(gör.-lat.), l. Vérköpés.
(gör.), l. Vérzés.
v. Hemusz, az ó-korban valamennyi hegység neve a Fekete- és Adriai-tenger közt; szükebben értelemben a mai Balkán (l. o.).
l. Vérzéscsillapító szerek.
(gör.), a véráram sebességének mérésére szolgáló készülék, mely lényegében köbalaku üvegszekrénykékből áll. Az üvegszekrényke két egymással szemben álló oldalain egy-egy cső vezet be, illetőleg ki. A szekrénykében inga lóg, melynek a függélyes iránytól való kitéréseit alkalmas foksoron le lehet olvasni. A szekrényke két csöve közül az egyiket az átmetszett vérág középponti, a másodikat ennek környéki végébe kötjük. A megindított véráram a szekrénykében az ingát kimozdítja nyugalmából; a kitérítés fokából tudjuk meg a véráram sebességét.
természetrajzi nevek mellett a Hemprich Frigyes Vilmos nevének rövidítése; szül. 1796. Ehrenberg társaságában Egyiptomban és Sziriában utazott; megh. a Vörös-tenger mellett Massauában 1825. L. még Ehrenberg.
l. Emesa.
Hernösand svéd tartományhoz tartozó sziget, az Angerman-elf torkolatában; 11 km. hosszu és 6 km. széles; több falu van rajta.
1. Ferenc, holland filozofus és filologus, H. Tiberius fia, szül. Gröningenben 1720., megh. Hágában 1790. mint az egyesült Németalföld államtitkárásának első segédje. Különösen a Locke-féle szenszuálizmust igyekezett továbbfejleszteni és népszerüvé tenni, különben nagy hive volt Platonnak és Jacobinnak. Francia nyelven irt műveit, melyek legnagyobbrészt párbeszédes alkban vannak irva, világosság és kellem s finom stilusuk teszik becsesekké. Megemlítjük ezeket: Lettres sur la sculpture (Hága 1769); Sur les désirs (Páris 1770); Lettre sur l'homme et ses rapports (u. o. 1772); Sophyclus, ou de la philosophie (u. o. 1773); Sristée, ou de la divinté (u. o. 1779); Alexis, ou sur l' âge d'or (u. o. 1787); Oeuvres philosophiques-jeit kiadták: Jansen (Páris 1792, 2. kad. 1809) és Meyboom (Leeuxarden 1846-50, 3 kötet). V. ö. Grucker, François H., sa vie et ses oeuvres (Páris 1866).
2. H. Tiberius, holland filologus, szül. Gröningenben 1685 jan. 9., megh. Lejdában 1766 ápr. 7. Tnaított mekanikát, filozofiát Amsterdamban, majd ókori történelmet, görög nyelvet és hazai történetet Franekerben és Lejdában. Egyike a legbefolyásosabb XVIII. sz.-beli humanistáknak; feléleszté a görög nyelv- és irodalomtanulmányt és filologiai iskolát alpított, melyből Ruhnken és Valckenaer kerültek ki. Főművei: Pollucis Onomasticon (Amsterdam 1706, 2 köt.); Luciani collofquia selecta et Timon, Cebetis tabula, Menandri sententiae morales (u. o. 1708, 1732, Basel 1777); Aristophanis Plutus (Harling. 1744, Schäfer kiad. Lipcse 1811); Jegyeztek Albertis Hesychios-hoz (Lejda 1746-66), Ernestis Kallimachos-hoz (u. o. 1761), Burmann Propertius-ához (Utrecht 1780). Hagyatékából adta ki Geel Anecdota Hemsterhusiana-it (Lejda 1825) és Friedmann Orationes et epistolae-it (2. kiad. Weilburg 1839).
l. Hemosz.