a méhtársadalom himje, melynek egyedüli feladata az anyaméh megtemékenyítése. Teste 15-17 mm. hosszu kiterjesztett szárnyakkal 26 mm. széles. Inkább bögölyhez ahsonlít, mintsem méhhez. Feje nagy, gömbölyü, recés szemei egymással érintkeznek, kidülledtek, csápja 14 tagu, szájrészei el vannak satnyulva. Szőrmeze barnássárga vagy szürke, vaskos potroha szürkéssárga harántsávokkal van ellátva. Sem fulánkja, sem méreghólyagja nincsen. Lábszárai simák, hiányával van a munkásméh hátsó lábszárainak külső oldalán elvő mélyedésnek, melyet a méhészek kosárnak neveznek. Mozdulatai lomhák, de gyorsan és kitartóan repül. Általában májustól augusztusig, három v. legföljebb öt hónapis él s a párosodásnál életét veszti, mert kesztyüujj módjára kiforduló himtagja az anyaméh hüvelyében visszamarad. Ha ősszel rájuk többé szükség nincs, beálla hereölés (v. herecsata, a Drohnenschlacht szó szerinti fordítása), midőn a munkások kiüzik a kasból, mire hideg és éhség következtében elpusztulnak, v. a kasban benn körülfogják és agyonéheztetik. Ha vm. nép ősszel nem öldösi heréit, ez annak jele, hogy v. anyátlan vagy meg nem termékenyült királynője van. Hesido Theogoniájában a H.-ket asszonyokhoz hasonlítja, jelenleg a H. szó a tétlenség és élősködés jelzője. Régebben azt fogták rá, hogy a vizet hordja (onnan a német Wasserbiene név), vagy hogy a flasítást ápolja és melengeti (innen a név Brutbiene), mialatt a munkások künn járnak a mezőn. E nézetet terjesztette nálunk Czövek. Hinsch, Maraldi és Debrán azt tanították, hogy a herék a petéket olyformán termékenyítik, mint a himhal az ikrát, mignem egy vak természettudós, Huber Fr., a H. szerepét helyes világításba helyezte. Ha a herék ksiebb sejtekben kiköltenek, majdnem olyan kicsinyek mint a munkásméhek. - H., a botanikában általában a lóhere; néhol, p. Békés vmegye K-i részén a. m. lucerna; itt a lóhere neve bodorka. L. még Herefélék.
kisközség Nógrád vmegye sziráki járásában, 1577 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
l. Here.
az ugyanily nevü départemento székhelye Costa-Ricában, 10 km.-nyire San Josétól, a Pirro és vasut mellett, 1154 m. magasba, 6047 lak., nagy kávéültetvényekkel.
1. József, francia lirikus, szül. Kuba szigetén 1842. Franciaországban végezte tanulmányait és a francia honosságot is megkapta. Több lirikus verskötetet irt. 1894 febr. 22. a francia akadémia tagjának választotta; versenytársa (Zola) csak 9 szavazatot kapott.
2. H. Severiano, francia államférfiu és iró, szül. Kuba szigetén 1836 nov. 8., gazdag ültetvényesnek fia. Tanulmányai befejeztével 1871. honfiusította magát Franciaországban. 1873. a párisi községtanácsba választották, 1881. pedig a képviselőházba, ahol a l'Union républicaine-hez csatlakozott. 1885. ujra nyert mandátumot, 1887 máj. 30. pedig a közmunkák minisztere lett a Rouvier-kabinetben, de már dec. 12. az egész minisztériummal lemondani kényszerült. Az 1889. választásokban ujra megválasztották. Ujabban a román kérdésről irt cikket (a Pesti Naplóba, 1894 okt. 28).
(lat.), l. Hagyaték. - H. siculica, l. Hűbér.
mezőgazdasági értelemben, takarmánynak termelt hóherenemü növények, különösen a vörös-, fehér-, korcs- és biborlóhere, továbbá a közönséges, homoki és komlós lucerna, a baltacim és a nyulhere. A H. következő jelentékenyebb betegségekben szenvednek: 1. Hereuntság. Különösen a vöröshere és a lucerna betegsége, mely abban áll, hogy ha valamely földön rövidebb időközökben termeltetnek e növények, fejlődésük satnya lesz, anélkül, hogy ennek határozott okát lehetne adni. Kiderítve e betegség még nincs. Ellene azt ajánlhatni, hogy a hereféle, kivéve a laltacimet, mely nem szenved e betegségben, legalább 10 évig ne termeltessék hereunt talajon. 2. Hererák. Valamennyi herefélét - a baltacimet is - megtámadja s néha járványszerüleg pusztít. A megtámadott herések egyes foltjain a növények hervadni, majd rothadni kezdenek, ugy hogy végre csak a növényzet felbőrei és edénynyalábjai maradnak meg. A beteg növények tövéből azután fehér pednész verődik ki, melynek molyhai között később feketeszinü szemcsék képződnek. E szemcsecskék többnyire mákszemnagyságuak, de néha 1 cm.-nyi terjedelmet is öltenek, kemények s belül fehérek. E betegséget a Sclerotinia Trifoliorum Erikss. (Peziza ciboriodes Fr.) nevü gomba okozza. Ellene, ha erősen támadta meg a herést, a vetés kiszántása ajánlható s az, hogy a beteg táblára néhány évig ne vessünk herefélét. 3. Gyökérgyilkoló. A Leptosphaeria circinans Sacc. (Rhizoctonia violacea Tul.) nevü gomba neveztetik igy, mely a herfélék gyökereit sürü violaszinü fonadékkal, a gomba miceliumával veszi körül s elöli. A betegség kerekded foltokban jelentkezik a hereföldeken, mely foltokban nyáron a növények sárgulni kezdenek s 1-2 hét alatt kivesznek. A betegség főleg nedves talajokban pusztít s a hereféléken kivül a burgonyát, a cukor- és takarmányrépát, továbbá a spárgát s egyéb növényeket is megtámad. Ellene ajánlják a beteg foltokat mélyen felszántani s égetett mésszel behinteni, továbbá a foltok körül 60 cm. mély védőárkot ásni, melynek talpa és falai kénporral hitnendők be. A foltokon néhány évig olyn növény nem termelhtő, melynek gyökereit a gomba megtámadja. 4. Lisztharmat. A leveleken és a száron lisztnemü, könnyen letörölhető bevonatot alkot, melyben később apró, fekete szemcsék tünnek fel. A betegség okozója aherék és a lucernáknál az Erysiphe Martii Lév. nevü gomba. Ellene kénezés használ. 5. Ragya. A levelek felső lapján s a szárakon fakó, később sötétedő és elszáradó foltok észlelhtők, mig a levelek alsó lapján cukorpornemü bevonat támad. E betegséget, mely nedves meleg időjáránál a növényeket tönkreteteti, a Peronospora Trifoliorum De By. nevü gomba okozza Ellene a bordeauxi keverékkel (l. o.) való védekezés használ. 6. Rozsda. A leveleken és a szárakon eleinte vörösbarna, később fekete foltok jelennek meg, melyeket a heréknél és a baltacimnél az Uromyces Trifolii Lév., a lucernáknál az Uromyces striatus Schroet. nevü gomba okoz. Ellene biztos védekezés nincs. 7. Az aranka (l. o.), mely a baltacimet is megtámadja. 8. A szádorfűnek (Orobanche) nevezett virágos élősködő növények a herefélék gyökerein élve, ezek stnyulását és kiveszését okozzák. Ellnük a szádorfüvek kigyomlálását ajánlhatni akkor, midő magvaikat még nem érlelték, továbbá óvakodni kell a szádoros hermagvak vetésétől. A szádormagvakat kicsinységüknél fogva a heremagvakban felismerni nagyon nehéz, miért ehhez szakértői vizsgálat szükséges. Csupán a heréken észleltetett: 9. A levélvarasodás, mely abban áll, hogy aleveleket azok mindkét lapján kiemelkedő sárga, majd sötétbarna foltok lepik be; e betegséget a Phyllachora Trifolii Fckl. nevü gomba okozza. Csupán a baltacimen észletetett: 10. A szárazfeketedés, mely abban áll, hogy a szár egész hosszában v. kisebb-nagyobb (1-10 cm.) darabokban megfeketedik, ugy néz ki, mintha tüzön perzselték voln meg azt. A betegt növények virágai időelőtt elszáradnak és lehullanak. A beteg növényeken a Vermicularia Dematium Fr. nevü gomba találtatik de nem bizonyos, hogy ez-e a betegség okozója. A szárfeketedés hazánkban még csak Füzitő közelségében észleltetett, hol nagy kárt tett.
l. Aranka.
1. grófság Angliában, Brecknock, Radnor, Worcester, Shrop, Gloucester és Monmouth grófságok közt, 2164 km2 területtel, 115,949, 1 km2 -re 138 lak. Az egész grófságot alacsony hegyek és dombok takarják; ezek a Hatteral-dombokban, a Cradle-csúcsban (810 m.) érik el a legnagyobb magsságukat. Összes vizeti a Severn-torkolatba szakadó Wye gyüjti össze, amely folyó balról a Lugöt, jobbról a Doreval búvölt Monnowt veszi föl. A lakosság csaknem kizárólag mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik. A H.-i szarvasmarha (szines képét l. a Szarvasmarhák képmellékletén) Nagy-Britannia egyik legjobb könnyen hizó marhája; létesítője Tomkins. A marha szine piros-tarka, nagyfaju, a bika a tehénnél sokkal nagyobb. A H. kitünően hizik, búsa becses. A juhtenéysztés nagyon virágzó és a H.-i gyapju Angliában egyike a legértékesebbeknek. Gyümölcs-, különösen körte (perry) és almabort igen sokat készítenek. Fontos még a komlótermelés is. A fővároson, H.-on kivül még csak Leominsternek van nagyobb számu (5675) lakosa. - 2. H., az ugyanily nevü grófság székhelye, 35 km.-nyire Gloucestertől, a Wye balpartján, több vasuti vonal mellett, igen termékeny vidéken, kertek és berkek közt, 20,267 lak., Anglia egyik legszebb székesegyházával, amelyet több gót izlésü kápolna diszít és amelyben egy XIV. sz.-beli nagy fali térképet őriznek. H.-ot Harald király nagy erősséggel látta el, amelynek ma már romjai is eltüntek. H. Garrick hires szinésznek szülővárosa.
l. Füves here.