v. Hermódhr a. m. a harcban bátor, a skandináv mitológiában Ódin fia, akit apja Baldr halála után Hel istennőhöz (l.o.) küld, hogy a halottat visszakérje. L. Baldr.
1. görög rétor, Tarszosz városában született és már 15 éves korában kitünő szónok hirében állott, elannyira, hogy Marc Aurel római császár üdvözlésére is őt kérte fel szülővárosa, ahol H. szónok-iskolát nyitott, melyet maga az említett bölcsész császár is érdemesnek tartott megtisztelni látogatásával. Tizenhat éves korában már hozzáfogott irodalmi tevékenységéhez, melynek eredménye főleg Techné retoriké cimü szónoklattani művében tetőződött. Suidas tanuságtétele szerint H. azonban nem sokáig élvezhette rétori dicsőségét, mert már 24 éves korában elvesztette emlékező tehetségét és ámbár magas kort ért el, 82 éves lett, szellemi munkával többé nem volt képes foglalkozni. H. szónoklati tankönyvével maradandó hatást gyakorolt a későbbi századok retorikai iskoláira is.
2. H., némelyek szerint a II. sz.-ban, mások szerint a III.sz. elején élt. Festő volt és valószinüleg Karthagóban élt. Küzdött a gnosztikusok kiömlés-elmélete (emantio) és a katolikus teremtéstan ellen. Tertullián könyvben támadta meg (Adversus Hermogenem liber és De censu animae). Szt. Ágoston (hear. 41) is említést tesz a hermogeianusok tanáról.
jogász, ki Nagy Konstatin korában élt; ő irta a Juris epitomet 6 könyvben és valószinüleg a Codex Hermogenianus-t is, mely a 291-365 évek törvényeit foglalja magában. V.ö. Finestres, De Hermogeniano eiusque scriptis (2 köt., 1757); Hänel, Codicis Gregoriani et codicis H. fragmenta (1837).
szó szerint «mellszoborcsonkitó-pör», egyike az ókor legnevezetesebb pöreinek, mely abból az esetből indult meg, hogy Kr. e. 415 máj. 10-éről 11-ére virradó reggel Athénben az összes márványhermákat összezuzva találták és az ismeretlen tettesek ellen főbenjáró pert indítottak. A bűnösök alighanem maguk az oligarchák voltak, akik a vizsgálatot nagy garral követelték, de akiknek voltakép nem az állott érdekükben, hogy a hermáknak és ezzel az isteneknek tekintélyét megvédjék, mint inkább az, hogy a nagy sziciliai expedició távollétében Alkibiadesnek és több más előkelő polgárnak vesztére történjenek és a demokratikus kormányformát megingassák. V.ö. Götz, Der Hermokopidenprozess (Nürnberg 1875).
Hermon fia, hazafias és vitéz szirakuzei polgár. Ő volt az, ki a Leontinumbeliek által segítségül hivott athéniek első rohamát meghiusította, s az összes sziciliai görög városokat a gelai békekötésbe bevonta. Később, midőn Segesta lakói ismét meghivták az athénieket, s már a rehgioni tengerszorost is megszállták, hasztalan szólította fel polgártársait erélyesebb fellépésre, Athenagorsas demagóg pártjával szemben nem boldogulhatott és nem is boldogult. Csak a legnagyobb veszély pillanatában sikerült felülkerekednie, megtették fővezérnek és mint ilyen Spárta és Korintus segítségét kereste Athén ellen. De mig ő dicsőséggel harcolt a spártaiak oldalán, otthon Diokles gyanuba hozta a népnél és 410. mint arisztokratát számüzték. Egy évvel később sikerült ugyan Dioklest megbuktatnia, de tulságos merész lévén, egy utcai viadalban elesett. Leányát az idősb Dionysios vette feleségül.
1. Nagy-H., vagy amint az arabok hivják Dsebel-es-Seik, É-i Palasztina hegylánca, az Anti-Libanon D-i folytatása, amelytől egy mély depresszió választja el. A Kaszr-Antarban (2760 m.) éri el a legnagyobb magasságát. Vizei a Jordánt és a Damaszkuszi-síkság sós tavait táplálják. A nagyobbára mészkőből álló hegységnek D-en számos kiágazása van. - 2. Kis-H. (Dsebel-Duhi), az előbbinél jóval alacsonyabb (520 méter) hegylánc, Acretól 40 km.-nyire, a Jordán jobb partján.
Magna, l. H. ókori város Egyiptomban, a Nilus mellett, szemben Antinoéval. Nevét a háromszor nagy Hermestől (l. Hermes Trismegistos) kapta, kinek tisztelete, mint az irás és tudomány feltalálójáé, korán hivatalos volt e városban. H. jeleg kulturközpont volt, nagyszerü templommal, melynek 50 láb magas oszlopokon nyugvó portikusát még e század elején megbámulták. Fürdőjét Hadrianról nevezték el, gimnáziuma hires volt. Kr. u. a III. sz.-ban még virágzása tetőpontján állott. Nagy terjedelmü romjai a mai Usmunein mellett. - 2. H. (Nea-Szira), l. Hermupolisz.
(Pitic), járási székhely Sonora mexikói államban, 70 km.-nyire Urestől, a Sonora jobb partján, nem messze azon helytől, ahol a San Ignacio torkollik belé, vasut mellett, 7071 lakossal, gazdag buzaföldekkel, cukornádültetvényekkel és a xeresihez hasonló bortermeléssel. 1807 után indult nagyobb virágzásnak, midőn közelében ezüst- és aránybányákat fedeztek föl. Pénzverőjében 1867-1888-ig 66 millió frank értékü ezüst- és aranypénzt vertek.
(Hermunduri), a nagy, a hatalmas Durok, amiből alighanem a Duringen, Thüringen helynév keletkezett, nagy és hatalmas néptörzs Germániában, a suévek nemzetségéből. A H.-at kevéssel a megváltó születése előtt Domitius Ahenobarbus telepítette déli Germániába a Majna és Duna közé. A hűséges szövetségesei voltak a rómaiaiknak és az egyedüli germán törzs, mely Rómával békés kereskedelmi és csereviszonyban állott. V.ö. Kirchhoff, Thüringen doch Hermundurenland (Lipcse 1882.).
(Nea-Szira), a Kikladok görög nomarchia és Szirosz járás székhelye, Szira sziget K-i partján, görög érsek és latin püspök székhelye, Ano-Sziroszt is beleszámítva 31,573 lak., akik a kereskedésen kivül nagy mennyiségü gliko néven ismeretes cseresznye-befőtt készítésével foglalkoznak. A görög szabadságharc előtt a part melletti hegyen épült kis városka volt, amelyet egy mély szakadék választ el tőle és amely a régi Szirosz nevet (9469 csaknem kizárólag róm. kat. lak.) maig is megtartotta. A szabadságharc alatt Kio, Pszara lakói a törökök elől ide menekültek és hirtelen benépesítették. H. legszebb része az É-i ahol a konzulok laknak. Jelentékenyebb épületei: az Ano-Szirosz fölött emelkedő Anasztáz-templom és a szt. György-klastrom (Hagioszt Georgiosz). A városnak van 5 görög, 1 katolikus és 1 protestáns temploma, 2 gimnáziuma, egy első folyamodásu törvényszéke és egy veszteglőháza.