l. Tengelykerék.
v. hengerezés, a fémeknek hengerek közt való alkítása, azonban H. az a művelet is, midőn az utak felszinét szúlyos hengeralaku testel tömörítjük. Az utak hengerelése 2 m. átmérőjü, 1-1,1 m. széles és 0,07 m. vastag öntött vashengereket használnak s két végét a lovak befogására csappal látják el. Ilyen henger súlya 3300 kg., de azt a hengerbe öntött vizzel, vagy a hengerbe tett kódarabokkal 7000-7500 kg.-ig is fokozzák. Vannak gőzzel hajtott uthengerlők is, melyeknél a nyomóerő egy részét a kazán és a gőzgép súlya adja. - H. a mezőgazdaságban a talaj megmivelésénél gyakran alkalmazott mivelet, melynek célja a talaj összetömörítése, felületének egyengetése és alakítása s rögök aprítása. Alkalmazást nyer a talaj előkészítésénél, a vetésnél és a növények ápolásánál (l. Henger). Ha a H. után száraz idő áll be, akkor a hengerezett talaj több nedvességet párologtat el, mint a nem hengerezett; ezen esetben a nedvesség a talaj felszine felé törekszik, azt nyirkosan tartva, előmoszdítja a magvak kikelését és azért célszerü a tavaszi vetéseket meghengerezni. Ha ellenben a H. után eső esik, a hengerezett talaj több nedvességet tart vissza, mert a hajcsövessége tökéletesebb. Bő csapadéku éghajlat alatt és kötött talajon tulndevességét vonván maga után, a H. mellőzendő. Hogy a H. talajszárító hatása száraz éghajlt alatt és lazább talajoknál mérsékeltessék, sima hengerek helyett rovátkos vagy gyürüs hengereket tanácsos alkalmazni, különben a talaj felületes megporhanyítása (kapálás, foaslolás) által ellensúlyozható annak gyorsabb kiszáradása. A H.-t csak akkor alkalmazzuk, ha a talaj kellően megszikkadt, a föld a hengerhez nem ragad, különben csak ronthatunk vele. Sima hengerrel egy nap alatt 6-8, rovátkos és gyürüs hengerrel 4-5, rögtörővel 3-4 katasztrális hold végezhető egy nap alatt. V. ö. Hensch Árpád, Az okszerü talajmivelés elmélete és gyakorlata (Budapest 1885).
l. Hengerszék.
(l. a képmellékletet), az a mukagép, mely két ellenkező irányban mozgó és egyközüen állított hengeres testből, az u. n. hengerből áll és arra való, hogy a két henger közé tett mukadarabot kiszélesítse, megnyujtsa v. valamely alkra formálja. A szükséges nyujtás és alakítás céljából a henger kerületét bevágásokkal, u. n. üregekkel (kaliber) látják el; ha lapalaku testet (lemezt) készítünk, az üreget a két henger a maga teljes hosszuságában alkotja.
[ÁBRA] 1. ábra. Hengersor.
Az 1. ábra B'B hengerpárja lapos, A'A hengerpárja pedig négyzetes vas hengerlésére szolgál. A komplikáltabb elakok készítésére, minő p. vasuti sin is, előhengerlő és kikészítő hengerpárt használnak. A 2. ábra az előbbit, a 3. ábra pedig az utóbbit láttatja. A lemezek hengerlésére való sima felszinü hengerpárt 4-5. ábra tünetei fel. Ha a hengerelt áru felszinén behorpadásokat vagy kiemelkedéseket akarunk, készíteni, akkor az üreget megfelelő kiugrásokkal vagy vájatokkal kell ellátni. A H.-vet leginkább fémek melegen vagy hidegen való alakítására hsználják. Több egymás mellett lévő hengerpárt hengresornak, a hengerekkel való alkítást hengerlésnek, a gyártmányt pedig hengerelt árunak nevezzük. Ha a hengersornak egymás fölött két hengere van, duo- vagy kettős-, ha pedig három hengere van, trio- vagy hármas H.-nek nevezzük. Legritkábban a négyes H.-vet használják. A legtöbb fémet csak izzó állapotában hengerelhetjük. Ide tartozik a vas és acél is. Minél izzóbb, tehát minél lágyabb az, annál jobban nyujtahtó, de annál kevésbé lapítható. Azonban a szélesítés fokozható és a nyujtás csökkenthető, ha a henger átmérőjét növeljük és kerületi sebességét csökkentjük. Ezért kell az abroncsvas és a drót hengerlése a legisebb, de legsebesebben forgó és a lemezek hengerlésére a legnagyobb, de leglassabban forgó henger.
[ÁBRA] 2. ábra. Előhengerlők. 3. ábra. Kikészítő hengerpár.
Mivel a fémeket a hengerek közt való egyszeri áteresztéssel a kivánt alakra idomítani nem lehet, a hengerlés művelte abból áll, hogy a kezdő üregből a munkadarabot a szomszédos kisebb üregbe s ebből megint egy mesik kisebbe és igy tovább dugjuk, mig csak a kivánt alakot magára nem öltötte. A lapos vas hengerlésére lépcsős hengerpárt is használhatunk.
Mivel a henger a tárgyat csak akkor nyujthatja és alakíthatja, ha ürege kisebb mint a tárgy keresztmetszete, ezért az üreget a tárgynál kisebb keresztmetszetüre készítik; a kisebbítés mértéke leginkább a tárgy anyagától, alkjától és hőmérsékletétől függ. A tapasztalat szerint a kovácsvasat egy üregen való átjártatáskor legfeljebb a keresztmetszetének felére vékonyíthatjuk, megassága az első üregben a hengerátmérő 1/10 -e, a többiekben pedig 1/20-a lehet. Mig a puha kovácsvasrudak gyártására való hengerek üregeinek fogyása leginkább 1/4 - 1/6 közt ingadozik, a kemény acélrudakat csak 1/10 - 1/15-del fogyó üregekben hengerelhetjük. A hengerek üregének helyes alakítása igen nehéz és bő tapasztalatokat kivánó feladat, ezért a nagyobb vasfinomító gyárakban e célra külön mérnökök vannak.
[ÁBRA] 4. ábra Lemezhengerjárat nézete.
A hengerek átjmérőjét nem készítik egyenlő nagyra, az alsó henger rendesen kisebb (1,6-3,3, sőt néha 26 mm.-rel is), hogy a felső henger hasonló szögsebesség mellett nagyobb kerületi sebességet, u. n. feső nyomást kapván, jobban nyujtson, ennek következménye az, hogy a hengerelt rud lefelé görbül; miért is a munkás jobban megfoghatja. A munkadarab tulságos lefleé görbülését megadadályozzák a henger-üregek elé peckelt u. n. kaparókésekkel (hengerhorzsolókkal), melyeknek célja még az is, hogy a hengerre tapadó salak- és reveréteget lekaparják. Az 1. ábra lapos és négyzetes vas hengerlésére való hengersort láttat; d ahengervonógép tengelyére ékelt lendítókerék agya, ee' a tengelykapcsolás, gg állvány az FF fogaskerékpárt tartja. Az alsó fogaskereket a hejtótengellyel a d' hüvely köti össze. Ha tehát az ee' a tengelykapcsolást beiktattuk, a két fogaskerék elkezd forogni, forgásukat az m tokok és az rr' cspok révén áthárítjuk a hh állvány tartotta BB' hengerpárra. Mivel B henger a q és p hüvely d" csp révén A hengerrel kapcsolatos, ez pedig c fogaskerekével az A' tengelyre ékelt c' fogaskereket forgatja, a B'B hengerpárarl egy időben forog az A'A hengerpár is. A hengerek hütésére szükséges viz az I csatornából a tt...csöveken folyik ki.
[ÁBRA] 5. ábra. Lemezhengerjárat hosszanti metszete.
A hengerszékeket rendesen öntöttvasból készítik és az alapzatra erősített öntöttvas alptáblához ékelik, e célból az utóbbiknak az állvány helyén ferde nyulványuk va, melybe a hengerszék ferdére álakított talpa illik (l. a 8-9. és a 11. ábrát). Amint a 8-9. ábra előtünteti, a kettős hengerek a székében két csapágy, m és d van, az utóbbit hh rudak tartják. Az alsó csapágy nyitott, a fesőnek c fedele van, melyre a csekélyebb ellenállásu fémből (öntöttvasból) való i törő bakot helyezik. Erre nyom a g csapszegekkel tartott f sróftokba csabarodó e sróf. Az i törő bak arra való, hogy hengerlés közben az előre nem látható akadályok esetén ez törjön le és ne a henger csapja. A hengerszék b hornyaiba erősítik a hengerlóca tartóit, az eresztékeket és a kaparókéseket. A 6. ábrán nn a hornyot, d és c a hengerlócát, b a kaparókést és a az ersztéket jelenti. Két hengerszéket hengerállvánnyá az nn kötőstrrófok egyesítenek. A csapágyakba vörösöntvény- vagy kemény ólomperzselyeket tesznek. A hengereket leginkább öntöttvasból gyártják. Az üreges hengereket az agyagba vagy homokba való öntés után a hengeresztergán pontos alakzók szerint lehengerlik, a lemezek hengerlésére pedig finoman csiszolt kérges öntött vashengereket és igen pontos munkához acélhengereket használnak. Két henger az állványban ugy fekszik, hogy 1-4 mm. hézag marad köztük; ezért a henger sugarának azt a távolságot veszik, mely a hatásos térköz felső vonalától, az u. n. hengerlővonaltól (. a 2. és 3. ábra pontozott vonala) a tengelyig mérhető. A kapcsoló csapok és hüvelyek belsejének a 7. ábrában eőtüntetett alakja van.
[ÁBRA] 6. ábra. A hengerlóca, ereszték és kaparókés. 7. ábra. Kapcsoló hüvely és csap.
A lemezek gyártására való hengerlőt a 10. ábra láttatja. A hengerszékek alakja nagyjában olyan, mint a 4-5. ábrabeli szerkezet. Az alsó henger hengerszékbe öntött perzselyeken forog, a felső hengert pedig aa tartórudak révén a bb1 illetve cc1 emeltyükre akasztott súly tartja. A felső henger beállítására valók a szorító srófokra ékelt gg srófkerekek, melyeket a h kézikerékkel mozgatott végtelen srófok állítanak. A kaparókést m, a hengerlócát pedig l betü jelzi. A trio-hengersornak három egymás felett elhelyezett hengere van. Ide tartozik az ugynevezett Lauth-trio (10. ábra), melynek középső henger átmérője a felső és alsó henger átmérőjének mintegy fele. A közbülső hengert a surlódásokozta ellenállás forgatja. Igen finom lemezek hengerlésére (0,5 mm. alul) négyhengerü H.-vet is használnak, melynek két közbülső hengere kisebb átmérőjü, mint a legalső és legfelső henger.
A duo-hengersornak nagy hibája az, hogy a hengerek közül kifutó vasat, a következő üregen való áthengerlés céljából vissza kell vinni, ami ugy történik, hogy a hengereklt rudat vagy lemezt a felső henger felet áttolják. Ez a meddő ut nemcsak munka- és idő-, de nagy hőveszteséggel is jár. Ezen a bajon a trio-hengersorral segítenek. Az alsó hengerek közül kifutó rudat felemelik és a felső hengerek közé dugva, a másik oldalra áthengerlik. Azonban ez az emelgetés sok munkát kiván és az is nagy baj, hogy a közbülső henger a felsőnél és alsónál kétszer több munkát végezvén, hamarabb elkopik és jobban melegszik föl. Ezeken a bajokon a duo-hengerek jobbra és balra való forgatásával segíthetünk, csakhogy ehhez lendítőkerék nélküli gép kell (reverzáló gép) vagy pedig oly tenelykapcsolást kell a hengerek és a gép közé iktatni, hogy az előbbieki szükség szerint jobbra vagy balra forogjanak. Azonban a revelzáló gépeket a nagy darabok (nagy és tartozók, kazánlemezek, hajóborítások, stb.) hengerlésére használják, mert sok gőzt fogyasztanak és a mozgó részek megállításakor sok munka vész el.
[ÁBRA] 8-9. ábra. A hengerszék hosszanti metszete, nézete és keresztmetszete.
Sima hengerekkel is lehet négyszögletes vasakat gyártani, ha a két fekvő henger elé két álló hengert teszünk. Az álló hengerek állításáva keskenyebb vagy szlesebb lapos vas készíthető, ezért nevezték el ezt a H.-vet egyetemes (universal) H.-nek. Amint a 11. és 12. ábrák láttatják, a két vizszintes AA henger alatt két merőleges BB henger áll; az előbbieket CC fogaskerékpár, az utóbbiakat pedig a felső E fogaskerék és a DE fogaskerekek révén az nm kúpkerékpárok forgatják. Az álló hengereket a c görbetengellyel forgatott d végtelen csavarral aképen állítjuk be, hogy ez utóbbi az a csapágyakba kapaszkodó f sróforsó végére ékelt srófkereket forgatja. Az ellensúllyal fölfelé nyomott vizszintes hengereket a már ismertetett módon kúpkerekekkel forgatott sróforsókkal állítják be. A függőleges hengerek a vizszintes hengerek előtt vagy mögött állalnak, mind a két esetben sebességüket ugy kell megállapítani, hogy a hengerlendő rudat ne duzzaszthassák.
[ÁBRA] 10. ábra. A Lauth -trio, lemezek hengerlésére. Hosszanti metszet.
Hengerléssel gyürüalaku tárgyakat is készíthetünk, ilyenek a kréköv-H.-vek (tyres v. bandage-H.), melyeket a vasuti kocsik keréköveinek hengerlésére használnak. A hengerpár ezekben függőlegesen áll és az üregbe illesztett gyürüalaku kovácsolt vasdarabot az üreg egyneletes bővítése és a hengerek folytonos forgása közben alakítja ki. (A gyürüket, karpereceket s más eféle tárgyat is igy készítik.) A speciális H.-vek közé tartoznak a csőhengerlő gépek is (IV. kötet 780-781. oldala 23-25. ábra).
[ÁBRA] 11. ábra. Egyetemes hengerjárat keresztmetszete.
A H.-ket a használat szerint nevezik el. A bocs-H. (Zangewalzwerk) a kavaró kemencékben gyártott bocsok salakjának kisajtolására, de főképen a kalapács alatt nagyjában kikovácsolt bocs hengerlésére való. A nyers lapka-H.vel (Luppen- v. Rohschienenwalzwerk) készített nyerslapkákat ollóval szétvágják és a darabokat csomagokba - nyalábokba - kötvén, a forrasztó kemencében megizzítják és a rudvas- (Stabeisen-Walzwerk), alakvas. (Façoneisen-W.), sin- (Schienen-W.), lemez- (Blech-W.), drót- (Draht-W.) v. más hengersoron a kivánt alakra idomítják.
A hengerek méreteit a következő táblázat adja meg:
A lemez-H. kivánja a legvastagabb és a legkisebb sebességgel forgó hengereket, mert a lemezt aránylag alacsony hőmérsékletnél hengerlik. A hengerek méreteire vonatkozólag az alábbi táblázat tájékoztat:
Vékony lemezek hengerlésekor a hengernek percenkinti forgásszáma 40-, középvastagnál 25-30, vastagnál 20-22, 1,8 m. széles és 10 mm. vastag lemez hengerlése 60, 1 m. széles és 5 mm. vastag lemez hengerlése 20 lóerőt kiván. A kihengerelt rudak vége és a lemezek széle rendesen szakadozott, azért a rudak végeit levágják, a lemezek széleit pedig körülnyirják.
[ÁBRA] 12. ábra. Egyetemes hengerjárat hosszanti metszete.
szövetek és kárpitok különböző szinüre nyomtatása dombormetszésü hengerekkel. L. Szinnyomás. A fémiparban való jelentését l. Hengermű
l. Hengermű.
v. hengermalmok (l. a mellékelt két képet), a malomiparban használatos gépek, melyek a gabonafélék felaprózására s azok alkatrészeinek lisztté való átalakítására valók. Rendszerint vasállványból állanak, melyekben a hengerek különböző módon és számmal vannak ágyazva, melyek között az egyenletesen befolyó őrlemény felaprózódik. A hengeren történő őrlés elsőbbsége a kövön való őrléssel szemben a rövid őrlő utban és a hideg őrlésben van. A henger nem végez felesleges s igy káros hatásu munkát, mert az őrlőfelület csak egynehány mm. széles, mely alatt az őrlemény zuzva, vágva és nyira lesz, aszerint amint a henger felülete sima v. rovátkolt. A kőnél ellenben a gabonaszem igen hosszu utat kénytelen megtenni s utközben számtalanszor lesz megtámadva s ezáltal apró részecskékre bontva, a korpa igen finom porrá morzsolódik, miáltal a lisztbe kerül s annak minőségét és jóságát megrontja.
[ÁBRA] 1. ábra. Négy hengerü daráló- és feloldó hengerszék, súly összenyomással.
A lisztgyártásban a hengereket először Helfenberger Rorschachban használta 1820 körül, e kisérlet azonban a gépeket csekély tartóssága miatt nem volt sikeres. 1834-ben Sulzberger mérnök Zürichben lépett fel lényegesen javított H.-kel s gyártása céljából Frauenfeldben (Svájc) részvénytársaság is alakult. Ezen H.-nél három pár henger (vasből v. acélból) volt alkalmazva és pedig egymás felett. A két felső párnak sima volt a felülete, ellenben az alsó pár a tengellyel párhuzamosan haladó bemetszésekkel (rovátkákkal) volt ellátva, ez alatt pedig egy ugyanolyan rovátkákkal biró nyereg feküdt, melyenek ékalakja volt két homoru oldallal s ez a hengerpárhoz közelebb v. távolabb volt beállítható. Ilyen szerkezetü H.-kel rendezték ben 1839. Széchenyi István gróf által alapított pesti Jószef-hengermalmot (a mai pesti hengermalom-részvény társaság műmalma). 1874. Wegmann Frigyes nápolyi molnár lépett nyilvánosságra egy általa szerkesztett H.-kel, porcellán hengerekkel, menynek rendeltetése volt a buzadarát összezuzni, ogy a rajta levő korpás részek laposra nyomassanak s igy leszitálásnál a liszttől jól elválaszthatók legyenek.
[ÁBRA] 2. ábra. Négy hengerü daráló- és feloldó hengerszék, rugó összenyomással.
A Ganz és társa részvénytársaság szintén 1874. kezdte meg a H. gyártását, megtartotta önműködő súlyösszenyomást, a szerkezetet tökélesítette és az igen törékeny és hamar psztuló prcellán helyett, már akkor is világhirre emelkedett kéregöntvényét alkalmazta hengeranyagul, mely az acélos buzából előállított darák feloldására kitünően bevált, mivel az erős összenyomás ezen anyag tartósságát nem befolyásolta. Ezen kedvező eredmények serkentették anevezett gyár vezérigazgatóját, Mechwart Andrást, hogy az általa szerkesztett H.-et a műmalmászat főmunkájához, a daráláshoz (törteléshez), vagyis a buzának darára (grizre) való felaprításához használhatóvá tegye, ami a hengereknek ferde irányu megrovátkolása s a kerületi sebesség különbségének megnagyobbítása és pedig nagyobb áttevési viszonyban mint 1:2, teljesen sikerült is.
[ÁBRA] 3. ábra. Kéthengerü daráló- és feloldó hengerszék, súly összenyomással.
Az ezen elveken alapuló találmány kellő megérthetésére s nagy horderejének méltatására vizsgáljuk meg, milyen a hengerek munkája. Ez függ attól, hogy a hengerek simák v. rovátkoltak-e, s hogy egyenlő v. különböző kerületi sebességgel forognak-e? Ha a két egynelő átmérőjü sima henger egyenlő kerületi sebességgel bir, akkor a közéjök eső szemet C (1. ábra), v. annak valamely részét, az A henger a tapadás folytán az a érintkezési pontban, a B henger a b érintkezési pontban ragadja meg, s miután mindkét henger egyenlő kerületi sebességgel forog, a szem egyenlő mértékben is vonatik be, az a és b pontok egyenlő utakat aa1, bb1 tesznek meg s miután a két henger egymáshoz nyomódik, ezek a szemet össze is nyomják, a hatás tehát tisztán nyomó-zuzó.
[ÁBRA] 1. ábra. 2. ábra.
Ha az A henger nagyobb kerületi sebeséggel forog mint a B henger (2. ábra), akkor az a pont egyenlő időben nagyobb utat aa1 fogja megtenni mint a b pont. A különbség az ut hosszában annál nagyobb, minél nagyobb a különbség a két henger kerületi sebessége között, a szemcsék a gabonaszem belsejében ezen utkülönbség mértékében egymástól elcsusznak, s ezáltal a szem felbontása hatásosabb lesz, mint az első esetben. Az összenyomás folytán a szemcsék összezuzódnak, a kerületi sebességkülönbség mérsékében pedig szétmorzsolódnak.
[ÁBRA] 3. ábra.
Rovátkolt hengerkenél ezen hatásokhoz még a vágó és nyiró hatás is járul. A 3. ábrában két rovátkolt henger kersztmetszetben van rajzolva, A a sebesen, B a lassan forgó henger. Az ezek közé jutó gabonaszem a B henger rovátkáira esvén, a kiálló részt a sebesen forgó A henger rovátkájának a éle levágja. A szem csak akkor lesz teljesen keresztül vágva, ha az A henger rovátkájának a éle legalább ab uttal jutott előbbre egyenlő időben, vagyis ha az A henger legalább kétszer oly sebesen forog, mint a B henger.
[ÁBRA] 4. ábra.
Ha a rovátkák szög alatt hajolnak a henger tengelyéhez, a vágó hatás nyiró hatássá alakul át, amennyiben a rovátkák az érintkezés vonalán egymást keresztezik (4. ábra) és ez éppen azért történik, mert a hengerek ellenkező irányban forognak. Tisztán nyiró a ferdén rovátkolt hengerek hatása csak kkor lesz, ha a rovátkák keresztmetszetét a 3. ábra szerint gyártjuk, vagyis ha a sebesen forgó henger rovátkáinak keresztmetszet az érintkezés helyén a forgásirány felé, mig a lassan forgó engeréi éppen ellenkezőleg állanak.
[ÁBRA] 5. ábra.
Ha a rovátkák keresztmetszete az 5. ábra szerint van készítve, akkor azok hatása nem lesz tisztán nyiró, hanem zuzó és morzsoló, még pedig azért, mert a rovátkák nem élükkel, hanem lapjaikkal (hátukkal) érintik a közéjük eső szemet. Innét van az, hogy a rovátkákat daráláskor éllel működtetik egymásra, mert a tisztán nyiró hatás által sok dara és kevés derce és liszt képződik. A simára őrlésnél ellenben a rovátkákat a háttal működtetjük egymásra, mely által a hatás inkább zuzó és sok liszt, derce és kevés dara képződik.
A H.-ek rendeltetésök szerint következőleg osztályozhatók: a) daráló H.-ek rovákolt hengerekkel, melyeken a buzaszem csak fokozatosan aprózódik fel, hogy abból mennél több dara elgyen nyerhető; b) feloldó H.-ek sima hengerekkel, melyeken a fajsúly és méret szerint osztályozott daraák lesznek dercére felbontva; c) kiőrló H.-ek sima hengerekkel és angy nyomás mellett a dércének lisztté való merőléséhez és végre d) simára őrlő H.-ek rovátkolt hengerekkel, melyeken a gabonanemüek lehetőleg egyszerre lesznek lisztté megőrőlve.
A Mechwart-féle daráló- és felbontó-H.-et különböző nagyságban készíti a Ganz és társa cég Budapesten s azok használatba vételével a malmászat jelentékeny átalakuláson ment át, s mai napság a daráláshoz és felbonáthoz a hengereket használják. Vannak egy és két prá hengerü székek és a hengerek átmérője 220-300 mm., hossza 300-1000 mm.-ig. Az I. képmelléklet 1. ábrájában a két pár hengerü szék súlyösszenyomással, a 2. ábrában ugyanolyan, de rugóösszenyomással, a 3. ábrában az egy pár hengerrel bizó szék súlyösszenyomással van távlati képekben bemutatva. A II. képmelléklet 7. ábrája a két pár hengerrel biró szék keresztmetszetét, a 8. ábra hosszmetszetét mutaja s annak szerkezete lényegében a következő. A két állván (aa) közös talplemezen áll s a két belső henger (cc1) felvételére szolgáló és önműködő olajozással ellátott csapágyak (dd1) azokkal egybe vannak öntve.
[ÁBRA] 4. ábra. Karikás kiőrlő hengerszék.
A két külső henger az (x) pont körül lengő emeltyüs csapágyakban (e11) nyugszik. A külső hengereket a belsőkhöz a (hh) súlyok nyomják, melyek az i emltyü hosszabb karján ülnek, mig a rövidebb eleltyükar k az emeltyüs csapágyakat (e11e11) szorítja kifelé. Az (x) csapot hordó tartó (f) az yy1 és z csavaroksegélyével függőleges és vizszintes irányban mozgatható s igy az együtt dolgozó hengerek egymáshoz párhuzamosan és vizszintesen beállíthatók, mely feltételnek mindig eleget kell tenni, hogy egyenletesen dolgozhassunk. A hengerek közötti távolság kézi kerékkel l1 szabályozható; ha e kereket jobb vagy bal irányban forgatjuk, akkor az emltyüs csapágy e11 alsó végét befelé vagy kifelé szorítjuk, miáltal a távolság kisebb vagy nagyobb lesz. Hogy a kézi kerék l1 nagyon visszafelé ne legyen forgatható, miáltal a hengerek igen közel, esetleg eymáson futnának, ami a rovátkolt hengerek gyors lekopását idézné elő, az orsón l a kézi kerék előtt rögzítő srófház v van, mellyel a legkisebb távolság beállítható. A H. üresen járásakor szükséges, hogy a külső hengereket letávolítsuk a belsőktől, erre valók a láncok n11n11 , melyek az m tengelyen ülő kis forgattyukhoz nn vannak kötve. Az m tengelyt a t kézi emeltyü forgatja, s igy a súlyok felemelkednek és a hengerek egymástól eltávoldodnak.
[ÁBRA] 5. ábra. Kéthengerü simára őrlő hengerszék.
Az együtt dolgozó hengerek közül a helytálló, sebesen forgó hengert közvetlenül a szijkorong hajtja, mig a mozgó, lassan forgó hengert kerék tartja mozgásban. A fogaskerekeknek szögalaku fogaik vannak, ami által azok nyugodtabban járnak és nagyobb tartósságuak. Az áttétel a daráló hengereknél 1:2,5-höz, a feloldó és kiőrlő hengereknél 4:5-höz. Kerékhajtás helyett szijhajtással is készítik a H.-et, ezen esetben minden henger szijkorongot kap s az egyik hengerpár sebesen forgó hengerét a második pár lassan forgó hengerét ugyanazon szij hajtja és feszítő konongok is vannak alkalmazva, melyekkel a szij kellőképen megfeszíthető.
Fontos része a H.-eknek a garat G is. Ennek oly szerkezettel kell birnia, hogy az őrlemény lehetőleg egyenletesen adagolja a munkahengereknek, az etető hengerkék megálljanak s ne adagoljanak, ha a nyomósúlyuk h felemelése által a hengerek egymástól eltávoldonak. Jelzőkészülékkel is kell birnia. Rajzunk önműködő garatszerkezetet ábrázol, a következő berendezéssel: a garatállványok ss1 hordják az etető hengerkétet SS, s ezek végcsapjaikon az egyik oldalon a kis fogaskerekeket uu, a másik oldalon a csigákat v. A garatállványok ss hordják a tengelyt m is az n forgattyukkal, melyekhez a nyomó súlyok hh vannak kötve. A tengely m egyik végén a láncdob z, másik végén akikapcsoló emeltyü t ül. A meghajtás a kis szijkorong r által történik s a forgást az r1 r11 r111 és u fogaskerekek átviszik az etető hengerekre. Az r11 kerék a meghajló korong r tengelye körül leng és a kétkaru emeltyü hordja, melynek j1 karja lánccal van a dobozhoz z kötve.
[ÁBRA] 6. ábra. Négyhengerü simára őrlő hengerszék.
A gereblye-alau eloszt a11 fogai az etető hengerkéket érintéik, és a b1 csapszeg, mely a csigába v kapaszkodik, ide-oda mozgatja s ezáltal az őrlemény kifolyását egyenletessé teszi és fennakadását meggátolja. A felső tengely hordja a lapos nyerget F, s egyik végén, a garaton kivül van az ellensúly x11, mely a nyereg és rajta fekvő örlemény súlyát ellensúlyozza, a másik excentrikus végén ül a kikapcsoló u1 kerék. Amint az őrlemény a garatban kevesebb lesz, a nyereg, csegélyebb megterhelése következtében, emelkedik, ellenben az u1 kerék lejebb jön, kapcsolásba jut az r1 kerékkel és forogni fog, a lánc i11 megforgatja a tengelyt m és felemeli a nyomó súlyokat hh, s igy a hengerek egymástól távolabb állanak; a rövidebb lánc i, a dobra z tekerődzik és kikapcsolja az r11 fogaskereket, az etető hengerke megállnak s több őrleményt nem adagolnak. A most már folytonosan forgó kikapcsoló kerék u1 hosszu csapszeggel s11 bir, mely a jelzőhang verőkalapácsával g jön érintkezésbe sjelzi a H. üres járását.
Mechwart-féle karikás kiőrlő H.-ek a dercének lisztté való megőrlésére valók. A kiőrlő H.-nél legnagyobb nehézséget okozott a nagy nyomás, melytől a csapágyak s ezektől a munkahengerek és az őrlemény is nagyon átemelegednek s ezért oda törekedtek, hogy oly szerkezeteket alkalmazzanak, melyeknél a nyomást nem a csapágyakra, hanem magukra a hengerekre, illetve azok tengelyeire viszik át. A csapágyaknak a nyomástól való mentsítése igen elmésen s a gyakorlat igényeinek teljesen megfelelő módon van megoldva a Mechwart-féle karikás kiőrlő H.-nél. Ezen H. az I. képmelléklet 4. ábrájában távlati képben, a II. képmelléklet 9. ábrájában oldalnézetben és 10. ábrájában hossznézetven és metszetben van előtüntetve. E gépeknek három hengere a1a11a111 van, melyek ugy dolgozank, mint két hengerpár és fogaskerekekkel b1b11b111 vannak összekapcsolva.
[ÁBRA] 7. ábra. kétpár hengerrel biró szék keresztmetszete.
A középső henger a11 helytálló és a szijkorong c által lesz meghajtva, a szélső hengerek a1a111 mozgatható csapágyakban fekszenek és a h h1 tengelyek körül lengenek. A felső tengely h1 kettős könyökü s a csapágyak a forgyttyukon ülnek s ezen tengelyen van a feszítő emeltyü g is lakalmazva. A hengerek összenyomása ruganyos gyürük ee által történik, melyek a hengerek tengerlyeir a frikciós korongod d1d11d111 közvetítése mellett vannak reá szorítva. A gyürük excentrikusan fekszenek a középső hengerhez s enen helyzetüket a planétakorongok f rögzítik, melyek a frikciós korongok d11 által a középső henger tengelyére és a gyürükre támaszkodnak. Ezáltal a planétakorongok f csapja tehermentesítve van és a középső henger oldalnyomása a gyürüre hárul át.Az összes nyomásokat tehát a ruganyos gyürük veszik fel s miután ezek a hengerekkel együtt forognak, csak gördülő surlódással van dolgunk, mely, mint ismeretes, a legkisebb. A csapágyakra semmiféle nyomás sem jó s azok csak a munkahengerek helyes vezetésére valók. A gyürük ee megfeszítése a felső henger a1 előre tolása által történik. Ha a feszítő emeltyüt g feljebb állítjuk, megforgatjuk ezáltal a kettős könyökü tenelyt h, melynek excentrikus csapjai előre mozognak s igy a felső henger is. A felső henger azonban részit a gyürük nyomása, részint saját súlya következtében csak a középső hengeren gördülhet, tehát oly ivben, melynek középpontja a középső henger középvonalában van. A gyürük azonban excentrikusak a középső hengerhez, s igy a felső henger a gyürük és a középső henger közélesz szorítva s ezáltal a nyomás megnagyobbítva. A nyomásnak ily módon valómegnagyobbítása egyenletes az egész henger hosszában, miután a gyürük a hengerek mindkét oldalán egyenlően feszülnek meg.
[ÁBRA] 8. ábra. Kétpár hengerrel biró szék hosszmetszete.
Sokszor megesik azonban, hogy anyomás a hengerek két végén nem egyenlő, pedig az egyik főkelléke az egyenlő mértékü kiőrlésnek. A nyomás egyenlővé tételére szintén az f korong szolgál. Ennek csapja ugyanis fogazott szelvényében van csapágyazva, mely a középső henger tengelye körül a csavarkerék x által mozgatható. Ennek forgatása által a fogasszelvény lefelé mozog, az f korong excentrikusan fekvő gyürüt hátrafelé huzza, s ezáltal a nyomás az illető oldalon megnagyobbodik. Nevezetes sajátsága e szerkezetnek az l1l11 súly alkalmazása is. Enélkül a két őrlőhelyen igen egyenlőtlen volna a nyomás. Ugyanis a felső és középső henger közti nyomás egyenlő a gyürük által a hengerkere kifejtett nyomással, hozzáadva a felső henger súlyát; mig a középső és alső henger közti nyomás egyenlő a gyürünyomással, levonva belőle az alsó henger súlyát. Az l1l11 súly ugy van megválasztva, hogy az alsó henger önsúlyát ellensúlyozza s még e súlynak megfelelő nyomást is idézzen elő a középső henger felé. A hengerek párhuzamos beállítására a kis csuszócsapágyak valók, melyekben a h h1 tengelyek fekszenek s ezknek előre vagy hátraállítása által a felső és alsó henger is mozgatható. A három henger két őrlőhellyel bir s hogy a felső és középső henger között megőrlött őrlemény azzal, mely a középső és alsó henger közé lesz vezetve és megőrölve nincs, össze nem keverődjeék, gondoskodni kellett az elvezetésről. Erre szolgál a jobb- és balmentü csiga r, melyet a felső henger hajt s az őrlemény a faszekrény aljában ismét összegyül.
[ÁBRA] 9. ábra. Karikás kiőrlő hengerszék oldalnézete.
A H. állványainak felső része garattartóvá van alkítva és hordják a két etető hengerkét is, melyek kis fogaskerekekkel vannak összekapcsolva s azok meghajtása a ksi szijkoronggal m történik a középső henger tengelyéről. A kis szijkorong az egyik etető henger tengelye körül lengő emeltyü karján van ágyazva, a másik kar ellensúllyá van kiképezve, hogy a meghajtó szij mindig erősen meg legyen feszítve. A szijkorongot hordó emeltyükar lánccal y van a feszítő emetyüvel g összekötve s ha ezt vizszintes állásában hozzuk, - vagyis ha a hengereket nem szorítjuk össze - akkor a lánc lefelé huzza a ksi szijkorongot, máltal a meghajtó szij laza lesz, az etetőhengerkék megállnak s nem visznek őrleményt a hengerekre.
Mechwart-féle simára őrlő H. Azon kedvező erdmények, melyeket Mechwart a műmalmászatban a kéregöntésü hengerekkel elért, arra ösztönözték, hogy a simára őrléshez is - melyen a gabonanemüeknek lehetőleg egyszeri felöntés melletti lesztté való felaprítását értjük - ami azelőtt kizárólagosan kőjáratokon történt, használható gépeket szerkesszen. E célt a munkáló elület megnagyobbításával és pedig azálta, hogy a kisebb átmérővel biró hengerpárokat nem egymás mellett, hanem egymás felett helyezte el, v. pedig a hengerek átmérőjét lényegesen nagyobbította és a rovátkolás bizonyos módjával tényleg el is érte. A két nagy negerrel biró simára őrlő H.-te távlati képben az I. képmelléklet 5. ábrájában, a két egymás mellett fekvő hengerpárral ellátott H.-et a 6. ábrában mutatjuk még be s ez utóbbinak szerkezete lényegében a következő: A hátulsó hengerek mozdulatlan csapágyakban fekszenek, az elől lévők mozgathatókban s az elmozdítás a kézi emeltyüvel történik, mely ugyanazon excentrikus tengelyen ül, mint a mozgatható csapágyak. Ha az emelyüt lefelé állítjuk, akkor a hengerek közötti távolság nagyobbodik, ha feljebb tesszük, kisebbedik.
[ÁBRA] 10. ábra. Karikás kiőrlő hengerszék hosszmetszete.
Az együtt dolgozó hengerek távolságát állító-srófokkal lehet szabályozni s azok összeszorítása rugókkal törétnik; a felsőhengerpár megdarálja a buzát, az alsó hengerpár lisztté őrli azt. A garat szerkezete lényegében ugyanaz, mint a négyhengerü daráló- és felbontó-H.-nél, meghajtása a felső hengerpár helytálló hengerétől történik s a mozgást a képben látható kis fogaskerekek viszik át az etető hengerkére. A kisebbik fogaskerék lengő karon ül, mely lánccal van az emeltyüvel összekötve. Ha az emeltyüt felfelé állítjuk, megfeszül akis lánc is és kikapcsolja a kisebb fogaskereket, ekkor megáll az etető hengerke is és a gép üresen jár. A Ganz és társa cég a H.-et mintegy 40 nagyságban készíti s a gyártás megkezdése őta közel 22,000 darabot szállított, melyek közül 4600 Magyarországban, 4200 Ausztriában, a többi az ött földrész egyes államaiban van elhelyezve. E számok fényesen igazolják azon vezérszerepet, melyet e gyár a H. gyártása terén visz s melynek gyártmányai a külföldön is a legkeresettebbek.
fatörzsek, szálfák, fürésztönkök s általában a gömbülyü (hengeres) faválasztékok köbtartalmának meghatározására szolgáló táblák, melyekből az illető fadarab közepén megmért és centiméterben kifejezett átmérője s ezenkivül méterekben kifejezett hossza szerit, azoknak köbméterekben kifejeztett tartalmát ki lehet olvasni. Ilyeneket tartalmaznak a m. kir. földmivelési minisztérium által 1883. kiadott Erdészeti segédtáblák, a Pressler-Rowland-féle Köbözési táblák (1876), az országos erdészeti egyesület által évenkint kiadott Erdészeti zsebnaptár.
l. Szinnyomás.
az angolszász monda szerint két nemes, Victigil fiai, akik 449. az első angolszász csapatokat vezették Jütlandból Britanniába és aztán Anglia délkeleti részében telepedtek le, mely alkalommal Horsa még a hódítás kezdetén elesett. Már magának a két vezérnek személyisége, egyet jelentő, a későbbi kent cimerben előforduló állatra, a lóra (H. a. m. lót) utaló nevükkel együtt nagyon kétséges, de az évszám mindenesetre hamis, mert hitelesebb források szerint a szászok már 449 eőtt kikötöttek Anglia partjain.