(gör., tkp. hen dia dyoin, egy dolog kettő által), stilisztikai figura, mely egy fogalmat két (és-sel egybekötött) főnévvel fejez ki, a helyett hogy egy jelzős főnévvel fejezné ki. P. Vergiliusnál Aen. 1:61. molem et montes altos (tömeget és magas helyeket) e helyett: molem altorum montium (magas helyek tömegét).
város Middlesex angol grófságban, 13 km.-nyire a londoni Szt. Pál-temlomtól, vasut mellett, 15,835 lakossal, jezsuita hittérítő iskolával.
county Indiana É.-amerikai államban, 1010 km2 területtel, 22,450 lak., Danville székhellyel.
Albert, német festő és rajzoló, szül. Majna melletti Frankfurtban 1834., megh. u. o. 1883. A frankfurti Städel-féle intézetben 1865. Becker Jakab tanítványa volt, azután sokat utazott, főleg Olaszországban. Festményeivel kevés sikert aratott; annál nagyobb tetszést artott rajzaival, melyek 1872-74.: Aus Albert Hendschel's Skizzenbuch cimen fotográfiai reprodukciókban jelentek meg. A gyermekek életét, örömét és bánatát kitünő jellemzéssel, szeretetreméltó humorral ábrázolta bennük. Halála után is megjelent egy gazdag gyüjtemény hagyatékából.
v. Hennequin, sisalkender, az Agave és Fourcroya fajainak és fajtáinak levélrostja Yukatanban és Mexikóban. L. Agave és Fourcroya.
l. Venetok.
János, jogtudós, szül. 1798., meghalt Pesten 1856 jul. 22. Jogot végzett és 1827 óta a római jog tanára volt a pesti egyetemen. Munkát is irt: Római magánjog; a magyar irodalomban az első szakmunka, egyébiránt Haimberger és Schilling Bruno nyomán készült;megjelent Pesten 1855., 2 köt.
László (hengervári), diplomata, szül. Pesten 1845., H. Mihály volt udvari tanácsos és váltótörvényszéki elnöknek fia. Bécsben és Pozsonyban végezte a gimnáziumot, Bécsben pedig a keleti akadémiát. Azután a diplomáciai pályára lépett és előbb Szerbiában működött mint miniszteri ranggal felruházott osztrák-magyar követ 1889-ig, Milán király lemondása után pedig Braziliába helyeztettett át, honnan 1894. ősszel visszahívták. 1894 dec. New-Yorkba küldték követnek.
Oly mozgó egyenes, mely mozgása közben valamely adott egyeneshez parallel marad, H.-felületet ir le. A H.-felületnek bármely pontján keresztül egy és általában csak egy egyenes huzható, mely egészen a felületen fekszik, ezt H.-alkotóank nevezzük.
[ÁBRA] 1. ábra. Hármas sima henger.
A H.-felületen fekvő oly görbe, mely a H.-alkotók mindegyikét metszi - tehát egyebek között a felületnek bármely sikmetszése is, - a H.-felület vezérgörbéjének nevezhető. A vezérgörbének és a H.-akotóknak iránya teljesen meghatározza a H.-felületet. Parallel sikok a H.-felületet kongruens görbékben metszik. A H.-felület eeliptikus, hiperbolikus, illetőleg parabolikus, ha a sik vezérgörbéje ellipszis, hiperbola, illetőleg parabola. Minden elliptikus H.-felülethez általában két parallel siksor tartozik, melynek minden sikja a felületből kört metsz ki. A kört metsző sikok általában nem merőlegesek a H.-alkotókra; ez esetben az elliptikus H.-felületet ferde körhengernek is nevezzük.
[ÁBRA] 2. ábra. Háromosztályos bordás henger.
Ha a kört metsző parallel siksorok egyike merőleges a H.-alkotókra, akkor a másik is az, tehát a két siksor összeesik. Ez esetben a felületet egyenes körhengernek nevezzük. Az egyenes körhenger oly forgási felület, melynek meridiánja a forgáis tengelyhez parallel egyenes. Szükebb értelemben H.-en azt a geometriai testet érjük, melyet valamely körhengerfelületnek két parallel körmetszése közé eső része (H.-palást v. H.-köpeny) és e két parallel sikmetszés két körlapja (hengerlap) határol. A H.-alkotóknak a két alapsik határolta részei egyenlők. Az alapsikok merőleges távolsága a H. magasságának - a két alapkör középpontjának összekötő vonala, mely a H.-alkotókkal parallel, a H. tengelyének neveztetik. A H. egyenes v. ferde, aszerint amint a tnegely a két alapsikra merőleges v. nem. Az egyenes H.-nál az alkotók és a tengely hossza egyenlő a H. magasságával. A H. köbtartalmának mérőszámát megkapjuk, ha az alapkörlap területének mérőszámát a magasság mérőszámával megszorozzuk. Az alpkör sugarának mérőszámát x-rel, a H. magasságának és körbtartalmának mérőszámait rendre m-mel és v-vel jelölve: v = r2p . m Továbbá az egyenes H. palástjának, illetőleg egész felszinének mérőszámát p-vel, illetőleg f-fel jelölve: p = 2r p . m és f = 2r p (m + r).
[ÁBRA] 3. ábra. Egyosztályos Cambridge-henger.
H. a mezőgazdaságban a szántóföld felületének megmunkálására szolgáló eszköz. A H.-ek fákőből készülnek. Legalkalmasabb anyag az öntött vas. A H.-ek munkamódját főleg felületük szabja meg, igy a gyakorlatban megkülönböztetünk: a) sima H.-eket (l. 1. ábra); b) bordás H.-eket, amelyek a szántóföldet érdes felületté alakítják át (l. 2. ábra); c) fogas H.-eket (Croskill-H.-ek), amelyek a szántóföld felületébe sok kis lyukat nyomnak, melyeken a szél nem fujhat olyan könnyen végig, mint a bordás H.-ek sorain s igy a föld a kiszáradás ellen jobban lesz megvédve; d) összetett H.-eket, a bordás és fogas szerkezet kombinációját (Cambridge-H.-ek), melyek a laza, egyeneletesen alakított felület képzésére igen alkalmasal (l. 3. ábra). Az itt felsorolt H.-ek bármelyike ismét egy vagy többosztályos lehet, utóbbiak a föld felületi egyenlőtlenségeihez jobban alkalmazkodnak (l. Hengerlés). - H. a nyomdászatban a betük festékezését v. a közvetlen nyomást eszközlő része a nyomtató sajtónak. A nyomó-H. vasból készül s a betükre való, szabályozhtó ránehezedése által nyomja az egyes iveket. A festékező H.-t l. Festőhenger. Van még a gyorssajtónál vezető H. is; ez a kinyomott ivet vezeti el a nyomtató henger alól. - H. a fémiparban a hengerelt áruk (rudak, lemezek s más efélék) készítésére való sima vagy rovátkos eszköz, l. még Hengermű.
v. Heyer-féle csemetefuró, hengerszerüleg összehajtott vaslemezből ugy készül, hogy oldalán ujjnyi szélességü hasíték maradjon. Felső része vashüvelyben végződik, melybe erős fanyelet erősítenek, a huvely alatt pedig egy 3 mm. vastag vaslemezt alkalmaznak, a meddig az ásót a földbe szurni kell. Ezzel a csemetéke földes gyökerekkel ugy veszik ki, hogy a csemték a hasítékon át a henger közé fogják, a hengerásót függélyesen egészen a hüvely alatti vaslemezig a földbe nyomják, a nyél keresztfogójával tengelye körül megforgatják, a csemtét földes gyökérrel kiemelik s balkézzel ásostul együtt oly magasra tartják, hogy a földes csemetét a hasíték hosszában a jobb kéz hüvelykujjával gyakorolt nyomássl kitolhassák. V. ö. Fekete Lajos, A Magyarországon előforduló főbb fanemek csemetéinek termeszete és ültedése (1889).