Héreg

(Héregh), nagyközség Komárom vmegye tatai j.-ban, 1626 magyar lakossal. Környékén római oltárokat, kőkoporsókat és pénzeket találtak.

Heregumó

(tubera geminata, tuberidium), az Orchisok sajátságos párom gumója (l. az ábrát). Itt tavaszkor a virágzó szár alján, a földben, egymás meleltt egyforma két gumó van. Az egyik ráncos és tavalyi, a másik friss, sima és idei. Amabból a virágzó szár nőtt ki, a friss jobban oldalvást van s a tetején rüggyel végződik. A H. a kosborfajok kitelelő szerve. A H. végén gyöksüveg van, azért voltaképen húsos, gumóforma gyökér. Alakja gömbölyü v. tenyeres. Ha a friss gumó mindig egyoldalom keletkezik, akkor a virágzó szár évenkint mindig távolabb nő, vagyis a kosbor a földben évenkint egyet-egyet tovább lép.

[ÁBRA] Kosbornövény gömbölyded és tenyeres gumója.

Heregyuladás

l. Epididimitisz.

Herekövek

A lóhere és a lucerna hamisítására szolgáló festett quarckövecskék. L. Vetőmagvizsgálás.

Herélés

Házi állatokat legtöbbször különös gazdasági célokból, ritkán gyógyítás végett, szoktak herélni. Méneket és bikákat leginkább azért herélik, hogy belőlük szelidebb, alkalmazkodóbb használati állatokat neveljenek; egyéb állatok H.-ének célja legtöbbször a hizékonyság előmozdítása és finomabb minőségü hús előállítása. A H.-t lovon és szarvasmarhán rendszerint fiatal, két hónapostól egy éves korg való állatokon szokták végezni; a későbbi korvan végezve kevésbé érvényesül átalakító befolyása a szervezetre.

H. a szőllőművelésben. Az a művelet, midőn a fejletlen, zöld szőllőfürt egyes bogyóit ollóval kivágják, hogy a megritkíott fürt gyorsabban érjen s angyobb bogyókat fejlesszen; néha a fürt ritkítása helyett a fürt végét egészen lemetszik. - Emberorvosi szempontból, l. Kasztrálás.

Hermans

Jakab Ignác Ferenc János, német-alfoldi nyelvész, szül. Antwerpenben 1825 jan. 28., megh. Gentben 1884 márc. 13. Volt könyvtáros, középiskolai tanár s 1864 óta Gentben a németalföldi nyelv és irodalom tanára az egyetemen. Irt a németalföldi nyelvtanra, verstanra, irodalomra vonatkozó számos munkát és megirta több flamand iró életrjazát. Nevezetesebb művei: Hoffmann von Fallersleben en de Nederlandsche letterkunde (Gent 1874); Maerlant Jakab Van den lande von Oversee és Kerken claghe (u. o. 1871) c. költeményeinek kiadása. Kitünő munka francia- és németalföldi és németalfüldi-francia szótára (Antwerpen 1865-68).

Herencia

város Ciudad-Real spanyol tarotmányban, 11 km.-nyire Alcazar San Juantól, az egyhangu, de termékeny Mancha-sikságon, a Giguela mellett, 5924 lak.

Herencs

v. herencsgomba (Lactarius Fr.), a galócanemüek génusza, a galócától főleg az különbözteti meg, hogy a termő lemezei töréskor tejelnek. Nagy, húsos, földön termő, kalapos gombák. Némelyiknek teje édes, a legtöbbé gyipős, égető. Némelyik faja kétségtelenül ártalmatlan, ehető és jóizü (Lact. deliciosus L., nagyra becsüli, teje kezdettől fogva piros-sárga, a többié eleinte fehér; L. volemus Fr., vörös H., L. subdulcis Fr.); a legtöbb gyanus v. mérges (L. scrobiculatus Fr., L. torminosus Fr., L. uvidus Fr., L. pyrogalus Fr., L. chrysorheus Fr.). De ugy látszik, e csipősség főzés folytán elenyészik, ekkor ehető (L. necator Pers. v. L. tupis Fr.). Európában mintegy 70 faja terem.

Herencsény

kisközség Nógrád vármegye balassa-gyarmati j.-ban, 1076 magyar alkossal; Schönberg Zsigmond örököseinek barnaszénbányájával (Hermina-bányamű, bányamértéke 36,09 ha.), melynek évi termése 1400q barnaszén.

Herencsvölgy

(Hrinyova), nagyközség Zólyom vmegye nagy-szalatnai j.-ban, 679 házzal és 6038 tót lakossal (csak 23 magyar s 97 német); postahivatal és postatakarékpénztár. Az I. magyar üveggyár-részvénytársaságnak itt üveggyára van, mely 2 olvasztóból és 2 zuzóból áll s évenként 6000 schock fuvott üveget és 80,000 schock ablaküveget állít elő, összesen mintegy 130,000 forint értékben; a munkások száma 80.


Kezdőlap

˙