(gör.), az anyaméh üregének vérrel való megteltsége, ami akkor támad, ha a méh szája össze van nőve s a vér kiürülése ezért lehetetlen. A méh szájának összenövése felnőtteknél szülés után a vele járó nagyobb roncsolás folytán vagy valamely betegségnél fekélyesedés folytán keletkezhetik; de a gyermekkorban a méhszáj elzáródásából nem keletkezik H., mert akkor még a havi vérzés nem szolgáltat reá alkalmat; a méh üregének mirigyei gyermekkorban legfölebb nyálkát választanak el; ha annak kirülése akadályozva van, akkor hidrometra, a mh üregének nyálkás vizes anyaggal való megteltsége keletkezik. A h. néha nagy daganatképen tapintható a hasüregben s nagy fájdalmat okozhat a betegnek, különösen a hónap amaz idejében, amikor a havi vérzésből eredő vér hozzácsatlakozva a régihez, feszíti a méhet, illetve azt a gömb szerü tömlőt, amivé a még a folyton beléje gyülő vértől átalakult. A H.-nál rendszerint hematoszalpinx is képződik, vagyis a petevezetők vérrel való megteltsége; máskor pedig hematokolposz is támadhat: a hüvelynek megteltsége vérrel, ha ennek a nyilása van elzárva, összenőve. Az igy felgyült vér sürü, sötét, néha igen sok. Ha a mhben gyermekágyi folyás gyülik meg: lochiometráról, ha geny gyült meg benne: piometráról beszélünk. A H. tünetei feszülő fájdalom, görcsök az alhasban, különösen a havi vérzés idejében; néha gyuladás is járul hozzá v. daganat ismerhető fel a hasban. Az orvos pontosabb vizsgálatakideríti a valót, ha az összenövést megtalálja. Lehetséges azonban, hogy látszólagos rendes nemi szervek mellett H. van jelen. A méh t. i. néha kettős, kétszarvu, s az egyik ürege van csak teljesen ezárva a külső közlekedéstől. Ebben az elzárt méhszarvban is támadhat H. Gyógyítása abból áll, hogy az összenövés elháríttatik, s a kiürülésnek mesterségesen, késsel vagy csapos szuró eszközzel, utat nyitnak. Néha a természet maga keres és talál utat, s áttörés következik be. Ha az áttörés kifelé történik, akkor ez a megoldás is gyógyulásra vezethet; de ha befelé a hasüregbe ürül a H.-nak talán már bomlásban lévő rothadó tartalma, akkor hashártyagyuladással és halálos véggel jár ez az áttörés.
(gör.) a. m. vérkészítés.
l. Hemaglobin.
(gör.), a mellhártyaüreg véres folyadéktartalma. Előjöhet belső vérzések folytán, amelyek részint erőmüvi behatásból, részint aneurysmák megrepedése folytán származnak, továbbá tuberculosus mellhátyaloboknál, a mellhártya és a tüdő rossz indulatu daganatainál. Jelei: a vérveszteségből származó vérszegénység és ennek következményi, folyadék kimutathatósága a mellhártyaürben. Biztosan felismerhető próbapunkció segítségével.
általában mindazon állatok, amelyek más, és főleg gerinces állatok vérében élősködnek. Ilyen élősködőt találunk a Protozoák és Nematodák között, az elsők között a Sarkodinák és Mastigophorák osztályában, az utolsók között a Filaridice-családban.
(gör.), l. Vérvizelés.
város Hertford angol grófságba, 27 km.-nyire Hertfordtól, a Gade és Great-Junction csatorna és vasut mellett, 9678 lak., szalmafonással és papirgyártással.
(gör.) a. m. nap, nappal; a nappali fény istennője.
(gör.), esteli vakság (népiesen farkas-sötétség vagy tyukhályog), az a jelenség, hogy valaki nappal jól lát, de mihelyt sötétedik, rögtön elvész a látása, érzéketlen az ideghártyája a gyöngébb világosság iránt. Azokon mutatkozik, kiket erős világosság kápráztatott meg, kivál forróövi tengeren hajózó tengerészeken, továbbá azokon, kik rossz táplálkozlás folytán nagyon elgyöngültek. Ugy gyógyítják, hog sötétben tartják őket v. fekete szemüveget viselteltnek velük és jól táplálják őket. A H. azonkivül egy végzetes szembajnak, az ideghártya festékes elfajulásának szokott kisérője lenni, mely lassankén elfogyasztja a nappali látást is. Együtt jár az is vele, hogy a szám látótere nagy mértékben megszükül. Ez az ideghártyabaj közel rokonok házasságából származó gyermekek között gyakori.
a récésszárnyuakhoz tartozó rovarnem, l. Fátyolkafélék.