagyott. - 8. Fiume város és kerületének I. Ferdinánd által 1529. helybenhagyott és későbbi statumai.
Erdélyben, amelynek egész joga 1526 előtt Magyarország közönséges joga irányában csak municipális jog vol, mely csak 1526. s különösen 1540 óta önálló jogrendszerré alakult, említendő: 1. a székely nemzet különös joga és 2. a szász nemzetnek különös joga. Ez utóbbiank valóságos kodifikációját képezi Ironius (l. o.) Mátyás brassói tanácsnoknak hatósági felszólításra készített munkája, melyet Statuta jurium mumicipalium Saxorum in Transylvania cim alatt Báthory István 1583 febr. 18. megerősített. - 3. Egyes megyéknek, székeknek, szabad kir. városoknak a taxás helyeknek statumai.
l. Hutchinson (2).
l. Díjszabás.
(chemins de fer d'intéręt local, Light Pailways, Vicinal-Localbahnen.) Eleint az átmeneti és kiviteli forgalom irányai szerint óriási tőke befektetést igénylő elsőrendü vasutakat építettek. A kisebb vagyis a helyi forgalom ellátására ilyeket építeni nem lehetett, ezért a helyi közlekedés szétágazó és gyüjtő erei csak a közutak voltak. Ezek azonban különösen fejletlenségük miatt akereskedelem főfeltételeinek, a gyors és biztos közlekedésnek, nem felelvén meg, azok a vidékek, melyek igen messzi estek a fővonalaktól, csakhamar megsinylették helyzetük zárkozottságát. A kisebb helyi forgalom sem nélkülözhetvén a vasutat, minden törekvés az egyszerübb, habár kisebb teljesítő képességü, de olcsóbb vasutak létrehozására irányult. Hazánkban ennek a másodrendü vasutak építésével kivántak megfelelni, de e félrendszabály helytelensége a gömöri iparvasutak megépítésekor kitünvén, az egészen olcsó és egyszerü vasutak építését kisérlelték mg. Mielőtt a törvényhozás e téren kellően intézkedett volna, már 1867-ben tervbe vette Arad vármegye az aradborosjenői és joszáshely-borosjenői vasutat, megmutatván, miként kell olcsón és észszerüen építeni. E vasutat az 1875. XLIV. t.-c. engedélyezte, a törvényhozás azonban csak az 1880. XXX. t.-c.-kel szabályozta a H. ügyét, mely törvényt az 1888. IV. t.-.-kel egészítették ki. A H. engedélyezésének módját l. Előmunkálat és Engedélyezés. Építésüket a következő rendeletek szabályozzák: A kisajátításról szóló 1881. XLI. t.-c., az 1888. XXIV. illetve az 1878.XX. törvénnyel becikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. fejezetében elfogadott vasuti üzletrendtartás és üzletszabályzat. Érintik továbbá a vizjogi és közuti törvény egyes határozatai, valamint az 1883. XV. t.-c. és az 1886. XXII. t.-c., melyek a törvényhatóságok és községek hozzájárulását szabályozzák. A tervezéskor és pítéskor követendő alpelvek az 1889. kiadott 7633 sz. miniszteri rendeletben vannak egybeállítva. Az utatjárók építését a közmunka és a közlekedésügyi minisztertől 1881. kiadott 36,263 sz. rendelet szabályozza.
Műszaki szempontból véve a H. főjellege, hogy a legnagyobb sinszelvényük csak 23,6 kgr. (kivételesen egynél 25 kgr.); 10 tonnánál nagyobb tengely nyomásu lokomotivok nem használtatnak;a vonatok sebessége ritkán haladja meg a 30 km.-t; harangjelzőjük nincsen és csakis nappali forgalomra vannak berendezve, miért is az utátjárók nincsenek sorompóval lezárva és örök kisebb számban alkalmazhatók. Magas építményeik a lehetőségig kicsinyek és egyszerüek. Mind e könnyítések következtében építési költésgük is csekély, igy p. az aradi és csanádi egyesült vasutak km.-e került átlag 25,400 frtba; a szamosvölgyi vasut 23,000 forintban; a nagyvárad-belényesi 21,040 frtba; a maros-vásárhely-szászrégeni 20,920 srtba stb. Az üzletkezelésre nézve megjegyezzük hogy mig külföldön a H. kezelését gyakran bérbe adják, nálunk kevés kivétellel az államvasutak kezelik. (V. ö. Dobiecki, Helyiérdekü vasutaink alapítása, építése és üzlete. Kiadta a M. Mérnük- és Építszegylet, 1892.) Elterjedésük rohamosnak mondható, ugy hogy már 1892. összes vasutaink 30,6% volt H., számszerint volt: fővasut 8424,2 km.; H. pedig 3722,4 km. A befektetett tőke 1892-ig 115.643,761 forint, ebből törzsrészvény 45.135,400 frt, elsőbbség 74.817,700 frt. Szállítottak pályakilométerenkén 48,810 személyt és 34,833 tonna árut. Bevételük volt pályakilométerenként 2277 frt, kiadásuk pályakilométerenkén 1304 frt. V. ö. Landau G. és Walther Á., Az európai fontosabb helyiérdekü vasutak leirása (Budapest 1878).
azok az értékpapirok, melyeknek a piaca csak egy bizonyos tőzsdére szoritkozik. Igy a budapesti tőzsdén H.-en különösen a malomrészvényeket, takarékpénztári részvényeket, egyes iparvállalati részvényeket és azokat a bankrészvényeket értik, melyekben nincsen határidőüzlet.
(röviden helyi középidő helyett) a. m. a közép Napnak a megfigyelési hely meridiánjától számított óraszöge. A gyakorlatban legegyszerübben megállapíjuk a Nap középpontjának megmért magasságából, vagy lehtő kevés számítással a Napnak délelőtt és délután elért egyenlő, de különben tetszőleges magasságok megfigyelt időpillanatát, melyhez az efemeridákban található időegyenlítést adva, megkapjuk a közép dél pillanatát, tehát egyszersmind a megfigyelésre használt óra hibáját. A csillagász a H.-t valamely állócsillagnak észlelt delelési pillanatából vezeti le, mivel minden égitest azon csillagidőben delel, meloy rektaszcenziójával azonos. Az ily módon meghatározott időt helyi csillagidőnek neveznek, és egyszerü számítással, melynek lényege a Napnak az állócsillagok között való évi mozgásának tekintetbevétele, helyi középidőre változtatható át. Ha két helyet, A és B-t veszünk, melyek közül B nyugatra fekszik, és egy tetszőleges állócsillagot, mely A meridiánjában éppen delel, akkor A helyi csillag ideje a mondottak folytán a csillag rektaszcenziójával egyenlő. A Földenk nyugatról keletnek való egyenletes forgása által A után B meridiánjába is jut ugyanazon csillag, még pedig a nap 24 órájának annyiad része után, a hányad része az AB hosszuságkülönbség a 360°-nak. Ami a csillag deleléséről szól, az érvényes a csillgnak bármely óraszögéről is, ugy hogy mondhatjuk: két hely között időben kifejezett hosszuságkülönbség ezen két hely helyi csillagidejének különbségével azonos. És igy a husszusgámeghatározás egyszerüen a helyi (csillag) idő meghatározására van visszavezetve. Igy p. a budapesti H. 1 ó. 16 p. 15,4 mp. (a budapest-greenwichi időben kifejezett hosszkülönbsége kevesebbet mutat. Ha Greenwichből kiindulólag 15° széles övekben kelet felé haladunk tova, minden öv szélén hosszkülönbség nyilván 1 órát tesz. Ha ezen övkön belül a H.-nek megfelelő perceket megtartjuk, az egész órákat ellenben a greenxichi H.-vel emgegyezőleg választjuk, az u. n. zónaidőt nyerjük.
l. Rendőrség.
l. Főszin.
csillagászati értelemben valamely égi testenk vagy földfelületi pontnak az ég vagy Föld felületén képzelt koordinátarendszerhez viszonyított fekvésének megállapítása. Az égitestek H.-ában szereplő koordinátarendszer az eauatoros, a helyzet rektaszcenzió és deklináció által teljesen adott. Mivel előbbi nem egyéb, mint a csillag delelésének csillagideje, nyilvánvaló, hogy a rektaszcenzó ismeretes, ha az égi testnek meridiánátmenetét csillagászati időt mutató órán figyeljük. Mivel továbbá a ridián egyszersmind órakör és deklinációkör, világos, hogy a csillag delelési magassága egyszerüen az equator horizontfeletti magasságával + a csillag equatorfeletti magasságával egyenlő. De amaz a megfigyelési hely geográfiai szélességének 90°-ra való kiegészítője, emez a csillag deklinációja, ugy hogy ez megállapítható, mihelyt a csillag delelési magasságát megmértük. Mindkét koordináta meghatározására a meridiánkör v. dékör szolgál. Az égitestek helymeghatározását átmeneti célokra hasonló módon a horizontra vagy az ekliptikára is lehet vonatkoztatni, de a H. kész adatait (csillagkatalogusok, csillagabroszok) csak rektaszcenzióban és deklinációban szokás adni.
A Föld valamelyik felületi pontjának H.-án értjük annak geográfiai szélességének és hosszuságának levezetését, mely sokféle módon törénhet. A csillagász a geográfiai szélességet majd kizárólag valamely ismert deklinációju égitest delelési magasságából határozza meg, a délkör segítségével. Az előbb mondottak szerint a geográfiai szélesség egyszerüen a csillag delelési zenittávolságának és deklinációjának összegével egyenlő. Az utazó v. hajós szintugy jár el, csakhogy égitest csanánt leginkább a Napot, műszerül a teodolitot vagy szextánst használja. Azon megfontolás, hogy a geográfiai szélesség a sarkmagassággal egyenlő, még egy egyszerü meghatározási módot ad. E szerint a geográfiai szélesség merőben a pólusnak a megfigyelő hely horizontja felett való magasságával ugyanaz. Mivel a pólus csillaggal jelölve nincs, ugy járhatunk el, hogy a pólushoz közel álló valamely csillagnak felső és alső delelési magasságát mérjük, s e két adat közepesét vesszük. Az északi féltekén lévő pólustól 11/4 °-nyira fekszik az u. n. sarkcsillag, a Ursae minoris, s ezen szerencsés körülmény folytán valamely hely geográfiai szélessége a Föld északi féltekéjén elegendő pontossággal egyszerüen a sarkcsillag egyetlenegy magasságából is vezethető le, ha hozzá csekély javítást (x=h-p cos t, x a geográfiai szélesség, h a sarkcsillag magassága, p sarktávola, 1896 elején p= 1° 14' 48" . 53, t pedig a megfigyelés idejében a sarkcsillag óraszöge, melyet csak közelítőleg kell ismerni) adunk.
A geográfiai hosszuságmeghatározás (l. Helyi idő) azon megfontolásból indul ki, hogy a hosszuságkülönbség nem egyéb, mint két hely helyi csillagidejének különbsége. Ha a két hely között elektromos táviró létesíthető, a hosszuság meghatározási problémája igen egyszerü. A keleti állomás elektromos uton a nyugati állomás órájára regisztrálja valamely csillagnak meridiánátmenetét, majd a nyugati állomás ugyanazon csillag helye delelését a keleti állomás órájára. Ez már két meghatározást ad, mely független a csillagok helyzetének pontos ismeretétől és az elektromos áram tovaterjedési sebességétől. Ha a két állomás megfigyelője azután még helyet cserél, akkor az eredmény a megfigyelés ugynevezett személyi hibájától (személyes felfogás különbségétől) is független. Ennek hiján a legeyszerübb mód egy (rendesen egész sorozat)megbizható greenwichi időt mutato kronometer elvitele. Ha ezzel ismeretlen helyen meghatározzuk a helyi diőt, akkor az észlelt és leolvasott különbsége közvetlenül a helynek greenwichi hosszkülönbségét szolgáltatja. Holdfogyatkozások, a Jupiterholdak fogyatkozásai, a Holdnak csillagfödései mind oly jelenségek, melyek ugyanazon abszolut időpontban beállnak, v. legalább könnyen ugyanazon időpontra átszámíthatók és jó előre efemeridákban greenwichi idő szerint közölvék. Ha ilyen jelenség beálltát ismeretlen helyen helyi idő szerint figyeljük, akkor a greenwichi időhöz való különbség közvetlenül a hosszkülönbséget szolgáltatja. Mivel azonban e jelenségek ritkák, a Holdnak a pályájához közel eső 7 állócsillagtól, 3 fényes bolygótól és a Naptól 3 óráról 3 órára Greenwich számára előre kiszámított távolságait közlik a csillagászati és nautikus efemeridák. Ha most a Föld valamely ismeretlen pontján megállapítjuk szextáns segélyével a Holdnak ez égitestek bármelyikétől vett távolát, kiszámíthatjuk a táblázatok segélyével azon időt is, melyben a távolság Greenwichben is ugyanakkora. Ezen greenwichi és a megfigyelés helyi ideje között fennálló különbség a hosszkülönbség. Ezen utolsó mód a legtöbb számítást és igen pontos megfigyelést követel, és ezért az utazó vagy hajós csak akkor folyamodik hozzá, ha a greenwichi időt mutató kronometerjébe vetett bizalma meginog. V. ö. Gruber L., Utmutatás földrajzi helymeghatározásokra (Budapest 1883); Schenzel G., Utmutatás földmágnességi helymeghatározásokra (u. o. 1884).