l. Borékvizkór.
l. Herefélék.
l. Here.
(musculus cremaster), a belső ferde hasizom alsó nyalábjaiból áll, melyek férfinél az ondózsinorral a heréhez, nőnél a görgetegméhszalaghoz mennek.
(gör.) a. m. szándék, választás, különösen a választott életpálya, tanítási rendszer, iskola vagy szekta, v. ezeknek tanítási rendszere; a keresztény egyházban a. m. eretnekség, tévhit. Innen heretikusok a. m. eretnekek. L. Eretnekség
az ugyanily nevü járás székhelye Minden porosz kerületben, 28 km.-nyire Mindentől az Aa és Werre összefolyásánál, több vasuti vonal találkozásánál, 19,225 lak., nagy kötélgyártással, pamut- és vászoniparral, szőnyegszövéssel, bőr- és cukorkagyárakkal. A városon kivül egy dombon áll egy templom, az ugynevezett Johanniskirche, Vesztfália egyik legérdekesebb építészeti műemléke. A város egy bence-klastromnak köszöni alapítását, amelyet 1803. szekularizáltak.
József, német kat. egyháztörténetiró, bibornok, szül. Würzburgban 1824 szept. 15., megh. Mehrerauban (Bregenz mellett) 1890 okt. 3. Tanulmányait Rómában végezte, hol 1848. áldozárrá szentelték és 1850. hittudor lett. Rövid ideig segédlelkészkedett, 1851. a müncheni egyetemen magántanár, 1852. a würzburgi egyetemen az egyházi jog és történelem rendes tanára lett. 1868. Rómába hivatott, hogy a vatikáni zsinat előmunkálataiban résztvegyen. Kiváló irodalmi munkássága folytán 1879. bibornok és a szentszéknek levéltárosa lett Rómában. Művei közül a nevezetesebbek: Anti-Janus (Freiburg 1870), melyben a pápai csalhatatlanság mellett szállt sikra; Der Kirchenstaat seit der farnzösischen Revolution (u. o. 1860); Photius, Patriarch von Konstantinopel (3 köt., 1867-69); Katolische Kirche und christlicher Staat etc. (1872, 1874); Handbuch der allgemeinen Kirchengeschichte (3 kötet, 1877-78, 1884) stb.
st. galleni szerzetes volt akkor, mikor a magyar 926. Svájcba, a Boden-tó vidékére törtek. Mig Engilbert apát a kolostor népeivel együtt elmenekült, a hóbortosnak, együgyünek és nevetségesnek tartott H. helyén maradt, Nem akart futni, mert «a klastrom gazdája az idején még nem adott bőrt neki, hogy sarut csináljon belőle». Nagy nyugalommal nézte végig, hogyan verik föl a klstromot a magyarok, kik tolmácsaikkal kikérdezvén őt, jókat nevettek furcsa feleletein s megkegyelmeztek neki. Midőn a klastrom kincsét tudakolták tőle, egyenesen a pincébe vezette őket; mikor azonban az aranyozott gyertyatartóknál egyebet nem találtak ott, pofonnal fenyegették. Ő azonban szintén rárivallt az egyik magyarra, ki a boroshordók fenekét akarta beverni: «Hát mi azután mit igyunk, ha ti elmentek?» Nem is bántották a hordókat, hanem tábori ebédjükön jól megvendégelték a jókedvü barátot s mikor ez egy másik fogoly pappal együtt antifonát kezdett énekelni, a szenténekre toborzót jártak. Továbbvonulásuknál bántatlanul hagyták vissza a papot és H.-ot, ki, midőn néhány év mulva ismét hallotta a magyarok portyázásának hirét, kérte az apátot, eressze oda kedves magyarjaihoz. A magyar st. galleni tartozkodásáról szóló elbeszélése, melyet Ekkehard tartott fenn (Casus St. Galli; Pertznél: Monum. Gem. Scriptores, II. 104. s köv. l., német fordításban Meyerstől, Lipcsen 1891), közvetlenségénél fogva rendkivül becses adalék a Zsolt-korabeli magyarok ismeretéhez.
város Haute-Saône francia départementban, 26 km.-nyire Luretől, a Lisaine és vasut mellett, 3328 lak., pamut- és zsákszövéssel, órakészítéssel, bőrcserzéssel. 1474. itt a svájciak Burgundia fejedelmét véres csatákban megverték. Az 1871 január 15, 16 és 17-én vivott csatában pedig Bourbaki francia hadait Werder német generális szorította vissza és igy meghiusította a Belfort fölmetésére irányuló francia törekvéseket.
a boglárkafélék gánusza, 20 fajjal (hazánkban 6) Ázsia és Európa mérsékelt vidékein. Levele keskenysallangos. Kelyhe 5 levelü, szirma 5-20, mézfejtője nincs, gyümölcsszeme apró, csőrös, a virágtengyelyén gömb- v. füzéralakra csoportosodik. A piros és apróbb virágalakuak (Ad. aestivalis L., kakasvirág) a vetést követik, ezek az igaizi adonisvirágok, melyeken Ovidos szerint Aphrodite a vadkanmegölte Adonis vadász véréből sarjasztott. A sárga viráguakat néhol (Fehér vm) kikiricsnek nevezik. Mind mérges növény. Az A. vernalis L. (kaporrózsa, sárga mezei rózsa, sárga kökörcsin, sárga hunyor) mellékgyökerében adonidin nevü glikozida van. Ezt szivbajoktól származó vizbetegségben az orvosok mint oszlató orvosságot, továbbá mint erőteljes hashajtót használják. Valamennyi faja kerti virág lehet, sőt koszoruban is kötik. Szibériában gyökerével sárgára fesetenek.